Norvégia hegyi tavai és folyói tárolhatják el az európai nap és szélerőművek termelését, és adhatják vissza, amikor ezek a zöld források épp állnak – legalábbis több Eu-s döntéshozó és szakértő ara számít, hogy az egyébként hagyományosan komoly szénhidrogén termelő skandináv államnak ez lehet a jövőbeni szerepe az európai piacon. Ez egyszersmind részben ellentételezheti az olajárak zuhanása miatt leállított, nagykölségű Északi tengeri kőolajtermelés leállításának foglalkoztatása és gazdasági hatásait.
Az európai energiapiaci modell felülvizsgálata már zajlik, és alapvető változásokra lesz szükség, hogy a megújulók rohamos terjedésével is összefüggő változásokat kezelni tudjuk. Az Európai Bizottság javaslatai várhatóan az év végére ölthetnek testet. Norvégiában ma mindenesetre abban gondolkodnak, hogy amikor nem süt a nap, és nem fúj a szél, ők adhatnak energiát a kontinens, a közösség országainak, vagyis Norvégia lehet a közösség âzöld elemeâ. Erről nemrég a norvég energiaügyi miniszter, Rord Lien is beszélt. Az ütlet az EU energiaügyi biztosát, Milos Sefcovicot is élénken foglalkoztatja – jegyzi meg a Politico. A biztos emlékeztet, hogy a szénhidrogénben rendkívül gazdag ország, igazán fiygelemreméltó fejlesztéseket hajt végre a megújuló termelésben és az energiatárolásban.
Norvégia ma a világ egyik legnagyobb vízenergia termelő országa, csaknem teljes saját fogyasztását képes ebből fedezni, ami lehetővé teszi számára, hogy szinte teljes olaj és földgáztermelését exportálja. Norvégia több lépést is tett már annak érdekében, hogy a zöldenergiát a saját ellátásán kívül más európai országokban is értékesítse. Szállítanak vízenergiaát Hollandiába, és folyik zöldenergia átváltás Svédországgal, Finnországgal és előkészületben van a Németországgal, valamint az Egyesült Királysággal történő hasonló együttműködés.
Norvégiának több, mint 900 vízerőműve üzemel jelenleg, ami a hazai foygasztás csaknem 95 százalékát fedezi. Az Európai piaccal történő szorosabb integráció és együttműködés azonban dreága tengeralatti összeköttettéseket feltételez. A tervek szerint 2020-ra 1,5-2 milliárd eurós befektetéssel megteremtődik a német-norvég kapcsoalt, 2021-re pedig 2 milliárd euróból az angol-norvég öszeköttetés is.
Norvégia folyóiban tárolhatjuk az európai napenergiát
Norvégia hegyi tavai és folyói tárolhatják el az európai nap és szélerőművek termelését, és adhatják vissza, amikor ezek a zöld források épp állnak – legalábbis több Eu-s döntéshozó és szakértő ara számít, hogy az egyébként hagyományosan komoly szénhidrogén termelő skandináv államnak ez lehet a jövőbeni szerepe az európai piacon. Ez egyszersmind részben ellentételezheti az olajárak zuhanása miatt leállított, nagykölségű Északi tengeri kőolajtermelés leállításának foglalkoztatása és gazdasági hatásait.
Az európai energiapiaci modell felülvizsgálata már zajlik, és alapvető változásokra lesz szükség, hogy a megújulók rohamos terjedésével is összefüggő változásokat kezelni tudjuk. Az Európai Bizottság javaslatai várhatóan az év végére ölthetnek testet. Norvégiában ma mindenesetre abban gondolkodnak, hogy amikor nem süt a nap, és nem fúj a szél, ők adhatnak energiát a kontinens, a közösség országainak, vagyis Norvégia lehet a közösség âzöld elemeâ. Erről nemrég a norvég energiaügyi miniszter, Rord Lien is beszélt. Az ütlet az EU energiaügyi biztosát, Milos Sefcovicot is élénken foglalkoztatja – jegyzi meg a Politico. A biztos emlékeztet, hogy a szénhidrogénben rendkívül gazdag ország, igazán fiygelemreméltó fejlesztéseket hajt végre a megújuló termelésben és az energiatárolásban.
Norvégia ma a világ egyik legnagyobb vízenergia termelő országa, csaknem teljes saját fogyasztását képes ebből fedezni, ami lehetővé teszi számára, hogy szinte teljes olaj és földgáztermelését exportálja. Norvégia több lépést is tett már annak érdekében, hogy a zöldenergiát a saját ellátásán kívül más európai országokban is értékesítse. Szállítanak vízenergiaát Hollandiába, és folyik zöldenergia átváltás Svédországgal, Finnországgal és előkészületben van a Németországgal, valamint az Egyesült Királysággal történő hasonló együttműködés.
Norvégiának több, mint 900 vízerőműve üzemel jelenleg, ami a hazai foygasztás csaknem 95 százalékát fedezi. Az Európai piaccal történő szorosabb integráció és együttműködés azonban dreága tengeralatti összeköttettéseket feltételez. A tervek szerint 2020-ra 1,5-2 milliárd eurós befektetéssel megteremtődik a német-norvég kapcsoalt, 2021-re pedig 2 milliárd euróból az angol-norvég öszeköttetés is.
