A Magyar Napelem Napkollektor Szövetség örömmel értesült Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter úr április 20-i nyilatkozatáról, mely szerint a jövőben 50 százalékban a paksi erőmű szolgálja ki a magyar áramigényeket, a másik 50 százalék pedig zöldenergiából – elsősorban napenergiából – származik majd. A Szövetség szeretné azonban felhívni a kormányzat figyelmét arra, hogy a jelenlegi jogszabályok és egyéb adminisztratív akadályok folyamatosan ellehetetlenítik e célkitűzés megvalósulását.
Az MNNSZ rendelkezésére álló adatok szerint jelenleg Magyarország éves áramszükségletének mindössze 4 százalékát teszi ki a napelemes rendszerek által megtermelt energia. Ezzel hazánk sereghajtó az uniós országok között. Az újabb és újabb terhek – „termékdíj” bevezetése, a „teljesítmény díj” előírása, költséges, de szakmailag indokolatlan tűzeseti leválasztó kapcsoló beépítési kötelezettség, mely a világon egyedülálló stb. – ellenére évről évre dinamikusan bővül a beépített új kapacitások nagysága, ám ez elsősorban a megújuló energia mellett egyre inkább hitet tevő magánszemélyek és vállalkozások erőfeszítéseinek, mintsem a beruházástámogató közegnek köszönhető.
Az MNNSZ meggyőződése szerint a megújuló energiatermelés 50 százalékos részarányának eléréséhez mindössze hagyni kellene, hogy szabadon működhessenek a piaci mechanizmusok, ám egyelőre ez is csak ábrándnak tűnik. 2017 március 31-ig több ezer lakossági igénybejelentés érkezett, és a vállalkozások is 2500 db 500 kW-os kiserőmű engedélyezésére adtak be kérelmet összesen 1.250 MW kapacitásra, több mint 500 milliárd Ft értékben, melyek megvalósulása azonban erősen kétséges, hiszen:
1. Az erőművek megépítését mind a bürokrácia, mind a szinte hetente változó jogszabályi környezet erősen akadályozza. Az áramszolgáltatók hálózati osztályai gyakran több hónapos késedelemmel adnak választ a korábban díjtalan, de az idén januártól már csak 135.000 Ft+áfa „kiserőmű illeték” megfizetése mellett benyújtható igénybejelentésekre. Az elfogadott igénybejelentésekre adott műszaki gazdasági tájékoztatók (MGT) szolgáltatói területtől függően 3-6 hónapig érvényesek, amiket újra és újra meg kell újítani az elhúzódó engedélyeztetési eljárások során. A kiadott MGT-k gyakran tartalmaznak irreális és szakmailag indokolatlan műszaki követelményeket, melyek beruházási költségei ellehetetlenítik a megvalósítást.
2. Az igénybejelentéseket az áramszolgáltatók gyakran elutasítják, aminek jórészt az az oka, hogy ugyanezek a szolgáltatók előzetesen nem adnak információt arra vonatkozóan, hogy a beruházni kívánók hová telepíthetnek kiserőművet. Így ők gyakorlatilag „totóznak” és addig fizetgetik a 135.000 Ft + áfa bejelentési illetéket, míg el nem találják a szolgáltató szerint lehetséges helyszínt – vagy éppen el nem megy a kedvük az egész beruházástól.
3.2017. január 1-től a törvényalkotó a korábbi 25 évvel szemben mindössze 12 év 7 hónapban maximálta a KÁT (Kötelező Átvételi Támogatási Árrendszer) hatályát, vagyis a kiserőművek által megtermelt áram támogatott árú átvételének időtartamát. Ugyanakkor a KÁT határozatok kézhezvételétől számított 3 éves építési határidőt 2016-ban 1 évre, a beruházás helyszínének módosítási lehetőségét pedig idén januártól 6 hónapra korlátozták.
Mindezek a lépések jelentősen hátráltatják az üdvözlendő kormányzati szándékot, a napelemes erőmű beruházások megvalósulását. Az MNNSZ, mint a legnagyobb hazai szakirányú szakmai szervezet bízik abban, hogy a Kormányzat egyértelműen és határozottan kiáll a napenergia hasznosításának útjában álló jelenlegi gátak lebontása mellett. Ezt a hitét erősítik Lázár János Miniszter úr szavai is. Ezek jegyében viszont azt kérjük, hogy az ügyben érintett valamennyi szakmai szereplő álljon ki a nyugodt és hatékony munkavégzés feltételeinek megteremtése mellett és segítse elő a projektek megvalósulását.
MNNSZ: engedjék szabadjára a napelem-szektort
A Magyar Napelem Napkollektor Szövetség örömmel értesült Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter úr április 20-i nyilatkozatáról, mely szerint a jövőben 50 százalékban a paksi erőmű szolgálja ki a magyar áramigényeket, a másik 50 százalék pedig zöldenergiából – elsősorban napenergiából – származik majd. A Szövetség szeretné azonban felhívni a kormányzat figyelmét arra, hogy a jelenlegi jogszabályok és egyéb adminisztratív akadályok folyamatosan ellehetetlenítik e célkitűzés megvalósulását.
Az MNNSZ rendelkezésére álló adatok szerint jelenleg Magyarország éves áramszükségletének mindössze 4 százalékát teszi ki a napelemes rendszerek által megtermelt energia. Ezzel hazánk sereghajtó az uniós országok között. Az újabb és újabb terhek – „termékdíj” bevezetése, a „teljesítmény díj” előírása, költséges, de szakmailag indokolatlan tűzeseti leválasztó kapcsoló beépítési kötelezettség, mely a világon egyedülálló stb. – ellenére évről évre dinamikusan bővül a beépített új kapacitások nagysága, ám ez elsősorban a megújuló energia mellett egyre inkább hitet tevő magánszemélyek és vállalkozások erőfeszítéseinek, mintsem a beruházástámogató közegnek köszönhető.
Az MNNSZ meggyőződése szerint a megújuló energiatermelés 50 százalékos részarányának eléréséhez mindössze hagyni kellene, hogy szabadon működhessenek a piaci mechanizmusok, ám egyelőre ez is csak ábrándnak tűnik. 2017 március 31-ig több ezer lakossági igénybejelentés érkezett, és a vállalkozások is 2500 db 500 kW-os kiserőmű engedélyezésére adtak be kérelmet összesen 1.250 MW kapacitásra, több mint 500 milliárd Ft értékben, melyek megvalósulása azonban erősen kétséges, hiszen:
1. Az erőművek megépítését mind a bürokrácia, mind a szinte hetente változó jogszabályi környezet erősen akadályozza. Az áramszolgáltatók hálózati osztályai gyakran több hónapos késedelemmel adnak választ a korábban díjtalan, de az idén januártól már csak 135.000 Ft+áfa „kiserőmű illeték” megfizetése mellett benyújtható igénybejelentésekre. Az elfogadott igénybejelentésekre adott műszaki gazdasági tájékoztatók (MGT) szolgáltatói területtől függően 3-6 hónapig érvényesek, amiket újra és újra meg kell újítani az elhúzódó engedélyeztetési eljárások során. A kiadott MGT-k gyakran tartalmaznak irreális és szakmailag indokolatlan műszaki követelményeket, melyek beruházási költségei ellehetetlenítik a megvalósítást.
2. Az igénybejelentéseket az áramszolgáltatók gyakran elutasítják, aminek jórészt az az oka, hogy ugyanezek a szolgáltatók előzetesen nem adnak információt arra vonatkozóan, hogy a beruházni kívánók hová telepíthetnek kiserőművet. Így ők gyakorlatilag „totóznak” és addig fizetgetik a 135.000 Ft + áfa bejelentési illetéket, míg el nem találják a szolgáltató szerint lehetséges helyszínt – vagy éppen el nem megy a kedvük az egész beruházástól.
3.2017. január 1-től a törvényalkotó a korábbi 25 évvel szemben mindössze 12 év 7 hónapban maximálta a KÁT (Kötelező Átvételi Támogatási Árrendszer) hatályát, vagyis a kiserőművek által megtermelt áram támogatott árú átvételének időtartamát. Ugyanakkor a KÁT határozatok kézhezvételétől számított 3 éves építési határidőt 2016-ban 1 évre, a beruházás helyszínének módosítási lehetőségét pedig idén januártól 6 hónapra korlátozták.
Mindezek a lépések jelentősen hátráltatják az üdvözlendő kormányzati szándékot, a napelemes erőmű beruházások megvalósulását. Az MNNSZ, mint a legnagyobb hazai szakirányú szakmai szervezet bízik abban, hogy a Kormányzat egyértelműen és határozottan kiáll a napenergia hasznosításának útjában álló jelenlegi gátak lebontása mellett. Ezt a hitét erősítik Lázár János Miniszter úr szavai is. Ezek jegyében viszont azt kérjük, hogy az ügyben érintett valamennyi szakmai szereplő álljon ki a nyugodt és hatékony munkavégzés feltételeinek megteremtése mellett és segítse elő a projektek megvalósulását.
