A belátható jövőben az uránigény várhatóan növekedni fog annak ellenére, hogy a japán Fukushima-Daiichi 2011. márciusi balesete miatt a piaci árak csökkennek, és a villamosenergia-igény is alacsonyabb a globális gazdasági krízis miatt. A megállapítások a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) és az OECD Nukleáris Energia Ügynökség közös uránjelentéséből származnak.
Az âUrán 2014: források, termelés és igényeâ (Uranium 2014: Resources, Production and Demand) című, röviden csak Piros Könyvként (Red Book) aposztrofált kiadvány arra is számít, hogy a nukleáris alapú villamosenergia-termelési kapacitás is nőni fog legalább 7, de akár 82 százalékkal 2035-ig. Ez összhangban van a NAÜ korábbi becslésével, amely szerint 2030-ig 8-88 százalék között lehet a növekedés.
A Piros Könyv szerint növekedett az urán ellátás, kutatás és termelés. Kb. 7 százalékkal nőtt az ismert források mennyisége a legutóbb 2012-ben kiadott jelentés óta, ami majdnem további 10 évvel megnöveli a rendelkezésre álló források rendelkezésre állásának idejét.
A globális urántermelés 2010 és 2012 közötti növekedése folytatódott, habár csökkent a felfutás sebessége az előző évekhez képest. A források növekedése főként az uránkutatás és bányászat 23%-os bővülésével magyarázható, amely 2012-ben 1,92 milliárd dollárra rúgott.
Több mint 20 ország bányászik uránt, amelyek közül a legnagyobbak, Kazahsztán, Kanada és Ausztrália adja a világtermelés 63%-át. A növekedés főként Kazahsztánnak köszönhető, de nőtt a termelés Ausztráliában, Brazíliában, Kínában, Malawiban, Namíbiában, Nigerben, Ukrajnában és az USA-ban is.
Keresletoldalról az előrejelzés régióról régióra változik. Habár a Fukushima-Daiichi baleset sok fejlett országban a nukleáris politika változását okozta, de főként Kelet-Ázsia és az európai nem-uniós országok esetén folytatódott a növekedés.
Forrás: NucNet
Nem csökken az urán iránti kereslet
A belátható jövőben az uránigény várhatóan növekedni fog annak ellenére, hogy a japán Fukushima-Daiichi 2011. márciusi balesete miatt a piaci árak csökkennek, és a villamosenergia-igény is alacsonyabb a globális gazdasági krízis miatt. A megállapítások a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) és az OECD Nukleáris Energia Ügynökség közös uránjelentéséből származnak.
Az âUrán 2014: források, termelés és igényeâ (Uranium 2014: Resources, Production and Demand) című, röviden csak Piros Könyvként (Red Book) aposztrofált kiadvány arra is számít, hogy a nukleáris alapú villamosenergia-termelési kapacitás is nőni fog legalább 7, de akár 82 százalékkal 2035-ig. Ez összhangban van a NAÜ korábbi becslésével, amely szerint 2030-ig 8-88 százalék között lehet a növekedés.
A Piros Könyv szerint növekedett az urán ellátás, kutatás és termelés. Kb. 7 százalékkal nőtt az ismert források mennyisége a legutóbb 2012-ben kiadott jelentés óta, ami majdnem további 10 évvel megnöveli a rendelkezésre álló források rendelkezésre állásának idejét.
A globális urántermelés 2010 és 2012 közötti növekedése folytatódott, habár csökkent a felfutás sebessége az előző évekhez képest. A források növekedése főként az uránkutatás és bányászat 23%-os bővülésével magyarázható, amely 2012-ben 1,92 milliárd dollárra rúgott.
Több mint 20 ország bányászik uránt, amelyek közül a legnagyobbak, Kazahsztán, Kanada és Ausztrália adja a világtermelés 63%-át. A növekedés főként Kazahsztánnak köszönhető, de nőtt a termelés Ausztráliában, Brazíliában, Kínában, Malawiban, Namíbiában, Nigerben, Ukrajnában és az USA-ban is.
Keresletoldalról az előrejelzés régióról régióra változik. Habár a Fukushima-Daiichi baleset sok fejlett országban a nukleáris politika változását okozta, de főként Kelet-Ázsia és az európai nem-uniós országok esetén folytatódott a növekedés.
Forrás: NucNet
