Budapesten az egyik legolcsóbb a villany és gáz ára az európai fővárosok közül, de nemzetközi összehasonlításban annak kifizetése egy átlag magyar háztartás számára még mindig kiemelkedően nehéz. Épületeink pazarolják ugyanis az energiát, ezért a további rezsicsökkentéshez elengedhetetlen az energiahatékonyság emelése.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal legfrissebb, 2014. júliusi jelentése a lakossági villamos energia és földgáz átlagárát vizsgálja az Európai Unió 28 fővárosában vásárlóerő-paritáson, azaz azt veti össze, mennyire megterhelő az európai átlagfogyasztók számára a villany és gáz árának családi büdzséből történő kigazdálkodása. Az eredmény igen tanulságos: míg Budapesten az egyik legolcsóbb Európában mind a villany, mind a gáz átlagára, addig a rezsi megfizetése még így is nagyon megerőltető – közölte a Magyar Energiahatékonysági Intézet.
Ennek egyik oka, hogy a magyar háztartások fajlagos energiafelhasználás tekintetében elsők között vannak az Unióban, azaz a magyar háztartások energiaszegénységét nem önmagában a magas energiaárak okozzák, hanem jelentős részben a huzatos ablakok, szigeteletlen falak, elavult fűtésrendszerek.
Magyarország különösen sokat profitálhat az energiahatékonyság javításából, hiszen az ország energiafogyasztásának 40%-a a lakásokhoz kötődik, azaz rengeteg import gázt válthatunk ki, miközben a háztartások rezsije is tovább csökken. Különös aktualitást ad az energiahatékonyság témájának az orosz-ukrán krízisből fakadó, egész Európát fenyegető gázhiány.
Eddig azonban Magyarország még nem tett sokat az európai szinten is jelentős energiahatékonysági potenciál kiaknázására, pedig az energiahatékonyság a legnagyobb hazai âgázlelőhelyâ. Ezért is jó hír, hogy a 2014-2020-as uniós programozási időszakban rendelkezésre álló források – a megszokott kedvezményezetti körön túl – már lakossági energiahatékonysági beruházások támogatására is felhasználhatók. Az energiahatékonyság növelésének ugyanakkor számos járulékos haszna is van: emeli a versenyképességet, munkahelyeket teremt, javítja a költségvetés helyzetét. A kis fogyasztású lakások pedig kényelmesebbek, értékesebbek.
Olcsóbb lett az energia, de még mindig túl drága
Budapesten az egyik legolcsóbb a villany és gáz ára az európai fővárosok közül, de nemzetközi összehasonlításban annak kifizetése egy átlag magyar háztartás számára még mindig kiemelkedően nehéz. Épületeink pazarolják ugyanis az energiát, ezért a további rezsicsökkentéshez elengedhetetlen az energiahatékonyság emelése.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal legfrissebb, 2014. júliusi jelentése a lakossági villamos energia és földgáz átlagárát vizsgálja az Európai Unió 28 fővárosában vásárlóerő-paritáson, azaz azt veti össze, mennyire megterhelő az európai átlagfogyasztók számára a villany és gáz árának családi büdzséből történő kigazdálkodása. Az eredmény igen tanulságos: míg Budapesten az egyik legolcsóbb Európában mind a villany, mind a gáz átlagára, addig a rezsi megfizetése még így is nagyon megerőltető – közölte a Magyar Energiahatékonysági Intézet.
Ennek egyik oka, hogy a magyar háztartások fajlagos energiafelhasználás tekintetében elsők között vannak az Unióban, azaz a magyar háztartások energiaszegénységét nem önmagában a magas energiaárak okozzák, hanem jelentős részben a huzatos ablakok, szigeteletlen falak, elavult fűtésrendszerek.
Magyarország különösen sokat profitálhat az energiahatékonyság javításából, hiszen az ország energiafogyasztásának 40%-a a lakásokhoz kötődik, azaz rengeteg import gázt válthatunk ki, miközben a háztartások rezsije is tovább csökken. Különös aktualitást ad az energiahatékonyság témájának az orosz-ukrán krízisből fakadó, egész Európát fenyegető gázhiány.
Eddig azonban Magyarország még nem tett sokat az európai szinten is jelentős energiahatékonysági potenciál kiaknázására, pedig az energiahatékonyság a legnagyobb hazai âgázlelőhelyâ. Ezért is jó hír, hogy a 2014-2020-as uniós programozási időszakban rendelkezésre álló források – a megszokott kedvezményezetti körön túl – már lakossági energiahatékonysági beruházások támogatására is felhasználhatók. Az energiahatékonyság növelésének ugyanakkor számos járulékos haszna is van: emeli a versenyképességet, munkahelyeket teremt, javítja a költségvetés helyzetét. A kis fogyasztású lakások pedig kényelmesebbek, értékesebbek.
