Az áramszolgáltatókra vonatkozó rendszerhasználati díjakat rögzítő jelenlegi energiahivatali határozat hatályban marad, amíg meg nem születik az új díjakat megállapító döntés, így továbbra is érvényesül a január 1-jei díjcsökkentés – közölte a Magyar Energia Hivatal (MEH) szerdán.
A közleményt az áramszolgáltatók által a rendszerhasználati díjak miatt indított perben született keddi bírósági döntés kapcsán juttatta el a hivatal az MTI-hez. A hivatal átalakulásáról szóló törvény hatálybalépését követően a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal rendeletben fogja meghatározni a rendszerhasználati díjakat – közölte a MEH. A bíróság döntéséről szóló írásunkat itt olvashatja!
A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kedden hatályon kívül helyezte a MEH áramszolgáltatókra vonatkozó rendszerhasználati díjakat megállapító határozatát, és új eljárásra kötelezte a hatóságot. A jelenlegi határozat azonban mindaddig hatályban marad, amíg meg nem születik az új rendszerhasználati díjakat megállapító döntés.
A bíróság az áramszolgáltatók kifogásai közül hárommal értett egyet, emiatt helyezte hatályon kívül a határozatot. Ugyanakkor az áramszolgáltatók érvelésével szemben kimondta, hogy alkalmazni kell azt a két hete életbe lépett törvényt, amely szerint az energiaszolgáltatók nem háríthatják át a fogyasztókra a rájuk vonatkozó különadókat. A bíróság nem fogadta el azokat az érveket sem, amelyek kifogásolták, hogy az energiahivatal milyen módszerekkel számszerűsítette a szolgáltatók indokolt költségeit.
Az Országgyűlés jelenleg tárgyalja a kormánypártok által kezdeményezett rezsiköltség-csökkentési törvény-javaslatot. Ennek új eleme, hogy ez év július 1-től 10%-kal csökkennek az ivóvíz, szennyvízelvezetési és hulladékszállítási díjak. Ezzel kapcsolatos elemzésünk itt olvasható!
380 ezer magyar család él energiaszegénységben
Magyarországon 380 ezer, Európában legalább 50 millió háztartás él úgynevezett energiaszegénységben. Az energiaszegénység azt jelenti, hogy a háztartás a havi jövedelmének – országonként változó – meghatározott hányadánál többet költ energiaszámlái kifizetésére. Magyarországon az Energiaklub 2012-es kutatása szerint ez az arány 34 százalék. Az Energiaklub adatai szerint az energiaszegénység legmarkánsabban vidéken, a családi házban élő, gázfűtést alkalmazó nyugdíjas lakosokat érinti. A The European Fuel Poverty and Energy Efficiency (EPEE) adatai szerint az energiaszegénység 50-125 millió embert érint Európában. További részletek itt olvashatók!
A magyarországi lakossági gáz- és áramár csökkentése 3,7 millió áramfogyasztó és 3,3 millió gázfogyasztó háztartást érint.
A bejelentés részleteit itt olvashatja!
Inkább árt mint használ!
Szakértők szerint célravezetőbb segítség lett volna az épületek energiahatékonyságát ösztönző programok â például az ökohitelek kamattámogatásának kibővítése vagy a támogatás intenzitásának növelése â mert ingatlanjaink szigetelését még hitelből is megéri megvalósítani. A szigeteléssel elérhető akár 30-40 százalékos energia megtakarítás mellett ugyanis a hitel gyakorlatilag önfinanszírozó, így a lakosság közép és hosszú távon lényegesen jobban jár, mint a hamar elinflálódó 10 százalékos rezsicsökkentéssel. A Knauf Insulation legutóbbi felmérése szerint azonban az ingatlantulajdonosok 75 százaléka anyagi okok, a kedvező vagy támogatott pénzügyi konstrukciók hiánya miatt nem korszerűsíti ingatlanát. A kormány ráadásul a KÉT rendszert is átalakította, így csak ronotta a magyar energiapiacon tapasztalható keresztfinanszírozási káoszt. “A magyarországi energiapiacon évtizedek óta tomboló keresztfinanszírozásra tett rá egy lapáttal a törvényhozás” – mondta Drucker György, a vezető energetikai szakportál elemzője, a KÁT rendszer átalakításával kapcsolatosan az energiainfo legfrissebb elemzésében.
A lakossági gáz- és áramár csökkentése 3,7 millió áramfogyasztó és 3,3 millió gázfogyasztó háztartást érint majd.
A bejelentés részleteit itt olvashatja!
MEH: továbbra is érvényes a díjcsökkentés
Az áramszolgáltatókra vonatkozó rendszerhasználati díjakat rögzítő jelenlegi energiahivatali határozat hatályban marad, amíg meg nem születik az új díjakat megállapító döntés, így továbbra is érvényesül a január 1-jei díjcsökkentés – közölte a Magyar Energia Hivatal (MEH) szerdán.
A közleményt az áramszolgáltatók által a rendszerhasználati díjak miatt indított perben született keddi bírósági döntés kapcsán juttatta el a hivatal az MTI-hez. A hivatal átalakulásáról szóló törvény hatálybalépését követően a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal rendeletben fogja meghatározni a rendszerhasználati díjakat – közölte a MEH. A bíróság döntéséről szóló írásunkat itt olvashatja!
A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kedden hatályon kívül helyezte a MEH áramszolgáltatókra vonatkozó rendszerhasználati díjakat megállapító határozatát, és új eljárásra kötelezte a hatóságot. A jelenlegi határozat azonban mindaddig hatályban marad, amíg meg nem születik az új rendszerhasználati díjakat megállapító döntés.
A bíróság az áramszolgáltatók kifogásai közül hárommal értett egyet, emiatt helyezte hatályon kívül a határozatot. Ugyanakkor az áramszolgáltatók érvelésével szemben kimondta, hogy alkalmazni kell azt a két hete életbe lépett törvényt, amely szerint az energiaszolgáltatók nem háríthatják át a fogyasztókra a rájuk vonatkozó különadókat. A bíróság nem fogadta el azokat az érveket sem, amelyek kifogásolták, hogy az energiahivatal milyen módszerekkel számszerűsítette a szolgáltatók indokolt költségeit.
Az Országgyűlés jelenleg tárgyalja a kormánypártok által kezdeményezett rezsiköltség-csökkentési törvény-javaslatot. Ennek új eleme, hogy ez év július 1-től 10%-kal csökkennek az ivóvíz, szennyvízelvezetési és hulladékszállítási díjak. Ezzel kapcsolatos elemzésünk itt olvasható!
380 ezer magyar család él energiaszegénységben
Magyarországon 380 ezer, Európában legalább 50 millió háztartás él úgynevezett energiaszegénységben. Az energiaszegénység azt jelenti, hogy a háztartás a havi jövedelmének – országonként változó – meghatározott hányadánál többet költ energiaszámlái kifizetésére. Magyarországon az Energiaklub 2012-es kutatása szerint ez az arány 34 százalék. Az Energiaklub adatai szerint az energiaszegénység legmarkánsabban vidéken, a családi házban élő, gázfűtést alkalmazó nyugdíjas lakosokat érinti. A The European Fuel Poverty and Energy Efficiency (EPEE) adatai szerint az energiaszegénység 50-125 millió embert érint Európában. További részletek itt olvashatók!
A magyarországi lakossági gáz- és áramár csökkentése 3,7 millió áramfogyasztó és 3,3 millió gázfogyasztó háztartást érint.
A bejelentés részleteit itt olvashatja!
Inkább árt mint használ!
Szakértők szerint célravezetőbb segítség lett volna az épületek energiahatékonyságát ösztönző programok â például az ökohitelek kamattámogatásának kibővítése vagy a támogatás intenzitásának növelése â mert ingatlanjaink szigetelését még hitelből is megéri megvalósítani. A szigeteléssel elérhető akár 30-40 százalékos energia megtakarítás mellett ugyanis a hitel gyakorlatilag önfinanszírozó, így a lakosság közép és hosszú távon lényegesen jobban jár, mint a hamar elinflálódó 10 százalékos rezsicsökkentéssel. A Knauf Insulation legutóbbi felmérése szerint azonban az ingatlantulajdonosok 75 százaléka anyagi okok, a kedvező vagy támogatott pénzügyi konstrukciók hiánya miatt nem korszerűsíti ingatlanát. A kormány ráadásul a KÉT rendszert is átalakította, így csak ronotta a magyar energiapiacon tapasztalható keresztfinanszírozási káoszt. “A magyarországi energiapiacon évtizedek óta tomboló keresztfinanszírozásra tett rá egy lapáttal a törvényhozás” – mondta Drucker György, a vezető energetikai szakportál elemzője, a KÁT rendszer átalakításával kapcsolatosan az energiainfo legfrissebb elemzésében.
A lakossági gáz- és áramár csökkentése 3,7 millió áramfogyasztó és 3,3 millió gázfogyasztó háztartást érint majd.
A bejelentés részleteit itt olvashatja!
