A kĂśrnyezetterhelĂŠsi ĂśkoadĂłk okosabb hasznĂĄlata elvennĂŠ a kĂśrnyezetszennyezĹ technolĂłgiĂĄkat alkalmazĂł cĂŠgek kedvĂŠt a vĂĄltozatlan mĹąkĂśdĂŠstĹl ĂŠs vĂŠgsĹ soron felgyorsĂtanĂĄ a kĂmĂŠlĹbb, zĂśld technolĂłgiĂĄk elterjedĂŠsĂŠt – erre a kĂśvetkeztetĂŠsre jutottak a GazdasĂĄgi EgyĂźttmĹąkĂśdĂŠsi ĂŠs FejlesztĂŠsi Szervezet (OECD) kutatĂłi. Hogy zĂśldebb lehessen a jĂśvĹnk, olyan Ăşj technolĂłgiĂĄkra van szĂźksĂŠgĂźnk,
melyek csĂśkkentik a bolygĂł megmentĂŠsĂŠnek kĂśltsĂŠgeit. Az adĂłk egy
rĂŠszĂŠnek kĂśrnyezetszennyezĂŠsre valĂł terhelĂŠse vonzĂłbbĂĄ teszi a zĂśldebb
technolĂłgiĂĄk bevezetĂŠsĂŠt – mondta Angel Gurria OECD-elnĂśk az elemzĂŠs
megjelenĂŠse kapcsĂĄn.
Az OECD-tagĂĄllamok sok mĂĄs orszĂĄggal egyĂźtt mĂĄr most is szĂŠles kĂśrben alkalmaznak kĂźlĂśnfĂŠle adĂłkat az vĂz- ĂŠs levegĹszennyezĹ tevĂŠkenysĂŠgek, valamint a tĂşlzott hulladĂŠkelĹĂĄllĂtĂĄs visszaszorĂtĂĄsĂĄra. A szervezet tanulmĂĄnya szerint a jelenleg leghatĂŠkonyabb âelrettentĂŠsiâ (ĂŠs tĂĄmogatĂĄsi) rendszernek a kĂśrnyezetterhelĂŠsi adĂłk ĂŠs a szabadon kereskedhetĹ engedĂŠlyek egyĂźttes hasznĂĄlata tĹąnik. Az iparĂĄgi szereplĹk ĂŠs a lakossĂĄg szĂŠles kĂśrei kĂźlĂśnĂśsen akkor hajlamosak aktĂvan reagĂĄlni az ĂśkoadĂłkra, ha a kormĂĄny hatĂĄrozott jeleket mutat arra vonatkozĂłan, hogy az adĂłk mĂŠrtĂŠke a jĂśvĹben sem fog csĂśkkenni.
Az elemzĂŠsbĂłl pĂŠldĂĄul kitĹąnik, hogy a teljes kĂśrnyezetterhelĂŠsi adĂłt fizetĹ brit cĂŠgek nagyobb hĂĄnyada vezet be Ăşj talĂĄlmĂĄnyokat ĂŠs technolĂłgiĂĄkat, mint azok, akik eleve csĂśkkentett adĂłt fizetnek. A kĂśrnyezetszennyezĂŠs megadĂłztatĂĄsa pedig lĂĄtvĂĄnyosan tĂśbb innovatĂv megoldĂĄst szĂźl a cĂŠgek kĂśrĂŠben, mint a “sima” szabĂĄlyozĂĄs ĂŠs korlĂĄtozĂĄs. SvĂŠdorszĂĄgban pedig a szmog kialakulĂĄsĂĄĂŠrt rĂŠszben felelĹs nitrogĂŠn-oxidok megadĂłztatĂĄsa a kibocsĂĄtĂĄs egyharmados csĂśkkenĂŠsĂŠt vonta maga utĂĄn.
–
OECD: okosabban kéne használni az ökoadókat
A kĂśrnyezetterhelĂŠsi ĂśkoadĂłk okosabb hasznĂĄlata elvennĂŠ a kĂśrnyezetszennyezĹ technolĂłgiĂĄkat alkalmazĂł cĂŠgek kedvĂŠt a vĂĄltozatlan mĹąkĂśdĂŠstĹl ĂŠs vĂŠgsĹ soron felgyorsĂtanĂĄ a kĂmĂŠlĹbb, zĂśld technolĂłgiĂĄk elterjedĂŠsĂŠt – erre a kĂśvetkeztetĂŠsre jutottak a GazdasĂĄgi EgyĂźttmĹąkĂśdĂŠsi ĂŠs FejlesztĂŠsi Szervezet (OECD) kutatĂłi. Hogy zĂśldebb lehessen a jĂśvĹnk, olyan Ăşj technolĂłgiĂĄkra van szĂźksĂŠgĂźnk,
melyek csĂśkkentik a bolygĂł megmentĂŠsĂŠnek kĂśltsĂŠgeit. Az adĂłk egy
rĂŠszĂŠnek kĂśrnyezetszennyezĂŠsre valĂł terhelĂŠse vonzĂłbbĂĄ teszi a zĂśldebb
technolĂłgiĂĄk bevezetĂŠsĂŠt – mondta Angel Gurria OECD-elnĂśk az elemzĂŠs
megjelenĂŠse kapcsĂĄn.
Az OECD-tagĂĄllamok sok mĂĄs orszĂĄggal egyĂźtt mĂĄr most is szĂŠles kĂśrben alkalmaznak kĂźlĂśnfĂŠle adĂłkat az vĂz- ĂŠs levegĹszennyezĹ tevĂŠkenysĂŠgek, valamint a tĂşlzott hulladĂŠkelĹĂĄllĂtĂĄs visszaszorĂtĂĄsĂĄra. A szervezet tanulmĂĄnya szerint a jelenleg leghatĂŠkonyabb âelrettentĂŠsiâ (ĂŠs tĂĄmogatĂĄsi) rendszernek a kĂśrnyezetterhelĂŠsi adĂłk ĂŠs a szabadon kereskedhetĹ engedĂŠlyek egyĂźttes hasznĂĄlata tĹąnik. Az iparĂĄgi szereplĹk ĂŠs a lakossĂĄg szĂŠles kĂśrei kĂźlĂśnĂśsen akkor hajlamosak aktĂvan reagĂĄlni az ĂśkoadĂłkra, ha a kormĂĄny hatĂĄrozott jeleket mutat arra vonatkozĂłan, hogy az adĂłk mĂŠrtĂŠke a jĂśvĹben sem fog csĂśkkenni.
Az elemzĂŠsbĂłl pĂŠldĂĄul kitĹąnik, hogy a teljes kĂśrnyezetterhelĂŠsi adĂłt fizetĹ brit cĂŠgek nagyobb hĂĄnyada vezet be Ăşj talĂĄlmĂĄnyokat ĂŠs technolĂłgiĂĄkat, mint azok, akik eleve csĂśkkentett adĂłt fizetnek. A kĂśrnyezetszennyezĂŠs megadĂłztatĂĄsa pedig lĂĄtvĂĄnyosan tĂśbb innovatĂv megoldĂĄst szĂźl a cĂŠgek kĂśrĂŠben, mint a “sima” szabĂĄlyozĂĄs ĂŠs korlĂĄtozĂĄs. SvĂŠdorszĂĄgban pedig a szmog kialakulĂĄsĂĄĂŠrt rĂŠszben felelĹs nitrogĂŠn-oxidok megadĂłztatĂĄsa a kibocsĂĄtĂĄs egyharmados csĂśkkenĂŠsĂŠt vonta maga utĂĄn.
–
