Az orosz kormány a napokban elfogadta az ország 2020-ig szóló energiastratégiájának tervét, a végleges változat júniusban készül el – idézi Viktor Hrisztyenko orosz miniszterelnök-helyettest az RBC internetes lap. A politikus “legfelső szintűnek” nevezte a dokumentumot, amely bel- és külföldi hatásait is tekintve meghatározó irányokat jelöl ki, beleértve az ország üzemanyagmérlege és egész energiaipara hatásait az ország gazdasági és szociális fejlődésére. Az energiastratégia két fő változatban, egy mérsékelt és egy kedvező GDP-növekedésen alapuló kalkuláció szerint készült. Ebből kiindulva több szcenáriót tartalmaz az orosz üzemanyag- és az energiaipar, sőt a gazdaság egésze fejlődése szempontjából is. A szerényebb változat 2000 és 2020 között a GDP 2,2-szeres növekedését feltételezi, míg a bátrabb elképzelés 3,3-szoros bővüléssel számol.
Hrisztyenko szerint az üzemanyag- és energiaszektor strukturális változása miatt a vizsgált időszakban az energia/GDP arány 2-2,5-öd részére csökken. Mindazonáltal az ország üzemanyagmérlege nem változik túlságosan.
A stratégia fő eleme, hogy Oroszországnak stabil olaj- és gáztermeléssel kell rendelkeznie. A miniszterelnök-helyettes tájékoztatása szerint a szerényebb változat is évi 450 millió tonnás olajtermeléssel számol, a másik variáns 520 millió tonnával. A gáztermelés évi 680 milliárd illetve 730 milliárd köbméter lehet. A belföldi gázárak ezer köbméterenként 35-39 dollárt érhetnek el 2006-ra, majd 46-49 dolláart 2010-re.
Az atomenergia arányának az áramtermelésben a mostani 15 százalékról 19,5 százalékra kell nőnie 2020-ra.
Korszerűsíteni kell az ország atomerőműveit, főként az ország európai részén. Ugyanakkor Szibériában és Oroszország keleti területein újabb vízerőművek épülnek. Ezek révén a vízenergia aránya az áramtermelésben marad a mostani 15 százalék annak ellenére, hogy nő az orszországi villamosenergia-igény.
A stratégia foglalkozik az olajexport növelésének lehetőségével is. Eszerint évi 50 millió tonnára tervezik növelni a Balti-vezetékrendszer kapacitását, de szó van egy Kola-félszeiget felé vezető új olajútvonal tervének kidolgozásáról is. A meglévő Barátság-Adria összeköttetés kapacitását mintegy 15 millió tonnára növelik, míg a Kaszpi Vezeték Konzorcium vezetékének mintegy 60 millió tonna olajat kell szállítania. Az új energiastratégia szerint meg kell építeni az Angarszk-Nahodka csövet is, amely évi 50 millió tonna olaj továbbítására lesz képes. Elkészül majd a kínai Dakingig vezető elágazás is, évi 30 millió tonnás kapacitással.
Orosz energiastratégia: új irányok
Az orosz kormány a napokban elfogadta az ország 2020-ig szóló energiastratégiájának tervét, a végleges változat júniusban készül el – idézi Viktor Hrisztyenko orosz miniszterelnök-helyettest az RBC internetes lap. A politikus “legfelső szintűnek” nevezte a dokumentumot, amely bel- és külföldi hatásait is tekintve meghatározó irányokat jelöl ki, beleértve az ország üzemanyagmérlege és egész energiaipara hatásait az ország gazdasági és szociális fejlődésére. Az energiastratégia két fő változatban, egy mérsékelt és egy kedvező GDP-növekedésen alapuló kalkuláció szerint készült. Ebből kiindulva több szcenáriót tartalmaz az orosz üzemanyag- és az energiaipar, sőt a gazdaság egésze fejlődése szempontjából is. A szerényebb változat 2000 és 2020 között a GDP 2,2-szeres növekedését feltételezi, míg a bátrabb elképzelés 3,3-szoros bővüléssel számol.
Hrisztyenko szerint az üzemanyag- és energiaszektor strukturális változása miatt a vizsgált időszakban az energia/GDP arány 2-2,5-öd részére csökken. Mindazonáltal az ország üzemanyagmérlege nem változik túlságosan.
A stratégia fő eleme, hogy Oroszországnak stabil olaj- és gáztermeléssel kell rendelkeznie. A miniszterelnök-helyettes tájékoztatása szerint a szerényebb változat is évi 450 millió tonnás olajtermeléssel számol, a másik variáns 520 millió tonnával. A gáztermelés évi 680 milliárd illetve 730 milliárd köbméter lehet. A belföldi gázárak ezer köbméterenként 35-39 dollárt érhetnek el 2006-ra, majd 46-49 dolláart 2010-re.
Az atomenergia arányának az áramtermelésben a mostani 15 százalékról 19,5 százalékra kell nőnie 2020-ra.
Korszerűsíteni kell az ország atomerőműveit, főként az ország európai részén. Ugyanakkor Szibériában és Oroszország keleti területein újabb vízerőművek épülnek. Ezek révén a vízenergia aránya az áramtermelésben marad a mostani 15 százalék annak ellenére, hogy nő az orszországi villamosenergia-igény.
A stratégia foglalkozik az olajexport növelésének lehetőségével is. Eszerint évi 50 millió tonnára tervezik növelni a Balti-vezetékrendszer kapacitását, de szó van egy Kola-félszeiget felé vezető új olajútvonal tervének kidolgozásáról is. A meglévő Barátság-Adria összeköttetés kapacitását mintegy 15 millió tonnára növelik, míg a Kaszpi Vezeték Konzorcium vezetékének mintegy 60 millió tonna olajat kell szállítania. Az új energiastratégia szerint meg kell építeni az Angarszk-Nahodka csövet is, amely évi 50 millió tonna olaj továbbítására lesz képes. Elkészül majd a kínai Dakingig vezető elágazás is, évi 30 millió tonnás kapacitással.
