Az OPEC napi egymillió hordós termeléscsökkentése ugyan vasárnap életbe lépett, de sem a termelők, sem a piac nem hisz abban, hogy ez a trükk rövid távon segíthetne az árak “feltámasztásában” – írja elemzésében a UPI.
Piaci elemzőkre hivatkozva felhívják a 11 országot tömörítő OPEC figyelmét arra, hogy döntésük akár visszafelé is elsülhet, ha a várakozásoknak megfelelően a piaci szereplők csökkenő kereslettel reagálnak a döntésre, tovább mélyítve ezzel a recessziós folyamatokat. A korábbi szaudi olajminiszter, Ahmad Zaki által létrehozott Londoni Globális Energia Kutatási Központ szerint a világgazdaságnak jelenleg alacsonyabb, és nem magasabb árakra van szüksége.
A kereskedők szerint az olajárak legkorábban csak május, június környékén kerülhetnek vissza korábbi szintjükre az USA egyre növekvő üzemanyagigényei miatt. Ez az egyetlen reménysugár az OPEC-országok számára, ugyanis Ázsiában stagnálás várható, ha ugyan nem csúsznak ismét recesszióba.
Bár a decemberi átlag 24,13-mal szemben – több esést követően – múlt csütörtökön már csak 22,95-ön voltak az árak, iparági elemzők szerint a piac nem fog reagálni a napi egymillió hordónyi nyersolaj “eltűnésére”.
Ez a langyos fogadtatás legalábbis részben annak köszönhető, hogy az OPEC nem áll a figyelem középpontjában. A legfontosabb kérdés most az, hogy az Egyesült Államokban tapasztalható csökkenés vajon milyen hatással lesz Európára és Ázsiára. A termeléscsökkentésről szóló hírt ráadásul megelőzték a nagy tőzsdei zuhanásokról szóló információk és a dot.com szektor további olvadását is nagyobb érdeklődéssel kísérik figyelemmel.
Ennek ellenére késő tavasszal újabb áremelkedés várható a növekvő kereslet miatt, és várhatóan fokozódik az OPEC-re mért nyomás is, hogy növelje termelését. Tavaly Clinton és az európai kormányok is nagyobb kínálatot szorgalmaztak, hogy megszűnjön az a korábbi években bevett gyakorlat, miszerint az árak késő tavasszal mindig megugranak.
Elemzők szerint a fűtőolaj-tárololók feltöltésének időszakában már az OPEC már nem lesz képes megtartani az egyensúlyt a kitermelés és a piaci árak között. Ez pedig romba döntheti az 1998-as szabadesést követően megalkotott stratégiát – akkor a nyersolaj ára 10 dollár alá zuhant hordónként, dollármilliárdos károkat okozva ezzel az OPEC-nek.
Merre mozdul az olajár?
Az OPEC napi egymillió hordós termeléscsökkentése ugyan vasárnap életbe lépett, de sem a termelők, sem a piac nem hisz abban, hogy ez a trükk rövid távon segíthetne az árak “feltámasztásában” – írja elemzésében a UPI.
Piaci elemzőkre hivatkozva felhívják a 11 országot tömörítő OPEC figyelmét arra, hogy döntésük akár visszafelé is elsülhet, ha a várakozásoknak megfelelően a piaci szereplők csökkenő kereslettel reagálnak a döntésre, tovább mélyítve ezzel a recessziós folyamatokat. A korábbi szaudi olajminiszter, Ahmad Zaki által létrehozott Londoni Globális Energia Kutatási Központ szerint a világgazdaságnak jelenleg alacsonyabb, és nem magasabb árakra van szüksége.
A kereskedők szerint az olajárak legkorábban csak május, június környékén kerülhetnek vissza korábbi szintjükre az USA egyre növekvő üzemanyagigényei miatt. Ez az egyetlen reménysugár az OPEC-országok számára, ugyanis Ázsiában stagnálás várható, ha ugyan nem csúsznak ismét recesszióba.
Bár a decemberi átlag 24,13-mal szemben – több esést követően – múlt csütörtökön már csak 22,95-ön voltak az árak, iparági elemzők szerint a piac nem fog reagálni a napi egymillió hordónyi nyersolaj “eltűnésére”.
Ez a langyos fogadtatás legalábbis részben annak köszönhető, hogy az OPEC nem áll a figyelem középpontjában. A legfontosabb kérdés most az, hogy az Egyesült Államokban tapasztalható csökkenés vajon milyen hatással lesz Európára és Ázsiára. A termeléscsökkentésről szóló hírt ráadásul megelőzték a nagy tőzsdei zuhanásokról szóló információk és a dot.com szektor további olvadását is nagyobb érdeklődéssel kísérik figyelemmel.
Ennek ellenére késő tavasszal újabb áremelkedés várható a növekvő kereslet miatt, és várhatóan fokozódik az OPEC-re mért nyomás is, hogy növelje termelését. Tavaly Clinton és az európai kormányok is nagyobb kínálatot szorgalmaztak, hogy megszűnjön az a korábbi években bevett gyakorlat, miszerint az árak késő tavasszal mindig megugranak.
Elemzők szerint a fűtőolaj-tárololók feltöltésének időszakában már az OPEC már nem lesz képes megtartani az egyensúlyt a kitermelés és a piaci árak között. Ez pedig romba döntheti az 1998-as szabadesést követően megalkotott stratégiát – akkor a nyersolaj ára 10 dollár alá zuhant hordónként, dollármilliárdos károkat okozva ezzel az OPEC-nek.
