Magyarországon rendeztek először nemzetközi szakmai konferenciát nukleáris kommunikációs szakértők számára Pakson. Az Atomerőmű Üzemeltetők Világszövetsége (WANO) és az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. közös rendezvényén április 21. és 23. között a nukleáris létesítmények külső és belső kommunikációjáról, az atomenergia békés célú felhasználása minél szélesebb körű elfogadásának erősítéséről, a felelős és transzparens kommunikáció fontosságáról gondolkodott közösen 9 ország mintegy 60 nukleáris kommunikációs szakembere.
A háromnapos kommunikációs szakmai esemény célja a Világszövetség egyik legfontosabb tevékenységéhez, az ismeretek megosztásához kapcsolódik. A rendezvény résztvevői beszámoltak hazájuk energia- és klímapolitikájáról, illetve az adott ország nukleáris kommunikációjának legfontosabb célkitűzéseiről, valamint eredményeiről.
A szakértők egyetértettek abban, hogy az ágazat kommunikációjának két kulcsszava a felelősség és az átláthatóság. âA nukleáris kommunikációval kapcsolatban elvárás, hogy hiteles, szakmai, és rendszeres legyen. A Paksi Atomerőmű kiemelkedően magas társadalmi elfogadottsága azt mutatja, hogy nálunk ez megvalósulâ – mondta Hamvas István, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatója az esemény megnyitásán.
Dr. Kovács Antal, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. kommunikációs igazgatója a személyes kapcsolatok fontosságára hívta fel a figyelmet: âA bizalom megteremtése érdekében nem csak a megfelelő üzenet és csatorna kiválasztása fontos, hanem az is, hogy minél szorosabb közvetlen kapcsolatot tudjunk építeni a célcsoportjainkkal. Pakson ennek két legfontosabb eszköze a Tájékoztató és Látogatóközpont, valamint a több szempontból is egyedülálló Atomenergetikai Múzeum. Az a tapasztalatunk, hogy a látogatásokat követően nagyon magas lesz azok aránya, akik a nálunk megszerzett információk hatására a nukleáris energia támogatójává válnak.â
A nemzetközi kommunikációs munka-konferencia kiemelt célja volt a gyakorlatban már működő megoldások elemzése: a résztvevők számos jó gyakorlattal (best practice) ismerkedhettek meg. A munkavállalói és beszállítói kommunikáció lehetséges fejlesztésén túl szóba került az is, miként lehet intenzívebben bevonni a vállalatvezetést ebbe a párbeszédbe. A külső kommunikáció területén az egyik sarkalatos téma a nukleáris társaságok társadalmi felelősségvállalása volt, illetve szintén hangsúlyos szerepet kapott a bővítés témaköre is.
A külső kommunikációban különleges területet képvisel a közvetlen lakossági kommunikáció, ezen belül is a látogatóközpontok működtetése, ahol bárki első kézből szerezhet információt a nukleáris energia békés, villamosenergia-termelési célú felhasználásáról, a környezeti és társadalmi háttérről, de akár bepillanthat magába a létesítménybe is, mint például Pakson (ez utóbbi lehetőséget ugyanakkor nem minden atomerőmű biztosítja).
A workshop résztvevői megtekintették az éves szinten több mint harmincezer látogatót fogadó paksi Tájékoztató és Látogatóközpontot, illetve ellátogattak a három éve működő Atomenergetikai Múzeumba is, amely egyediségénél fogva még a szakemberek számára is újdonságnak számít.
Nemzetközi nukleáris kommunikációs csúcstalálkozó a Paksi Atomerőműben
Magyarországon rendeztek először nemzetközi szakmai konferenciát nukleáris kommunikációs szakértők számára Pakson. Az Atomerőmű Üzemeltetők Világszövetsége (WANO) és az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. közös rendezvényén április 21. és 23. között a nukleáris létesítmények külső és belső kommunikációjáról, az atomenergia békés célú felhasználása minél szélesebb körű elfogadásának erősítéséről, a felelős és transzparens kommunikáció fontosságáról gondolkodott közösen 9 ország mintegy 60 nukleáris kommunikációs szakembere.
A háromnapos kommunikációs szakmai esemény célja a Világszövetség egyik legfontosabb tevékenységéhez, az ismeretek megosztásához kapcsolódik. A rendezvény résztvevői beszámoltak hazájuk energia- és klímapolitikájáról, illetve az adott ország nukleáris kommunikációjának legfontosabb célkitűzéseiről, valamint eredményeiről.
A szakértők egyetértettek abban, hogy az ágazat kommunikációjának két kulcsszava a felelősség és az átláthatóság. âA nukleáris kommunikációval kapcsolatban elvárás, hogy hiteles, szakmai, és rendszeres legyen. A Paksi Atomerőmű kiemelkedően magas társadalmi elfogadottsága azt mutatja, hogy nálunk ez megvalósulâ – mondta Hamvas István, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatója az esemény megnyitásán.
Dr. Kovács Antal, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. kommunikációs igazgatója a személyes kapcsolatok fontosságára hívta fel a figyelmet: âA bizalom megteremtése érdekében nem csak a megfelelő üzenet és csatorna kiválasztása fontos, hanem az is, hogy minél szorosabb közvetlen kapcsolatot tudjunk építeni a célcsoportjainkkal. Pakson ennek két legfontosabb eszköze a Tájékoztató és Látogatóközpont, valamint a több szempontból is egyedülálló Atomenergetikai Múzeum. Az a tapasztalatunk, hogy a látogatásokat követően nagyon magas lesz azok aránya, akik a nálunk megszerzett információk hatására a nukleáris energia támogatójává válnak.â
A nemzetközi kommunikációs munka-konferencia kiemelt célja volt a gyakorlatban már működő megoldások elemzése: a résztvevők számos jó gyakorlattal (best practice) ismerkedhettek meg. A munkavállalói és beszállítói kommunikáció lehetséges fejlesztésén túl szóba került az is, miként lehet intenzívebben bevonni a vállalatvezetést ebbe a párbeszédbe. A külső kommunikáció területén az egyik sarkalatos téma a nukleáris társaságok társadalmi felelősségvállalása volt, illetve szintén hangsúlyos szerepet kapott a bővítés témaköre is.
A külső kommunikációban különleges területet képvisel a közvetlen lakossági kommunikáció, ezen belül is a látogatóközpontok működtetése, ahol bárki első kézből szerezhet információt a nukleáris energia békés, villamosenergia-termelési célú felhasználásáról, a környezeti és társadalmi háttérről, de akár bepillanthat magába a létesítménybe is, mint például Pakson (ez utóbbi lehetőséget ugyanakkor nem minden atomerőmű biztosítja).
A workshop résztvevői megtekintették az éves szinten több mint harmincezer látogatót fogadó paksi Tájékoztató és Látogatóközpontot, illetve ellátogattak a három éve működő Atomenergetikai Múzeumba is, amely egyediségénél fogva még a szakemberek számára is újdonságnak számít.
