A Népszabadság információi szerint az energiaipar, illetve a Magyar Energia Hivatal a régóta tartó nemzetközi olajárzuhanás ellenére áprilistól sem javasolja a gázár csökkentését. Ennek ellenére a kormány akár mérsékelheti is az energiahordozó árát.A Népszabadság több forrásból származó információi szerint a hazai energiapiaci szereplők nem tartják indokoltnak, hogy a július óta tartó nemzetközi olajárzuhanás ellenére áprilistól csökkenjenek a hazai gázárak. A hatósági tarifákat a Magyar Energia Hivatal (MEH) számításai alapján az energiaügyi miniszter állapítja meg – az energiacégek jogosnak nevezhető költségei alapján. Habár a hivatal árral kapcsolatos vizsgálódásai nem nyilvánosak, a csökkentés elmaradását a MEH, illetve az energiacégek több indokkal is magyarázhatják. Eleve tény, hogy a lakossági gázár kiszámításakor nem közvetlenül a nemzetközi olajárat veszik alapul, hanem a gáz importárát.
Ez utóbbit egy titkos magyar-orosz árformula alakítja, amely a hírek szerint a nyersolajkurzust, illetve néhány, azzal együtt változó termék árát kilenc hónapos eltolással érvényesíti. Ez a módszer elméletileg a nagy kiugrások tompítását szolgálja, és az ennek révén kialakuló árak íve hosszú távon elvileg megegyezik az olajéval. Ennek következtében a magyar importár is csak jó féléves csúszással, ez év elején indult mérséklődésnek. Akkor a kormány nem változtatott árat: miközben ugyanis már fél éve zuhantak az olajárak, a hivatal a költségek alapján 10 százalékos áremelést tartott szükségesnek.
Értesülésünk szerint az importár áprilistól szinte zuhanásnak indul: a mostani, ezer köbméterenként 475 dolláros ár 365-re esik, júliustól pedig 260 dollár közelébe. Ez már kisebb szám, mint a 2007-es olajár-mélypontból akkor levezetett 270 dolláros érték.
Ám mire a határról a fogyasztóhoz kerül a gáz, újabb “formulákon” megy keresztül. Belföldön az árra a legszembetűnőbb hatást a forint- dollár árfolyam gyakorolja, ami ráadásul nem elcsúsztatva, hanem azonnal hat a központi gáznagykereskedőre. Akkor pedig, amikor ez a cég a költségeit bemutatja a MEH-nek, alighanem repkednek a számok: a dollárhoz képest módszertől függően 25-50 százalékos forintgyengülés, azaz tényleges drágulás hat rájuk.
Ma már ismert egy másik, korábban titkolt ártényező is: 2004-től az akkor nagynak tartott árnyomás elkendőzésére a kormány a nagykereskedő költségeinek megtérítését későbbre ígérte. Ugyan a gázfogyasztók ezt tavaly már majdnem visszafizették, a tartozás újra emelkedésnek indult, mígnem a kormány az év végén ezt egyszerűen eltörölte. (Az ennek indokául felhozott érvek eddig nem nyertek bizonyítást, a megoldást célzó tárgyalások pedig “határidő nélkül” azóta is folynak.)
Mindemellett az árcsökkenés lehetőségét veti fel, hogy a magyar kormány az elmúlt években különösebb indoklás nélkül – elsősorban szociális érveket hangoztatva – rendre a MEH által javasolt áremelési mértékeknél alacsonyabbat hirdetett ki. A kormány berkeiben minden negyedévente az esedékes ármódosítást feszült titkolózás előzi meg, ami tapasztalataink szerint most sincs másként.
z árelőkészítést végző közgazdászok – és természetesen a nekik adatokat szolgáltató energiatársaságok – szerint azonban ezek a visszametszések folyamatosan növelik a rendszeren belüli hiányokat, amelynek enyhítésére szerintük most, azaz az árcsökkentés elmaradásával adódna lehetőség.
Kétségtelen tény, hogy ha a forint árfolyamváltozásával is számolunk, akkor a kormány a hazai gáztarifákban az olajár szilaj változásait tavaly tompítottan érvényesítette.
Most a 2007-eshez képest a lakossági gáztarifa 30 százalékkal magasabb, ami az olajárnál jóval szerényebb drágulást mutat, ám semmiképpen sem tükrözi az olajár azóta tapasztalt mélyrepülését.
Most a külső szemlélő számára a forint gyengülését illetve a kilenc hónapos eltolást figyelembe véve is jelentős árcsökkentési nyomás tapasztalható.
A gázválság napjaiban kormánykörökből hallottunk olyan megfontolásokról is, hogy a lakosságot az árak magasan tartásával lehetne leghatékonyabban más energiahordozók használatára sarkallni. Azóta viszont a kormányban ez a téma tapasztalataink szerint elült. Kormánykörökben az is felvetődik, hogy gázárcsökkentést az áfa júliusra tervezett 3 százalékpontos emelése pillanatára kellene időzíteni. A gáz nettó árát – hacsak a forint nem gyengül tovább – ugyanis akkor már legalább annyival lehetne csökkenteni, amennyi ellensúlyozza az áfaemelést. Hasonlóképpen kommunikációs megfontolásként hallottuk azt, hogy “néhány százalékos árcsökkentés csak felbőszíti az embereket”.
Beérte a benzin a dízelt
Szerdától 4 forinttal csökken a benzin és 6 forinttal a gázolaj ára – tudta meg lapunk piaci forrásból. Ennek megfelelően a benzin literjének középára 252, a gázolajé pedig 251 forint körül alakulhat. Ezzel több trend is megtörik. Egyrészt másfél hónap emelkedést követően újra csökkennek az árak, másrészt a gázolaj 2007. novembere óta nem volt olcsóbb a benzinnél. Habár a tarifamérséklés arányban áll a két termék nemzetközi tőzsdei árcsökkenésével, ezzel együtt a hazai valuta 12 forintot gyengült a dollárhoz képest. Így külső szakértők ezúttal nem igazán értik a nagykereskedelmet végző Mol autósoknak kedvező lépését.
Nem javasolják, mégis csökkenhet a gáz ára
A Népszabadság információi szerint az energiaipar, illetve a Magyar Energia Hivatal a régóta tartó nemzetközi olajárzuhanás ellenére áprilistól sem javasolja a gázár csökkentését. Ennek ellenére a kormány akár mérsékelheti is az energiahordozó árát.A Népszabadság több forrásból származó információi szerint a hazai energiapiaci szereplők nem tartják indokoltnak, hogy a július óta tartó nemzetközi olajárzuhanás ellenére áprilistól csökkenjenek a hazai gázárak. A hatósági tarifákat a Magyar Energia Hivatal (MEH) számításai alapján az energiaügyi miniszter állapítja meg – az energiacégek jogosnak nevezhető költségei alapján. Habár a hivatal árral kapcsolatos vizsgálódásai nem nyilvánosak, a csökkentés elmaradását a MEH, illetve az energiacégek több indokkal is magyarázhatják. Eleve tény, hogy a lakossági gázár kiszámításakor nem közvetlenül a nemzetközi olajárat veszik alapul, hanem a gáz importárát.
Ez utóbbit egy titkos magyar-orosz árformula alakítja, amely a hírek szerint a nyersolajkurzust, illetve néhány, azzal együtt változó termék árát kilenc hónapos eltolással érvényesíti. Ez a módszer elméletileg a nagy kiugrások tompítását szolgálja, és az ennek révén kialakuló árak íve hosszú távon elvileg megegyezik az olajéval. Ennek következtében a magyar importár is csak jó féléves csúszással, ez év elején indult mérséklődésnek. Akkor a kormány nem változtatott árat: miközben ugyanis már fél éve zuhantak az olajárak, a hivatal a költségek alapján 10 százalékos áremelést tartott szükségesnek.
Értesülésünk szerint az importár áprilistól szinte zuhanásnak indul: a mostani, ezer köbméterenként 475 dolláros ár 365-re esik, júliustól pedig 260 dollár közelébe. Ez már kisebb szám, mint a 2007-es olajár-mélypontból akkor levezetett 270 dolláros érték.
Ám mire a határról a fogyasztóhoz kerül a gáz, újabb “formulákon” megy keresztül. Belföldön az árra a legszembetűnőbb hatást a forint- dollár árfolyam gyakorolja, ami ráadásul nem elcsúsztatva, hanem azonnal hat a központi gáznagykereskedőre. Akkor pedig, amikor ez a cég a költségeit bemutatja a MEH-nek, alighanem repkednek a számok: a dollárhoz képest módszertől függően 25-50 százalékos forintgyengülés, azaz tényleges drágulás hat rájuk.
Ma már ismert egy másik, korábban titkolt ártényező is: 2004-től az akkor nagynak tartott árnyomás elkendőzésére a kormány a nagykereskedő költségeinek megtérítését későbbre ígérte. Ugyan a gázfogyasztók ezt tavaly már majdnem visszafizették, a tartozás újra emelkedésnek indult, mígnem a kormány az év végén ezt egyszerűen eltörölte. (Az ennek indokául felhozott érvek eddig nem nyertek bizonyítást, a megoldást célzó tárgyalások pedig “határidő nélkül” azóta is folynak.)
Mindemellett az árcsökkenés lehetőségét veti fel, hogy a magyar kormány az elmúlt években különösebb indoklás nélkül – elsősorban szociális érveket hangoztatva – rendre a MEH által javasolt áremelési mértékeknél alacsonyabbat hirdetett ki. A kormány berkeiben minden negyedévente az esedékes ármódosítást feszült titkolózás előzi meg, ami tapasztalataink szerint most sincs másként.
z árelőkészítést végző közgazdászok – és természetesen a nekik adatokat szolgáltató energiatársaságok – szerint azonban ezek a visszametszések folyamatosan növelik a rendszeren belüli hiányokat, amelynek enyhítésére szerintük most, azaz az árcsökkentés elmaradásával adódna lehetőség.
Kétségtelen tény, hogy ha a forint árfolyamváltozásával is számolunk, akkor a kormány a hazai gáztarifákban az olajár szilaj változásait tavaly tompítottan érvényesítette.
Most a 2007-eshez képest a lakossági gáztarifa 30 százalékkal magasabb, ami az olajárnál jóval szerényebb drágulást mutat, ám semmiképpen sem tükrözi az olajár azóta tapasztalt mélyrepülését.
Most a külső szemlélő számára a forint gyengülését illetve a kilenc hónapos eltolást figyelembe véve is jelentős árcsökkentési nyomás tapasztalható.
A gázválság napjaiban kormánykörökből hallottunk olyan megfontolásokról is, hogy a lakosságot az árak magasan tartásával lehetne leghatékonyabban más energiahordozók használatára sarkallni. Azóta viszont a kormányban ez a téma tapasztalataink szerint elült. Kormánykörökben az is felvetődik, hogy gázárcsökkentést az áfa júliusra tervezett 3 százalékpontos emelése pillanatára kellene időzíteni. A gáz nettó árát – hacsak a forint nem gyengül tovább – ugyanis akkor már legalább annyival lehetne csökkenteni, amennyi ellensúlyozza az áfaemelést. Hasonlóképpen kommunikációs megfontolásként hallottuk azt, hogy “néhány százalékos árcsökkentés csak felbőszíti az embereket”.
Beérte a benzin a dízelt
Szerdától 4 forinttal csökken a benzin és 6 forinttal a gázolaj ára – tudta meg lapunk piaci forrásból. Ennek megfelelően a benzin literjének középára 252, a gázolajé pedig 251 forint körül alakulhat. Ezzel több trend is megtörik. Egyrészt másfél hónap emelkedést követően újra csökkennek az árak, másrészt a gázolaj 2007. novembere óta nem volt olcsóbb a benzinnél. Habár a tarifamérséklés arányban áll a két termék nemzetközi tőzsdei árcsökkenésével, ezzel együtt a hazai valuta 12 forintot gyengült a dollárhoz képest. Így külső szakértők ezúttal nem igazán értik a nagykereskedelmet végző Mol autósoknak kedvező lépését.
