Megkezdte működését szerdán Kína első mélytengeri fúrótornya a Dél-kínai-tengeren, amit “jelentős lépésnek” értékelnek az országban. Az utóbbi időben a térségben egy területi vita kiéleződése okoz komoly feszültséget Kína és a Fülöp-szigetek között.
A fúrást hatodik generációs, speciális merülő eszközzel végzik – jelentette az állami Kínai Nemzeti Offshore Olajvállalat (CNOOC), amelynek a neve jelen esetben a tengeri fúrásra utal, és a cég ebben kategóriában a legnagyobb az országban. A fúrás helyszíne 320 kilométerre délkeletre van Hongkongtól, mélysége 1500 méter. A Dél-kínai-tenger talapzatában becslések szerint 23-30 milliárd tonna olaj és 16 ezer milliárd köbméter földgáz rejlik, amelyek Kína összes olaj- és gáztartalékának egyharmadát teszik ki – állapítja meg a témához kapcsolódóan a Global Times című angol nyelvű lap. A lelőhelyek 70 százaléka 300 méternél mélyebb talapzatban van, míg Kína jelenlegi tengeri kutatásai 300 méternél kisebb mélységben folynak.
A napilapban megszólaltatott egyik szakértő úgy véli, hogy a mélytengeri olajkutatással Kína “hatékonyan” nyomatékosítja az ország területi igényeit egy olyan időszakban, amikor kínai és a Fülöp-szigeteki hajók legénységei néznek egymással farkasszemet a vitatott hovatartozású Huangjan (Huangyan) szigethez közeli vizeken. A kitermelést és a halászhajók helyszínre küldését Csuang Kuo-tu (Zhuang Guotu), a Hsziameni Egyetem délkelet-ázsiai intézetének igazgatója helyes lépésnek értékelte, s mint mondta, arra számít, hogy Kína a sziget közelében is több kutatásba kezd. Csuang a kínai álláspont keményedését látja abban, hogy a területet felügyelő külügyminiszter-helyettes kedden egy hónapon belül harmadszor kérette be hivatalába a Fülöp-szigetek Kínában akkreditált, legmagasabb beosztású diplomatáját.
Fu Jing (Fu Ying) tiltakozott a Fülöp-szigetek “sorozatos provokációja” miatt, és felszólította Manilát, hogy hívja vissza hajóit a szigethez közeli vizekről, valamint hogy ne akadályozza a kínai halászhajók tevékenységét. Fu közölte, hogy Peking a szigetet Kínához tartozónak tekinti, hogy a helyzetet nem tudja derűlátóan megítélni, s hogy országa minden előkészületet megtett arra az esetre, ha a Fülöp-szigetek tovább feszítené a húrt. E kijelentéseket magyarázva a kínai külügyi szóvivő kedden közölte: Peking reméli, hogy Manila a helyzet diplomáciai megoldását szeretné.
A legfrissebb fejlemények alapján Csuang úgy véli, hogy ha a Fülöp-szigetek magatartásában nem történik változás, akkor Kína gazdasági szankciókhoz folyamodhat, de erő alkalmazását nem tartja valószínűnek. Hírek szerint Kína őrhajókkal és halászhajókkal megerősítette a jelenlétét a Huangjan-szigetnél, a Global Times pedig úgy tudja, további nagy halászhajók helyszínre küldésére lehet számítani. Ezek olyan vízi járművek, amelyet a Fülöp-szigeteki parti őrség nehezen tud ellenőrizni – jegyezte meg egy Lan Jü (Lan Yu) nevű szakértő a lapnak nyilatkozva.
Nő a feszültség a Dél-kínai-tengeren
Megkezdte működését szerdán Kína első mélytengeri fúrótornya a Dél-kínai-tengeren, amit “jelentős lépésnek” értékelnek az országban. Az utóbbi időben a térségben egy területi vita kiéleződése okoz komoly feszültséget Kína és a Fülöp-szigetek között.
A fúrást hatodik generációs, speciális merülő eszközzel végzik – jelentette az állami Kínai Nemzeti Offshore Olajvállalat (CNOOC), amelynek a neve jelen esetben a tengeri fúrásra utal, és a cég ebben kategóriában a legnagyobb az országban. A fúrás helyszíne 320 kilométerre délkeletre van Hongkongtól, mélysége 1500 méter. A Dél-kínai-tenger talapzatában becslések szerint 23-30 milliárd tonna olaj és 16 ezer milliárd köbméter földgáz rejlik, amelyek Kína összes olaj- és gáztartalékának egyharmadát teszik ki – állapítja meg a témához kapcsolódóan a Global Times című angol nyelvű lap. A lelőhelyek 70 százaléka 300 méternél mélyebb talapzatban van, míg Kína jelenlegi tengeri kutatásai 300 méternél kisebb mélységben folynak.
A napilapban megszólaltatott egyik szakértő úgy véli, hogy a mélytengeri olajkutatással Kína “hatékonyan” nyomatékosítja az ország területi igényeit egy olyan időszakban, amikor kínai és a Fülöp-szigeteki hajók legénységei néznek egymással farkasszemet a vitatott hovatartozású Huangjan (Huangyan) szigethez közeli vizeken. A kitermelést és a halászhajók helyszínre küldését Csuang Kuo-tu (Zhuang Guotu), a Hsziameni Egyetem délkelet-ázsiai intézetének igazgatója helyes lépésnek értékelte, s mint mondta, arra számít, hogy Kína a sziget közelében is több kutatásba kezd. Csuang a kínai álláspont keményedését látja abban, hogy a területet felügyelő külügyminiszter-helyettes kedden egy hónapon belül harmadszor kérette be hivatalába a Fülöp-szigetek Kínában akkreditált, legmagasabb beosztású diplomatáját.
Fu Jing (Fu Ying) tiltakozott a Fülöp-szigetek “sorozatos provokációja” miatt, és felszólította Manilát, hogy hívja vissza hajóit a szigethez közeli vizekről, valamint hogy ne akadályozza a kínai halászhajók tevékenységét. Fu közölte, hogy Peking a szigetet Kínához tartozónak tekinti, hogy a helyzetet nem tudja derűlátóan megítélni, s hogy országa minden előkészületet megtett arra az esetre, ha a Fülöp-szigetek tovább feszítené a húrt. E kijelentéseket magyarázva a kínai külügyi szóvivő kedden közölte: Peking reméli, hogy Manila a helyzet diplomáciai megoldását szeretné.
A legfrissebb fejlemények alapján Csuang úgy véli, hogy ha a Fülöp-szigetek magatartásában nem történik változás, akkor Kína gazdasági szankciókhoz folyamodhat, de erő alkalmazását nem tartja valószínűnek. Hírek szerint Kína őrhajókkal és halászhajókkal megerősítette a jelenlétét a Huangjan-szigetnél, a Global Times pedig úgy tudja, további nagy halászhajók helyszínre küldésére lehet számítani. Ezek olyan vízi járművek, amelyet a Fülöp-szigeteki parti őrség nehezen tud ellenőrizni – jegyezte meg egy Lan Jü (Lan Yu) nevű szakértő a lapnak nyilatkozva.
