A megújuló energiaforrások fejlesztését támogató kötelező átvételi rendszer (KÁT) szabályainak, hétfőn elfogadott módosítása 14 milliárd forintot vehet ki a magyarországi szabadpiaci áramkereskedők zsebéből, illetve ronthatja az ipari energiafogyasztók versenyképességét az energiainfo.hu elemzése szerint. Ismert, hogy a Parlament által hétfőn elfogadott, Németh Lászlóné fejlesztési miniszter által beterjesztett javaslat szerint 2013 január 1-től, az egyetemes szolgáltatók mentesülnek a kötelező átvétel alól. A magyarországi energiapiacon évtizedek óta tomboló keresztfinanszírozásra tett rá egy lapáttal a törvényhozás – mondja Drucker György, a szakportál vezető elemzője.
A megújuló források hasznosításának ösztönzésére szolgáló kötelező átvétel rendszerében ezidáig valamennyi energiafogyasztó részt vett, az egyetemes szolgáltatás keretében, hatósági áron ellátott háztartások, közintézmények éppúgy, mint az energiát a szabadpiacon beszerző ipari energiafogyasztók, vagyis a magyarországi vállalkozások, a multinacionális cégek leányvállalataitól, a kis- és közepes vállalkozásokon át, a családi vállalkozásokkal bezárólag. A mesterségesen alacsonyan tartott háztartási áram és földgázáraknak a költségeit részben mindig is ipari fogyasztók fizették meg, vagy közvetlenül, tehát az általuk fizetendő tarifák direkt emelése révén, még a teljes piacnyitást megelőzően, vagy közvetett formában.
A rendszer működési és fejlesztési költségeit ugyanis így is, úgy is ki kell fizetni valakinek, az energiaszektor cégei érthető módon a szabadpiacon igyekeztek, igyekeznek pótolni a háztartási szegmensben elvesztett bevételeiket. A nyugat-európai árakhoz képest hagyományosan magasabb magyarországi szabadpiaci áraknak részben ez is az oka. A kormány által korábban bejelentett 10 százalékos rezsicsökkentés költségeit ugyanígy most is a szabadpiaci szereplők fogják finanszírozni.
Az elmúlt évi adatokat alapul véve a nettó villamosenergia fogyasztás 36,3 terawattórás mennyiségének 35%-a jut az egyetemes szolgáltatás keretében vételező fogyasztókra. Ilyen arányban kerül felosztásra a nagyjából 4 terawattórányi kötelező átvétel keretében értékesített áram, amelynek KÁT-támogatás tartalma kilowattóránként 10 forint körül alakult 2011-ben – emlékeztet Drucker György. Ebből kiidnulva – folytatja az energiainfo.hu vezető elemzője – az egyetemes szolgáltatás körébe tartozó vevők költségeiből összesen 14 milliárd forint kerülhet ki, vagyis a háztartási fogyasztók kilowattóránkénti díja nagyjából 1 – 1,10 forint körüli mértékben csökkenhet. Ez az összeg értelemszerűen a 10%-os előírt végfogyasztói árcsökkentésnek az egyetemes szolgáltatókra rótt terheit csökkenti. Ennek ellentételezése gyanánt a szabadpiaci szegmens fajlagos vásárlási árai durva becsléssel kilowattóránként 60 fillérrel emelkedhetnek.
Az áremelkedést a kereskedők csak korlátozottan tudják a nagyfogyasztókra áthárítani, miután a 2013-as szabadpiaci szerződések már korábban megszülettek. Akik fogyasztóikkal olyan megállapodást kötöttek, amely szerint a KÁT költség, úgynevezttt átmenő költség, azok egyszerűbb helyzetben vannak, az ő esetükben a tehernövekedést a fogyasztójuknak kell viselni. Akik viszont erről külön nem rendelkeztek, azok aligha fogják tudni áthárítani a fogyasztókra a többletterhet, vagyis kénytelenek saját árrésükből, eredményükből finanszírozni azt.
Milliárdos keresztfinanszírozásról döntött a Parlament
A megújuló energiaforrások fejlesztését támogató kötelező átvételi rendszer (KÁT) szabályainak, hétfőn elfogadott módosítása 14 milliárd forintot vehet ki a magyarországi szabadpiaci áramkereskedők zsebéből, illetve ronthatja az ipari energiafogyasztók versenyképességét az energiainfo.hu elemzése szerint. Ismert, hogy a Parlament által hétfőn elfogadott, Németh Lászlóné fejlesztési miniszter által beterjesztett javaslat szerint 2013 január 1-től, az egyetemes szolgáltatók mentesülnek a kötelező átvétel alól. A magyarországi energiapiacon évtizedek óta tomboló keresztfinanszírozásra tett rá egy lapáttal a törvényhozás – mondja Drucker György, a szakportál vezető elemzője.
A megújuló források hasznosításának ösztönzésére szolgáló kötelező átvétel rendszerében ezidáig valamennyi energiafogyasztó részt vett, az egyetemes szolgáltatás keretében, hatósági áron ellátott háztartások, közintézmények éppúgy, mint az energiát a szabadpiacon beszerző ipari energiafogyasztók, vagyis a magyarországi vállalkozások, a multinacionális cégek leányvállalataitól, a kis- és közepes vállalkozásokon át, a családi vállalkozásokkal bezárólag. A mesterségesen alacsonyan tartott háztartási áram és földgázáraknak a költségeit részben mindig is ipari fogyasztók fizették meg, vagy közvetlenül, tehát az általuk fizetendő tarifák direkt emelése révén, még a teljes piacnyitást megelőzően, vagy közvetett formában.
A rendszer működési és fejlesztési költségeit ugyanis így is, úgy is ki kell fizetni valakinek, az energiaszektor cégei érthető módon a szabadpiacon igyekeztek, igyekeznek pótolni a háztartási szegmensben elvesztett bevételeiket. A nyugat-európai árakhoz képest hagyományosan magasabb magyarországi szabadpiaci áraknak részben ez is az oka. A kormány által korábban bejelentett 10 százalékos rezsicsökkentés költségeit ugyanígy most is a szabadpiaci szereplők fogják finanszírozni.
Az elmúlt évi adatokat alapul véve a nettó villamosenergia fogyasztás 36,3 terawattórás mennyiségének 35%-a jut az egyetemes szolgáltatás keretében vételező fogyasztókra. Ilyen arányban kerül felosztásra a nagyjából 4 terawattórányi kötelező átvétel keretében értékesített áram, amelynek KÁT-támogatás tartalma kilowattóránként 10 forint körül alakult 2011-ben – emlékeztet Drucker György. Ebből kiidnulva – folytatja az energiainfo.hu vezető elemzője – az egyetemes szolgáltatás körébe tartozó vevők költségeiből összesen 14 milliárd forint kerülhet ki, vagyis a háztartási fogyasztók kilowattóránkénti díja nagyjából 1 – 1,10 forint körüli mértékben csökkenhet. Ez az összeg értelemszerűen a 10%-os előírt végfogyasztói árcsökkentésnek az egyetemes szolgáltatókra rótt terheit csökkenti. Ennek ellentételezése gyanánt a szabadpiaci szegmens fajlagos vásárlási árai durva becsléssel kilowattóránként 60 fillérrel emelkedhetnek.
Az áremelkedést a kereskedők csak korlátozottan tudják a nagyfogyasztókra áthárítani, miután a 2013-as szabadpiaci szerződések már korábban megszülettek. Akik fogyasztóikkal olyan megállapodást kötöttek, amely szerint a KÁT költség, úgynevezttt átmenő költség, azok egyszerűbb helyzetben vannak, az ő esetükben a tehernövekedést a fogyasztójuknak kell viselni. Akik viszont erről külön nem rendelkeztek, azok aligha fogják tudni áthárítani a fogyasztókra a többletterhet, vagyis kénytelenek saját árrésükből, eredményükből finanszírozni azt.
