A vilĂĄg energiaigĂŠnye egyre nő, jĂłslĂĄsok szerint a szĂĄzad kĂśzepĂŠre a mainak duplĂĄja lesz. EkĂśzben viszont fogynak a fosszilis Ăźzemanyagok, ĂŠs nĂśvekvő gondot jelentenek a lĂŠgkĂśrbe kibocsĂĄtott kĂĄros anyagok. TermĂŠszetes, hogy szerte a vilĂĄgon keresik az Ăşj megoldĂĄsokat – Ărja a NĂŠpszabadsĂĄg.
Az egyik lehetősĂŠg, hogy energiatermelĂŠsre a FĂśldĂźnk mĂŠlyĂŠből ne csak a pĂłtolhatatlanul elĂŠgetett szenet, kőolajat vagy fĂśldgĂĄzt nyerjĂźk ki, hanem bolygĂłnk hőjĂŠt is hasznosĂthatjuk a felszĂnre hozott vizekkel. RĂĄadĂĄsul megĂşjulĂł forrĂĄskĂŠnt a geotermikus energia folyamatosan rendelkezĂŠsre ĂĄll – ellentĂŠtben pĂŠldĂĄul a szĂŠllel vagy a napsugĂĄrzĂĄssal. A megĂşjulĂł energiaforrĂĄsokat nagy Ăźtemben hasznosĂtĂł NĂŠmetorszĂĄgban most Ăşjabb fĂśldhő erőműveket ĂĄllĂtottak Ăźzembe.
Ha lehatolunk a FĂśld mĂŠlye felĂŠ, a hőmĂŠrsĂŠklet kilomĂŠterenkĂŠnt ĂĄtlagosan 30 Celsius-fokkal emelkedik. Ez azonban ĂĄtlagĂŠrtĂŠk, mert vannak tĂŠrsĂŠgek (ilyenek talĂĄlhatĂłk MagyarorszĂĄgon is), ahol a hőfok-lĂŠpcső ennek akĂĄr a tĂśbbszĂśrĂśsĂŠt is elĂŠrheti. Ăgy is jĂł mĂŠlyre kell fĂşrni, hogy gőzturbinĂĄkat lehessen hajtani a felhozott forrĂł vĂzzel. A nĂŠmetorszĂĄgi Landauban nemrĂŠg Ăźzembe helyezett immĂĄr mĂĄsodik geotermikus erőműhĂśz hasznĂĄlt, mintegy 3300 mĂŠter mĂŠlyből felhozott vĂznek 160 fok a hőmĂŠrsĂŠklete, sőt az ĂŠszaknĂŠmet Neustadt-Glewe-ben immĂĄr hĂĄrom ĂŠve Ăźzemelő erőmű mindĂśssze 98 fokos vizet kap. Ez a hőmĂŠrsĂŠklet azonban nem elegendő ahhoz, hogy a turbinĂĄkat gőzzel meghajtsa. A megoldĂĄst az Ăşgynevezett ORC-eljĂĄrĂĄs jelenti. A rĂśvidĂtĂŠs az organikus Rankine-ciklusbĂłl ered, ami egy kettős (binĂĄris) rendszert jelent. Maga a mĂłdszer nem Ăşj, mĂĄs Ăźzemanyaggal (olaj vagy gĂĄz elĂŠgetĂŠsĂŠvel) mĂĄr ĂŠvtizedek Ăłta hasznĂĄljĂĄk, egyebek kĂśzĂśtt az EgyesĂźlt Ăllamokban, OlaszorszĂĄgban, Izraelben. A lĂŠnyege, hogy a forrĂł vizet egy hőcserĂŠlőre vezetik, amelyben alacsony forrĂĄspontĂş anyag kering (Landauban ez az anyag izopentĂĄn, Neustadt-Glewe-ben pedig perfluor-pentĂĄn). A viszonylag kis hőmĂŠrsĂŠkleten gőzzĂŠ ĂĄtalakult anyag jut azutĂĄn a generĂĄtort hajtĂł turbina lapĂĄtjaira.
KĂŠtsĂŠgtelen, hogy a fĂśldhő “ingyen” van, elvileg el sem fogy, tehĂĄt megĂşjulĂł forrĂĄs, amellett folyamatosan kinyerhető, nem Ăşgy, mint a szĂŠl (amely vagy fĂşj, vagy sem, nĂŠha meg viharos, cibĂĄlĂłs), vagy a napsugĂĄrzĂĄs (amelyet ĂŠjszaka meg borĂşs, fedett időben nĂŠlkĂźlĂśzni kell) energiĂĄja. A FĂśld mĂŠlyĂŠből szĂĄrmazĂł hő sokoldalĂşan hasznosĂthatĂł: ellĂĄthat tĂĄvfűtĂŠst, meleg vizet vagy ĂĄramot is szolgĂĄltathat. Ezek a geotermikus erőmű vonzĂł vonĂĄsai, ĂĄm az arculatĂĄt elĂŠg nagy szeplők csĂşfĂtjĂĄk. Az egyik a hatĂĄsfok. A nettĂł villamos hatĂĄsfok pĂŠldĂĄul a landaui erőműnĂŠl mintegy tĂz szĂĄzalĂŠk, ami nagyon mĂŠlyen a hagyomĂĄnyos erőművek ĂŠrtĂŠkei alatt jĂĄr. A neustadtinĂĄl pedig, mivel a vĂz hőmĂŠrsĂŠklete jĂłval kisebb, a villamos hatĂĄsfok mindĂśssze kĂŠt szĂĄzalĂŠk kĂśrĂźli. MegĂŠpĂtĂŠsĂŠt az indokolta, hogy itt nem kellett jĂł drĂĄgĂĄn Ăşj lyukakat fĂşrni, mert mĂĄr 1995 Ăłta megvoltak, amikor a termĂĄlvĂzzel fűtĂŠst tĂĄplĂĄltak. AztĂĄn itt a mĂĄsik nagy problĂŠma: az ĂĄr. A geotermikus erőmű bizony drĂĄga – az ĂĄr nagy rĂŠszĂŠt (mintegy felĂŠt) az elkerĂźlhetetlenĂźl szĂźksĂŠges fĂşrĂłlyukak viszik el. Nem kis gondot jelent a kĂśrnyezet terhelĂŠse is, ugyanis a termĂĄlvizek ĂĄltalĂĄban sĂłkat tartalmaznak, ezek kivĂĄlĂĄsa, lerakĂłdĂĄsa korrĂłziĂłt okozhat, hamar eltĂśmhetik vagy mĂĄs mĂłdon is rongĂĄlhatjĂĄk a szerkezeti rĂŠszeket, csĂśveket. Sőt, a vĂz kĂśtelező visszapumpĂĄlĂĄsa sorĂĄn is nagyon kell Ăźgyelni arra, hogy ne kerĂźljenek bele sĂłk, mert egy idő utĂĄn eltĂśmhetik az alsĂł kőzetek pĂłrusait.
TermĂŠszetesen minden problĂŠmĂĄra lehet műszaki megoldĂĄsokat talĂĄlni. Ăs talĂĄlnak is, amit bizonyĂt, hogy pĂŠldĂĄul NĂŠmetorszĂĄgban mĂĄr napjainkban is műkĂśdnek tovĂĄbbi geotermikus erőművek (Landauban is ez a mĂĄsodik), ĂŠs terveznek egy sor Ăşjat, esetleg nem az ORC-eljĂĄrĂĄssal, hanem mĂĄs technolĂłgiĂĄkkal. TovĂĄbbra is nyitott kĂŠrdĂŠs marad az ĂĄr, amely nagyon magas mĂŠg a mai emelkedő gĂĄzĂĄrak mellett is, valamint a kĂśrnyezet ĂŠsszerű vĂŠdelme a felszĂnre hozott vizek agresszivitĂĄsĂĄval szemben.
Â
Nyomul a kék energia
A vilĂĄg energiaigĂŠnye egyre nő, jĂłslĂĄsok szerint a szĂĄzad kĂśzepĂŠre a mainak duplĂĄja lesz. EkĂśzben viszont fogynak a fosszilis Ăźzemanyagok, ĂŠs nĂśvekvő gondot jelentenek a lĂŠgkĂśrbe kibocsĂĄtott kĂĄros anyagok. TermĂŠszetes, hogy szerte a vilĂĄgon keresik az Ăşj megoldĂĄsokat – Ărja a NĂŠpszabadsĂĄg.
Az egyik lehetősĂŠg, hogy energiatermelĂŠsre a FĂśldĂźnk mĂŠlyĂŠből ne csak a pĂłtolhatatlanul elĂŠgetett szenet, kőolajat vagy fĂśldgĂĄzt nyerjĂźk ki, hanem bolygĂłnk hőjĂŠt is hasznosĂthatjuk a felszĂnre hozott vizekkel. RĂĄadĂĄsul megĂşjulĂł forrĂĄskĂŠnt a geotermikus energia folyamatosan rendelkezĂŠsre ĂĄll – ellentĂŠtben pĂŠldĂĄul a szĂŠllel vagy a napsugĂĄrzĂĄssal. A megĂşjulĂł energiaforrĂĄsokat nagy Ăźtemben hasznosĂtĂł NĂŠmetorszĂĄgban most Ăşjabb fĂśldhő erőműveket ĂĄllĂtottak Ăźzembe.
Ha lehatolunk a FĂśld mĂŠlye felĂŠ, a hőmĂŠrsĂŠklet kilomĂŠterenkĂŠnt ĂĄtlagosan 30 Celsius-fokkal emelkedik. Ez azonban ĂĄtlagĂŠrtĂŠk, mert vannak tĂŠrsĂŠgek (ilyenek talĂĄlhatĂłk MagyarorszĂĄgon is), ahol a hőfok-lĂŠpcső ennek akĂĄr a tĂśbbszĂśrĂśsĂŠt is elĂŠrheti. Ăgy is jĂł mĂŠlyre kell fĂşrni, hogy gőzturbinĂĄkat lehessen hajtani a felhozott forrĂł vĂzzel. A nĂŠmetorszĂĄgi Landauban nemrĂŠg Ăźzembe helyezett immĂĄr mĂĄsodik geotermikus erőműhĂśz hasznĂĄlt, mintegy 3300 mĂŠter mĂŠlyből felhozott vĂznek 160 fok a hőmĂŠrsĂŠklete, sőt az ĂŠszaknĂŠmet Neustadt-Glewe-ben immĂĄr hĂĄrom ĂŠve Ăźzemelő erőmű mindĂśssze 98 fokos vizet kap. Ez a hőmĂŠrsĂŠklet azonban nem elegendő ahhoz, hogy a turbinĂĄkat gőzzel meghajtsa. A megoldĂĄst az Ăşgynevezett ORC-eljĂĄrĂĄs jelenti. A rĂśvidĂtĂŠs az organikus Rankine-ciklusbĂłl ered, ami egy kettős (binĂĄris) rendszert jelent. Maga a mĂłdszer nem Ăşj, mĂĄs Ăźzemanyaggal (olaj vagy gĂĄz elĂŠgetĂŠsĂŠvel) mĂĄr ĂŠvtizedek Ăłta hasznĂĄljĂĄk, egyebek kĂśzĂśtt az EgyesĂźlt Ăllamokban, OlaszorszĂĄgban, Izraelben. A lĂŠnyege, hogy a forrĂł vizet egy hőcserĂŠlőre vezetik, amelyben alacsony forrĂĄspontĂş anyag kering (Landauban ez az anyag izopentĂĄn, Neustadt-Glewe-ben pedig perfluor-pentĂĄn). A viszonylag kis hőmĂŠrsĂŠkleten gőzzĂŠ ĂĄtalakult anyag jut azutĂĄn a generĂĄtort hajtĂł turbina lapĂĄtjaira.
KĂŠtsĂŠgtelen, hogy a fĂśldhő “ingyen” van, elvileg el sem fogy, tehĂĄt megĂşjulĂł forrĂĄs, amellett folyamatosan kinyerhető, nem Ăşgy, mint a szĂŠl (amely vagy fĂşj, vagy sem, nĂŠha meg viharos, cibĂĄlĂłs), vagy a napsugĂĄrzĂĄs (amelyet ĂŠjszaka meg borĂşs, fedett időben nĂŠlkĂźlĂśzni kell) energiĂĄja. A FĂśld mĂŠlyĂŠből szĂĄrmazĂł hő sokoldalĂşan hasznosĂthatĂł: ellĂĄthat tĂĄvfűtĂŠst, meleg vizet vagy ĂĄramot is szolgĂĄltathat. Ezek a geotermikus erőmű vonzĂł vonĂĄsai, ĂĄm az arculatĂĄt elĂŠg nagy szeplők csĂşfĂtjĂĄk. Az egyik a hatĂĄsfok. A nettĂł villamos hatĂĄsfok pĂŠldĂĄul a landaui erőműnĂŠl mintegy tĂz szĂĄzalĂŠk, ami nagyon mĂŠlyen a hagyomĂĄnyos erőművek ĂŠrtĂŠkei alatt jĂĄr. A neustadtinĂĄl pedig, mivel a vĂz hőmĂŠrsĂŠklete jĂłval kisebb, a villamos hatĂĄsfok mindĂśssze kĂŠt szĂĄzalĂŠk kĂśrĂźli. MegĂŠpĂtĂŠsĂŠt az indokolta, hogy itt nem kellett jĂł drĂĄgĂĄn Ăşj lyukakat fĂşrni, mert mĂĄr 1995 Ăłta megvoltak, amikor a termĂĄlvĂzzel fűtĂŠst tĂĄplĂĄltak. AztĂĄn itt a mĂĄsik nagy problĂŠma: az ĂĄr. A geotermikus erőmű bizony drĂĄga – az ĂĄr nagy rĂŠszĂŠt (mintegy felĂŠt) az elkerĂźlhetetlenĂźl szĂźksĂŠges fĂşrĂłlyukak viszik el. Nem kis gondot jelent a kĂśrnyezet terhelĂŠse is, ugyanis a termĂĄlvizek ĂĄltalĂĄban sĂłkat tartalmaznak, ezek kivĂĄlĂĄsa, lerakĂłdĂĄsa korrĂłziĂłt okozhat, hamar eltĂśmhetik vagy mĂĄs mĂłdon is rongĂĄlhatjĂĄk a szerkezeti rĂŠszeket, csĂśveket. Sőt, a vĂz kĂśtelező visszapumpĂĄlĂĄsa sorĂĄn is nagyon kell Ăźgyelni arra, hogy ne kerĂźljenek bele sĂłk, mert egy idő utĂĄn eltĂśmhetik az alsĂł kőzetek pĂłrusait.
TermĂŠszetesen minden problĂŠmĂĄra lehet műszaki megoldĂĄsokat talĂĄlni. Ăs talĂĄlnak is, amit bizonyĂt, hogy pĂŠldĂĄul NĂŠmetorszĂĄgban mĂĄr napjainkban is műkĂśdnek tovĂĄbbi geotermikus erőművek (Landauban is ez a mĂĄsodik), ĂŠs terveznek egy sor Ăşjat, esetleg nem az ORC-eljĂĄrĂĄssal, hanem mĂĄs technolĂłgiĂĄkkal. TovĂĄbbra is nyitott kĂŠrdĂŠs marad az ĂĄr, amely nagyon magas mĂŠg a mai emelkedő gĂĄzĂĄrak mellett is, valamint a kĂśrnyezet ĂŠsszerű vĂŠdelme a felszĂnre hozott vizek agresszivitĂĄsĂĄval szemben.
Â
