A hazai energiahatékonysági szektor képviselőjeként a Magyar Energiahatékonysági Intézet csalódását fejezi ki azon magyar állásponttal kapcsolatban, mely nem támogatja a közös kötelező európai uniós energiahatékonysági cél 30 százalékra való emelését. Arra kéri a magyar Kormányt, hogy vizsgálja felül álláspontját, és csatlakozzon azon európai országok köréhez, melyek vállalják a párizsi klímacélok teljesíthetősége érdekében azt, hogy évente 1,5 százalékkal csökkentik energiafogyasztásukat 2030-ig. Az Energiahatékonysági Irányelv felülvizsgálatát megelőző Európai Bizottság által elkészített környezeti hatásvizsgálata megállapította, hogy a tagállamok számára javasolt 1,5 százalékos energia-megtakarítási kötelezettség olyan gazdasági előnyöket biztosíthatna az európai gazdaságoknak, mely erősítené versenyképességüket.
Az 1,4 százalékos kompromisszumos javaslat – az egy százalékpontos csökkenés és a javaslatba foglalt további kiskapuk miatt – jelenlegi formában való elfogadása azt eredményezné, hogy az évi energia-megtakarítások 0,7 százalékra korlátozódnának. Ez jelentősen lelassítaná az energiahatékonysági beruházásokat. A kompromisszumos javaslat miatt a szektoron belül Európa-szerte várhatóan 100 ezer munkahely szűnne meg a jövőben. 2030-ra a gázimport 1,3 százalékkal emelkedne meg, az üvegházhatású gázok kibocsátása 0,2 százalékkal nőne, összeurópai szinten pedig az egészségügyi kiadások 1,9 milliárd euróval emelkednének.
A Bizottság eredeti, 1,5 százalékos javaslata ezzel szemben Európa tagállamaiban 18,4 százalékos gázimport csökkenést, 1,6 millió új munkahelyet, az üvegházhatású gázok kibocsátásában 3,1 százalékos visszaesést, az egészségügyi kiadásokban pedig 28,2 milliárd eurós csökkenést hozhat.
A hazai energiahatékonysági szektor képviselőjeként a Magyar Energiahatékonysági Intézet hiszi és vallja, hogy a hatékony energiafelhasználás jövőnk kulcsa és a nemzetgazdaság érdeke. Az energiahatékonyság az ország energiagazdálkodásának fenntarthatósága tekintetében kulcskérdés és elengedhetetlen hazánk klímavédelmi céljai teljesítéséhez. A pazarlóan felhasznált energia egyben komoly és felesleges költségekkel jár, terheli a vállalatok, háztartások és a középületek fenntartóinak pénztárcáját.
Az energiahatékonyság ösztönzése nem önmagában a vállalások teljesítése miatt fontos, hanem nemzeti érdek is. Az energiahatékonysági beruházások minden elemükben és hatásukban az infrastrukturális beruházásokkal mutatnak hasonlóságot, sőt a hatalmas megtakarítási potenciál miatt minden más gazdaságfejlesztési programnál hatékonyabbnak bizonyulnak: egyszerre hatnak ösztönzőleg a gazdaságra (versenyképesség javítása, munkahelyteremtés, költségvetési bevétel-növelés, külső energiafüggőség csökkentése), és vannak pozitív hatásai a környezetvédelemre, ellátásbiztonságra, illetve szociális és egészségvédelemi problémákra.
MEHI: az energiahatékonyság lehetőség, nem teher
A hazai energiahatékonysági szektor képviselőjeként a Magyar Energiahatékonysági Intézet csalódását fejezi ki azon magyar állásponttal kapcsolatban, mely nem támogatja a közös kötelező európai uniós energiahatékonysági cél 30 százalékra való emelését. Arra kéri a magyar Kormányt, hogy vizsgálja felül álláspontját, és csatlakozzon azon európai országok köréhez, melyek vállalják a párizsi klímacélok teljesíthetősége érdekében azt, hogy évente 1,5 százalékkal csökkentik energiafogyasztásukat 2030-ig. Az Energiahatékonysági Irányelv felülvizsgálatát megelőző Európai Bizottság által elkészített környezeti hatásvizsgálata megállapította, hogy a tagállamok számára javasolt 1,5 százalékos energia-megtakarítási kötelezettség olyan gazdasági előnyöket biztosíthatna az európai gazdaságoknak, mely erősítené versenyképességüket.
Az 1,4 százalékos kompromisszumos javaslat – az egy százalékpontos csökkenés és a javaslatba foglalt további kiskapuk miatt – jelenlegi formában való elfogadása azt eredményezné, hogy az évi energia-megtakarítások 0,7 százalékra korlátozódnának. Ez jelentősen lelassítaná az energiahatékonysági beruházásokat. A kompromisszumos javaslat miatt a szektoron belül Európa-szerte várhatóan 100 ezer munkahely szűnne meg a jövőben. 2030-ra a gázimport 1,3 százalékkal emelkedne meg, az üvegházhatású gázok kibocsátása 0,2 százalékkal nőne, összeurópai szinten pedig az egészségügyi kiadások 1,9 milliárd euróval emelkednének.
A Bizottság eredeti, 1,5 százalékos javaslata ezzel szemben Európa tagállamaiban 18,4 százalékos gázimport csökkenést, 1,6 millió új munkahelyet, az üvegházhatású gázok kibocsátásában 3,1 százalékos visszaesést, az egészségügyi kiadásokban pedig 28,2 milliárd eurós csökkenést hozhat.
A hazai energiahatékonysági szektor képviselőjeként a Magyar Energiahatékonysági Intézet hiszi és vallja, hogy a hatékony energiafelhasználás jövőnk kulcsa és a nemzetgazdaság érdeke. Az energiahatékonyság az ország energiagazdálkodásának fenntarthatósága tekintetében kulcskérdés és elengedhetetlen hazánk klímavédelmi céljai teljesítéséhez. A pazarlóan felhasznált energia egyben komoly és felesleges költségekkel jár, terheli a vállalatok, háztartások és a középületek fenntartóinak pénztárcáját.
Az energiahatékonyság ösztönzése nem önmagában a vállalások teljesítése miatt fontos, hanem nemzeti érdek is. Az energiahatékonysági beruházások minden elemükben és hatásukban az infrastrukturális beruházásokkal mutatnak hasonlóságot, sőt a hatalmas megtakarítási potenciál miatt minden más gazdaságfejlesztési programnál hatékonyabbnak bizonyulnak: egyszerre hatnak ösztönzőleg a gazdaságra (versenyképesség javítása, munkahelyteremtés, költségvetési bevétel-növelés, külső energiafüggőség csökkentése), és vannak pozitív hatásai a környezetvédelemre, ellátásbiztonságra, illetve szociális és egészségvédelemi problémákra.
