Huszonötmillió dollár (azaz mintegy ötmilliárd forint) megfizetését követeli a tatárföldi Mende-Rossi társaság a Mol-csoporthoz tartozó szlovák Slovnafttól, mert az állítólag máig nem teljesítette a nyersolaj bérfeldolgozását rögzítő, 1993-ban megkötött szerződés anyagi feltételeit – írja a Népszabadság.A Slovnaft hamisítványnak tartja a bizonyítékot. Ennek ellenére a moszkvai nemzetközi gazdasági döntőbíróság helybenhagyta a fizetésre kötelező verdiktet, amelynek végrehajtására az illetékes szlovák testületet kérte fel. Több hasonló alsóbb szintű döntés után a pozsonyi Legfelsőbb Bíróság elutasította a kérelmet. Többek között azért, mert a moszkvai tárgyalásra meg sem hívták az alperest. Ezután a tatár cég eladta a követelést az Ashford Technologies társaságnak, amely néhány hónapja Csehországban próbálkozik. Első fokon egy prágai bíróság megítélte a tartozás kifizetését. A verdikt ellen a Slovnaft fellebbezett.
A Mol szerint az állítólagos szerződés eddig bemutatott fénymásolatán a részükről aláíróként szereplő két vezetőnek nem volt aláírási joga, és ők állítják, hogy az aláírásukat is hamisították.
A csehországi döntés ennek ellenére nagyban befolyásolja a Slovnaft idei mérlegét, különösen azután, hogy a cég befizette azt az 1,34 milliárd koronás bírságot is, amelyre erőfölénnyel való visszaélés címén a szlovák pénzügyi tárca kötelezte.
Milliárdos per a Slovnaft ellen
Huszonötmillió dollár (azaz mintegy ötmilliárd forint) megfizetését követeli a tatárföldi Mende-Rossi társaság a Mol-csoporthoz tartozó szlovák Slovnafttól, mert az állítólag máig nem teljesítette a nyersolaj bérfeldolgozását rögzítő, 1993-ban megkötött szerződés anyagi feltételeit – írja a Népszabadság.A Slovnaft hamisítványnak tartja a bizonyítékot. Ennek ellenére a moszkvai nemzetközi gazdasági döntőbíróság helybenhagyta a fizetésre kötelező verdiktet, amelynek végrehajtására az illetékes szlovák testületet kérte fel. Több hasonló alsóbb szintű döntés után a pozsonyi Legfelsőbb Bíróság elutasította a kérelmet. Többek között azért, mert a moszkvai tárgyalásra meg sem hívták az alperest. Ezután a tatár cég eladta a követelést az Ashford Technologies társaságnak, amely néhány hónapja Csehországban próbálkozik. Első fokon egy prágai bíróság megítélte a tartozás kifizetését. A verdikt ellen a Slovnaft fellebbezett.
A Mol szerint az állítólagos szerződés eddig bemutatott fénymásolatán a részükről aláíróként szereplő két vezetőnek nem volt aláírási joga, és ők állítják, hogy az aláírásukat is hamisították.
A csehországi döntés ennek ellenére nagyban befolyásolja a Slovnaft idei mérlegét, különösen azután, hogy a cég befizette azt az 1,34 milliárd koronás bírságot is, amelyre erőfölénnyel való visszaélés címén a szlovák pénzügyi tárca kötelezte.
