Az Európai Unió kötelezettséget vállalt arra, hogy 2020-ra 20%-ra emeli a megújuló energiaforrások arányát. Költséghatékony módon ez a cél akkor érhető el, ha az érvényben lévő szakpolitikákat a tagállamok mindegyikében végrehajtják, és ha a támogatási programok közelítenek egymáshoz, illetve a beruházásokat a magánszektor hajtja végre.
Az Európai Bizottság ezért koordináltabb európai megközelítést szorgalmaz a támogatási programok létrehozása és megújítása terén, egyúttal kezdeményezi a megújuló energiával a tagállamok között folytatott kereskedelem bővítését is. Emellett az a tény, hogy a befektetők kiszámítható szabályozási környezetet igényelnek, elengedhetetlenül fontossá teszi, hogy megkezdődjön a jövő megvitatása és a 2020 utáni szilárd keretek megalapozása â áll az Európai unió legfelsőbb döntéshozó szervének közleményében. Günther Oettinger energiaügyi biztos a következőket mondta: âFolytatnunk kell a megújuló energiák fejlesztését és ösztönöznünk kell az innovatív megoldásokat. Ugyanakkor ügyelnünk kell a költséghatékonyságra is. Ez nem jelent mást, mint ott termelni szél- és napenergiát, ahol ennek van gazdasági racionalitása, a megtermelt energiát pedig Európában értékesíteni, csakúgy mint bármely más termék vagy szolgáltatás esetében.â
A közlemény négy fő területet jelöl meg, ahol 2020-ig fokozni kell az erőfeszítéseket annak érdekében, hogy költséghatékony módon sikerüljön elérni a megújuló energiaforrásokra vonatkozó célokat:
Energiapiacok: A Bizottság eltökélt a belső energiapiac kiépítésének szükségessége tekintetében és elismeri, hogy a megújuló energiaforrások zökkenőmentes piaci integrációját elősegítendő szükség van az energiatermelési beruházásösztönzők megvizsgálására.
Támogatási rendszerek: A Bizottság előnyben részesíti azokat a rendszereket, amelyek ösztönzik a költségcsökkentést és nem eredményeznek túlkompenzálást. Az indokolatlan akadályok elkerülése érdekében a Bizottság a tagállami támogatási rendszerek szorosabb összehangolását is szorgalmazza.
Együttműködési mechanizmus: A Bizottság a megújulóenergia-irányelv szerinti együttműködési mechanizmusok erőteljesebb igénybevételére bátorít. Az együttműködési mechanizmusok lehetővé teszik a tagállamok számára, hogy az egyes tagállamokra megállapított kötelező célokat a megújuló energiával egymás között folytatott kereskedelem révén érjék el. Ez azt jelenti például, hogy egy tagállam szél- vagy napenergiát vásárol egy másik tagállamtól vagy egy EU-n kívüli harmadik országtól. Ez a megoldás olcsóbb lehet, mint a nap- vagy szélenergia hazai előállítása.
Energiaügyi együttműködés a földközi-tengeri térségben A Bizottság a szabályozási keret módosítását javasolja és kiemeli azt, hogy a Maghreb országait felölelő integrált regionális piac létrejötte elősegítené a nagy volumenű beruházásokat a térségben, és lehetővé tenné Európa számára, hogy megújuló energiaforrásokból előállított villamosenergiát importáljon.
A 2020 utáni időszakra vonatkozóan a közlemény megállapítja, hogy megfelelő keretek nélkül a megújuló energiaforrások térnyerése vissza fog esni. E kereteknek nagyobb lehetőséget kell biztosítaniuk az innováció számára, és le kell szorítaniuk a költségeket annak érdekében, hogy a megújuló energiaforrások piaca ígéretes növekedési ágazattá válhasson. A Bizottság ennek érdekében a jövőbeli szakpolitikai lehetőségek és a 2030-ig vezető mérföldkövek kidolgozására irányuló folyamat megkezdését javasolja. A âszokásos ügymenetreâ épülő lehetőségeken kívül a Bizottság három alternatívát vázol fel:
Új célok az ÜHG-kibocsátásra (üvegházhatásúgáz-kibocsátás) vonatkozóan, a megújuló energiára vonatkozó célok nélkül. Az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere (ETS) lenne a CO2-kibocsátás csökkentésének legfőbb eszköze.
Nemzeti szintű célok a következőkre vonatkozóan: megújuló energiaforrások, energiahatékonyság és ÜHG-kibocsátás.
Uniós szintű célok a következőkre vonatkozóan: megújuló energiaforrások, energiahatékonyság és ÜHG-kibocsátás.
A Bizottság meglátása szerint rendkívül fontos, hogy a 2030-ig vezető mérföldkövekről a lehető legkorábban döntés szülessen. A Bizottság reményei szerint ezek révén a megújulóenergia-termelők egyre versenyképesebbé válhatnak az európai energiapiacon.
Előzmények
A 2009-ben elfogadott megújuló energia irányelv kötelező célokat határoz meg a megújuló energiára vonatkozóan, középpontba állítva a megújuló energiaforrások 20%-os arányának elérését az EU teljes energiamixén belül 2020-ig. Minden egyes tagállamnak el kell érnie a számára meghatározott, a megújuló energiának az energiafogyasztáson belüli összarányára vonatkozó egyedi célt. A megújuló energiaforrások alkalmazása terén e keretnek köszönhetően elért kezdeti növekedés ígéretes.
Folyamatban van az egységes energiapiac létrehozása és a megújuló energiaforrások terén tapasztalható növekedés még inkább sürgetővé teszi a piac kiépítését. A megújuló energia számára a tisztességes verseny feltételei csak szabad piacokon biztosítottak. A 2020-ra kitűzött célok elérése érdekében a tagállamoknak végre kell hajtaniuk nemzeti intézkedési terveiket és jelentősen meg kell növelniük a megújuló energiaforrásokra szánt finanszírozást. A tőkeberuházások éves volumenét gyorsan duplájára, 70 milliárd EUR-ra kell emelni. E beruházásokat elsősorban a magánszektornak kell finanszíroznia.
Megújulók: már 2020 utánra tervez Brüsszel
Az Európai Unió kötelezettséget vállalt arra, hogy 2020-ra 20%-ra emeli a megújuló energiaforrások arányát. Költséghatékony módon ez a cél akkor érhető el, ha az érvényben lévő szakpolitikákat a tagállamok mindegyikében végrehajtják, és ha a támogatási programok közelítenek egymáshoz, illetve a beruházásokat a magánszektor hajtja végre.
Az Európai Bizottság ezért koordináltabb európai megközelítést szorgalmaz a támogatási programok létrehozása és megújítása terén, egyúttal kezdeményezi a megújuló energiával a tagállamok között folytatott kereskedelem bővítését is. Emellett az a tény, hogy a befektetők kiszámítható szabályozási környezetet igényelnek, elengedhetetlenül fontossá teszi, hogy megkezdődjön a jövő megvitatása és a 2020 utáni szilárd keretek megalapozása â áll az Európai unió legfelsőbb döntéshozó szervének közleményében. Günther Oettinger energiaügyi biztos a következőket mondta: âFolytatnunk kell a megújuló energiák fejlesztését és ösztönöznünk kell az innovatív megoldásokat. Ugyanakkor ügyelnünk kell a költséghatékonyságra is. Ez nem jelent mást, mint ott termelni szél- és napenergiát, ahol ennek van gazdasági racionalitása, a megtermelt energiát pedig Európában értékesíteni, csakúgy mint bármely más termék vagy szolgáltatás esetében.â
A közlemény négy fő területet jelöl meg, ahol 2020-ig fokozni kell az erőfeszítéseket annak érdekében, hogy költséghatékony módon sikerüljön elérni a megújuló energiaforrásokra vonatkozó célokat:
Energiapiacok: A Bizottság eltökélt a belső energiapiac kiépítésének szükségessége tekintetében és elismeri, hogy a megújuló energiaforrások zökkenőmentes piaci integrációját elősegítendő szükség van az energiatermelési beruházásösztönzők megvizsgálására.
Támogatási rendszerek: A Bizottság előnyben részesíti azokat a rendszereket, amelyek ösztönzik a költségcsökkentést és nem eredményeznek túlkompenzálást. Az indokolatlan akadályok elkerülése érdekében a Bizottság a tagállami támogatási rendszerek szorosabb összehangolását is szorgalmazza.
Együttműködési mechanizmus: A Bizottság a megújulóenergia-irányelv szerinti együttműködési mechanizmusok erőteljesebb igénybevételére bátorít. Az együttműködési mechanizmusok lehetővé teszik a tagállamok számára, hogy az egyes tagállamokra megállapított kötelező célokat a megújuló energiával egymás között folytatott kereskedelem révén érjék el. Ez azt jelenti például, hogy egy tagállam szél- vagy napenergiát vásárol egy másik tagállamtól vagy egy EU-n kívüli harmadik országtól. Ez a megoldás olcsóbb lehet, mint a nap- vagy szélenergia hazai előállítása.
Energiaügyi együttműködés a földközi-tengeri térségben A Bizottság a szabályozási keret módosítását javasolja és kiemeli azt, hogy a Maghreb országait felölelő integrált regionális piac létrejötte elősegítené a nagy volumenű beruházásokat a térségben, és lehetővé tenné Európa számára, hogy megújuló energiaforrásokból előállított villamosenergiát importáljon.
A 2020 utáni időszakra vonatkozóan a közlemény megállapítja, hogy megfelelő keretek nélkül a megújuló energiaforrások térnyerése vissza fog esni. E kereteknek nagyobb lehetőséget kell biztosítaniuk az innováció számára, és le kell szorítaniuk a költségeket annak érdekében, hogy a megújuló energiaforrások piaca ígéretes növekedési ágazattá válhasson. A Bizottság ennek érdekében a jövőbeli szakpolitikai lehetőségek és a 2030-ig vezető mérföldkövek kidolgozására irányuló folyamat megkezdését javasolja. A âszokásos ügymenetreâ épülő lehetőségeken kívül a Bizottság három alternatívát vázol fel:
Új célok az ÜHG-kibocsátásra (üvegházhatásúgáz-kibocsátás) vonatkozóan, a megújuló energiára vonatkozó célok nélkül. Az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere (ETS) lenne a CO2-kibocsátás csökkentésének legfőbb eszköze.
Nemzeti szintű célok a következőkre vonatkozóan: megújuló energiaforrások, energiahatékonyság és ÜHG-kibocsátás.
Uniós szintű célok a következőkre vonatkozóan: megújuló energiaforrások, energiahatékonyság és ÜHG-kibocsátás.
A Bizottság meglátása szerint rendkívül fontos, hogy a 2030-ig vezető mérföldkövekről a lehető legkorábban döntés szülessen. A Bizottság reményei szerint ezek révén a megújulóenergia-termelők egyre versenyképesebbé válhatnak az európai energiapiacon.
Előzmények
A 2009-ben elfogadott megújuló energia irányelv kötelező célokat határoz meg a megújuló energiára vonatkozóan, középpontba állítva a megújuló energiaforrások 20%-os arányának elérését az EU teljes energiamixén belül 2020-ig. Minden egyes tagállamnak el kell érnie a számára meghatározott, a megújuló energiának az energiafogyasztáson belüli összarányára vonatkozó egyedi célt. A megújuló energiaforrások alkalmazása terén e keretnek köszönhetően elért kezdeti növekedés ígéretes.
Folyamatban van az egységes energiapiac létrehozása és a megújuló energiaforrások terén tapasztalható növekedés még inkább sürgetővé teszi a piac kiépítését. A megújuló energia számára a tisztességes verseny feltételei csak szabad piacokon biztosítottak. A 2020-ra kitűzött célok elérése érdekében a tagállamoknak végre kell hajtaniuk nemzeti intézkedési terveiket és jelentősen meg kell növelniük a megújuló energiaforrásokra szánt finanszírozást. A tőkeberuházások éves volumenét gyorsan duplájára, 70 milliárd EUR-ra kell emelni. E beruházásokat elsősorban a magánszektornak kell finanszíroznia.
