Putyin beengedné a sarkköri szénhidrogénmezőkre az orosz magánvállalatokat, de azok nem üzletelhetnének a jogaikkal. A miniszterelnök az állami energiavállalatok privatizációjára vonatkozó ütemterv kidolgozására is utasította kormányát.
A magánkézben lévő orosz olajvállalatok bár termelhetnének a sarkköri tengeri mezőkön, de jogaikkal nem kereskedhetnének, azokat külföldi vállalatoknak nem adhatják át, szögezte le a napokban Vlagyimir Putyin. Az orosz elnök azt követően ismertette álláspotját, hogy februárban a sarkköri piac nyitottabbá tételének támogatására tett utalást.
Mint ismeretes, Oroszországban csak a két állami vállalat, a Rosznyefty és a Gazprom juthat a Sarkkörön túli területeken szénhidrogén-termelési engedélyekhez. Külföldi vállalatok csak úgy juthatnak szerephez a térségben, hogy bevásárolják magukat az állami projektekbe. Így kapott lehetőséget az Eni és az ExxonMobil a Rosznyeftytől, a Total és a Statoil pedig a Gazpromtól, bár ez utóbbi beruházás még nem kezdődött el.
A múlt hónapban négy orosz magánvállalat, a TNK-BP, a Lukoil, a Szurgutnyefyegaz és a Basnyefty fordult a miniszterelnökhöz azzal a kéréssel, hogy váljon lehetővé számukra is a sarki szénhidrogénmezőkre való belépés. Putyin korábban ugyanis úgy fogalmazott, az állami monopólium hátráltatja a termelés fejlesztését, valamint, hogy a kormánynak tennie kellene a lehetőségek kiszélesítéséért. Még nem tudni, mikor változhat hivatalossá a múlt héten a Putyin által felvázolt jogkörbővítés. Az orosz sarki mezők több, mint 100 milliárd tonna olajegyenértéket rejtenek. Mint azt a TNK-BP vezérigazgatója a londoni International Petroleum című rendezvényhéten, az orosz állam akár évi 400 milliárd dollárral több bevételhez is juthatna, ha a külföldi befektetők számára vonzóvá tenné az adó- és szabályrendszerét.
Az államkasszában lévő összeg bővítésére márpedig szüksége van a kormánynak, ennek érdekében a korábbi adómódosításokat követően eladná a Rosznyeftygaz eszközeinek egy részét. A tervek szerint 2013-15 között végbemenő privatizáció megtervezésére kérte fel Putyin a kormányt. Meglepődést okozott viszont az a kijelentése, mely szerint maga a Rosznyeftygaz is részt vehet a későbbiekben más állami energiavállalatok aukcióin, megakadályozandó, hogy ezek olcsón jussanak a privátszféra kezébe. “(Ezek a cégek) alulértékeltek és nem szeretnénk mogyoróért privatizálni, hogy aztán jó pénzért továbbadjanak rajtuk.” A művelet során először a Rosznyefty egy része kerülhetne magánkézbe, bár két nappal a bejelentés előtt még felkerült azon stratégiai vállalatok listájára, amelyeket az állam kezében szeretne tartani.
A Rosznyeftygaz 75,16 százalékot birtokol az olajvállalatban, 10,74 százalékot a Gazpromban és 7 százalékot a Caspian Pipeline konzorciumban. A gázvállalat privatizációjáról még nem született döntés.
Nyílik a Sarkkör az orosz magáncégek előtt
Putyin beengedné a sarkköri szénhidrogénmezőkre az orosz magánvállalatokat, de azok nem üzletelhetnének a jogaikkal. A miniszterelnök az állami energiavállalatok privatizációjára vonatkozó ütemterv kidolgozására is utasította kormányát.
A magánkézben lévő orosz olajvállalatok bár termelhetnének a sarkköri tengeri mezőkön, de jogaikkal nem kereskedhetnének, azokat külföldi vállalatoknak nem adhatják át, szögezte le a napokban Vlagyimir Putyin. Az orosz elnök azt követően ismertette álláspotját, hogy februárban a sarkköri piac nyitottabbá tételének támogatására tett utalást.
Mint ismeretes, Oroszországban csak a két állami vállalat, a Rosznyefty és a Gazprom juthat a Sarkkörön túli területeken szénhidrogén-termelési engedélyekhez. Külföldi vállalatok csak úgy juthatnak szerephez a térségben, hogy bevásárolják magukat az állami projektekbe. Így kapott lehetőséget az Eni és az ExxonMobil a Rosznyeftytől, a Total és a Statoil pedig a Gazpromtól, bár ez utóbbi beruházás még nem kezdődött el.
A múlt hónapban négy orosz magánvállalat, a TNK-BP, a Lukoil, a Szurgutnyefyegaz és a Basnyefty fordult a miniszterelnökhöz azzal a kéréssel, hogy váljon lehetővé számukra is a sarki szénhidrogénmezőkre való belépés. Putyin korábban ugyanis úgy fogalmazott, az állami monopólium hátráltatja a termelés fejlesztését, valamint, hogy a kormánynak tennie kellene a lehetőségek kiszélesítéséért. Még nem tudni, mikor változhat hivatalossá a múlt héten a Putyin által felvázolt jogkörbővítés. Az orosz sarki mezők több, mint 100 milliárd tonna olajegyenértéket rejtenek. Mint azt a TNK-BP vezérigazgatója a londoni International Petroleum című rendezvényhéten, az orosz állam akár évi 400 milliárd dollárral több bevételhez is juthatna, ha a külföldi befektetők számára vonzóvá tenné az adó- és szabályrendszerét.
Az államkasszában lévő összeg bővítésére márpedig szüksége van a kormánynak, ennek érdekében a korábbi adómódosításokat követően eladná a Rosznyeftygaz eszközeinek egy részét. A tervek szerint 2013-15 között végbemenő privatizáció megtervezésére kérte fel Putyin a kormányt. Meglepődést okozott viszont az a kijelentése, mely szerint maga a Rosznyeftygaz is részt vehet a későbbiekben más állami energiavállalatok aukcióin, megakadályozandó, hogy ezek olcsón jussanak a privátszféra kezébe. “(Ezek a cégek) alulértékeltek és nem szeretnénk mogyoróért privatizálni, hogy aztán jó pénzért továbbadjanak rajtuk.” A művelet során először a Rosznyefty egy része kerülhetne magánkézbe, bár két nappal a bejelentés előtt még felkerült azon stratégiai vállalatok listájára, amelyeket az állam kezében szeretne tartani.
A Rosznyeftygaz 75,16 százalékot birtokol az olajvállalatban, 10,74 százalékot a Gazpromban és 7 százalékot a Caspian Pipeline konzorciumban. A gázvállalat privatizációjáról még nem született döntés.
