Adót kell fizetni a közművezetékek után 2013. január 1-jétől, a teher mértéke 125 forint lesz méterenként. A parlament kedden kivételes sürgős eljárással fogadta el Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter erről szóló javaslatát. Az eredeti javaslat amelyet még pénteken nyújtottak be az Országgyűlés elé, még 100 forintot irányzott elő méterenként.
Az adót a víz-, a szennyvíz-, a földgáz-, a hő-, a villamosenergia- és a hírközlési vezeték tulajdonosának, az állam vagy helyi önkormányzat tulajdonában álló közművezetéknél az üzemeltetőnek kell megfizetnie. Mentesülnek a közműadó alól a helyi önkormányzatok és az állam is, míg a távközlési szolgáltatók – a vezeték hosszától függő mértékű – adókedvezményt kapnak. Egy módosító javaslat kivonta az adó alól a földgáz-szállítási és a villamosenergia-ipari áviteli rendszerirányító tulajdonában álló vezetékeket is. Az adót más vagyoni típusú adókhoz hasonlóan évente két egyenlő részletben, március 20-ig és szeptember 20-ig kell megfizetni. Matolcsy György eredetileg száz forintban határozta volna meg az adó mértékét, a parlament azonban a költségvetési bizottság javaslatára – a tervezett 30 milliárd forint bevétel elérése érdekében – a zárószavazás előtt 125 forintra emelte az
Az adó alanya a vezeték tulajdonosa, illetve az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában álló vezeték esetén az üzemeltető. A javaslat szerint mentes az adó alól az állam és a helyi önkormányzat, a legfeljebb 100 ezer méter nyomvonalhosszú hírközlési vezetékkel rendelkező adóalanynak pedig csak az adó 50 százalékát kell megfizetnie. Utóbbiak esetében az adókedvezmény érvényesítése az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül.
A javaslat szerint adóköteles a víz, a szennyvíz- és csapadékvíz-elvezetési, földgáz-, hő- és villamosenergia-ellátási, valamint hírközlési vezetékek közterületen futó része, illetve a több fogyasztót kiszolgáló vezetékek közterületnek nem minősülő földrészleten elhelyezett része. Nem minősül közművezetéknek a javaslat alapján az a vezeték, amely kizárólag az egy adott helyrajzi számon nyilvántartott földrészlet használóját szolgálja ki (az a vezetékszakasz, amely a vezetékrendszerről leágazva jut el az épületig, telekig, illetve az épületen, telken belül fut).
Az adókötelezettség a közművezeték létesítése esetén a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik, a vezeték használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti. Az adó alanya az, aki a naptári év első napján a közművezeték tulajdonosa, több tulajdonos esetén tulajdoni hányaduk arányában.
Az adó alapja a közművezeték nyomvonalának méterben kifejezett hossza. A javaslat szerint az adóalany egy nyomvonalon lévő, azonos szolgáltatás nyújtására alkalmas több közművezetékét egy vezetéknek kell tekinteni. A javaslat szerint az adó alanya az adókötelezettségét önadózás útján állapítja meg és vallja be, évente március 20-ig. Az adót két egyenlő részletben, március 20-ig és szeptember 20-ig kell befizetni. Az adó a központi költségvetés bevételét képezi.
Méterenként 125 forint lesz a közműadó
Adót kell fizetni a közművezetékek után 2013. január 1-jétől, a teher mértéke 125 forint lesz méterenként. A parlament kedden kivételes sürgős eljárással fogadta el Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter erről szóló javaslatát. Az eredeti javaslat amelyet még pénteken nyújtottak be az Országgyűlés elé, még 100 forintot irányzott elő méterenként.
Az adót a víz-, a szennyvíz-, a földgáz-, a hő-, a villamosenergia- és a hírközlési vezeték tulajdonosának, az állam vagy helyi önkormányzat tulajdonában álló közművezetéknél az üzemeltetőnek kell megfizetnie. Mentesülnek a közműadó alól a helyi önkormányzatok és az állam is, míg a távközlési szolgáltatók – a vezeték hosszától függő mértékű – adókedvezményt kapnak. Egy módosító javaslat kivonta az adó alól a földgáz-szállítási és a villamosenergia-ipari áviteli rendszerirányító tulajdonában álló vezetékeket is. Az adót más vagyoni típusú adókhoz hasonlóan évente két egyenlő részletben, március 20-ig és szeptember 20-ig kell megfizetni. Matolcsy György eredetileg száz forintban határozta volna meg az adó mértékét, a parlament azonban a költségvetési bizottság javaslatára – a tervezett 30 milliárd forint bevétel elérése érdekében – a zárószavazás előtt 125 forintra emelte az
Az adó alanya a vezeték tulajdonosa, illetve az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában álló vezeték esetén az üzemeltető. A javaslat szerint mentes az adó alól az állam és a helyi önkormányzat, a legfeljebb 100 ezer méter nyomvonalhosszú hírközlési vezetékkel rendelkező adóalanynak pedig csak az adó 50 százalékát kell megfizetnie. Utóbbiak esetében az adókedvezmény érvényesítése az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül.
A javaslat szerint adóköteles a víz, a szennyvíz- és csapadékvíz-elvezetési, földgáz-, hő- és villamosenergia-ellátási, valamint hírközlési vezetékek közterületen futó része, illetve a több fogyasztót kiszolgáló vezetékek közterületnek nem minősülő földrészleten elhelyezett része. Nem minősül közművezetéknek a javaslat alapján az a vezeték, amely kizárólag az egy adott helyrajzi számon nyilvántartott földrészlet használóját szolgálja ki (az a vezetékszakasz, amely a vezetékrendszerről leágazva jut el az épületig, telekig, illetve az épületen, telken belül fut).
Az adókötelezettség a közművezeték létesítése esetén a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik, a vezeték használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti. Az adó alanya az, aki a naptári év első napján a közművezeték tulajdonosa, több tulajdonos esetén tulajdoni hányaduk arányában.
Az adó alapja a közművezeték nyomvonalának méterben kifejezett hossza. A javaslat szerint az adóalany egy nyomvonalon lévő, azonos szolgáltatás nyújtására alkalmas több közművezetékét egy vezetéknek kell tekinteni. A javaslat szerint az adó alanya az adókötelezettségét önadózás útján állapítja meg és vallja be, évente március 20-ig. Az adót két egyenlő részletben, március 20-ig és szeptember 20-ig kell befizetni. Az adó a központi költségvetés bevételét képezi.
