A világ villamosenergia-termelésének 2 százalékát adta a tavaly év végéig kiépült 306 gigawatt (GW) napenergia-kapacitás, de ez a SolarPower Europe napenergia szövetség előrejelzései szerint 2021-re megtriplázódhat, ugyanakkor továbbra is csak néhány ország fog számottevő kapacitást kiépíteni – hívta fel a figyelmet hétfőn a MANAP Iparági Egyesület, a napelemes rendszerek telepítésével, forgalmazásával és gyártásával foglalkozó cégeket tömörítő hazai szakmai szervezet.
A SolarPower Europe éves jelentése szerint 2016-ban összesen 76,6 GW új napenergia-kapacitás épült ki a világon, ami 50 százalékos növekedés az előző évi új telepítésekhez képest, ezzel első alkalommal előzte meg a szélenergia újonnan telepített kapacitásait.
A tavalyi globális fejlesztések 45 százalékát Kína hajtotta végre, így az ázsiai országban működik a világ napenergia-kapacitásainak csaknem negyede. Míg 2007-2015 között a kapacitások jelentős része Európában összpontosult, tavaly átvette a vezetést az ázsiai és csendes-óceáni térség. Az előrejelzések szerint 2021-re Kína, India, az Egyesült Államok és Japán lesz a világ legnagyobb napenergia-termelője.
A MANAP az MTI-hez eljuttatott közleményében kiemelte az is, hogy a napenergia egyre olcsóbb, a Lazard Capital amerikai befektetési bank kalkulációja szerint 2016-ban a közmű méretű naperőművekkel termelt villamos energia költsége már alacsonyabb volt, mintha azt újgenerációs, kombinált gázturbinás erőműben, vagy a szén- és atomerőművekben termelték volna.
A szektorba áramló befektetések ugyanakkor csökkentek, tavaly 23 százalékkal kevesebb tőke érkezett 2015-höz képest, a napenergia-kapacitások bővítése ugyanis jelentősen függ a kormányzati stratégiák változásától – jelezte az egyesület. Példaként említi, hogy az elmúlt években Japán élen járt a fejlesztésekben, de tavaly megváltozott az állami energiapolitika, és az állami beruházások inkább a szén- és atomerőművek fejlesztése irányába mozdultak el.
Hasonló a helyzet Nagy-Britanniában is, a kormány ugyanis leállította jelentősnek mondható napenergia-programját. Indiában viszont erőltetett fejlesztések indultak, hogy az ország az egyre növekvő villamosenergia-szükségletét megújuló energia hasznosításával elégítse ki.
A magyar napenergia-piac szereplői óvatosan optimisták. Nemcsak az uniós támogatásoktól vagy a technológia árának csökkenésétől várják a fejlődést, hanem a szabályozási környezet stabilitásától is – hangsúlyozta a MANAP, a tagjai körében végzett 2017-es felmérése alapján. Míg 2014-ben és 2015-ben is duplázódott az éves piacméret, addig az energiahivatal előzetes adatai szerint 2016-ban harmadával csökkent az előző évhez képest, ami mindenkit óvatosságra intett a jövőbeli terveivel kapcsolatban – fogalmazott Szolnoki Ádám, a MANAP elnöke a közlemény szerint.
Megtripázódhat a napenergia-termelés
A világ villamosenergia-termelésének 2 százalékát adta a tavaly év végéig kiépült 306 gigawatt (GW) napenergia-kapacitás, de ez a SolarPower Europe napenergia szövetség előrejelzései szerint 2021-re megtriplázódhat, ugyanakkor továbbra is csak néhány ország fog számottevő kapacitást kiépíteni – hívta fel a figyelmet hétfőn a MANAP Iparági Egyesület, a napelemes rendszerek telepítésével, forgalmazásával és gyártásával foglalkozó cégeket tömörítő hazai szakmai szervezet.
A SolarPower Europe éves jelentése szerint 2016-ban összesen 76,6 GW új napenergia-kapacitás épült ki a világon, ami 50 százalékos növekedés az előző évi új telepítésekhez képest, ezzel első alkalommal előzte meg a szélenergia újonnan telepített kapacitásait.
A tavalyi globális fejlesztések 45 százalékát Kína hajtotta végre, így az ázsiai országban működik a világ napenergia-kapacitásainak csaknem negyede. Míg 2007-2015 között a kapacitások jelentős része Európában összpontosult, tavaly átvette a vezetést az ázsiai és csendes-óceáni térség. Az előrejelzések szerint 2021-re Kína, India, az Egyesült Államok és Japán lesz a világ legnagyobb napenergia-termelője.
A MANAP az MTI-hez eljuttatott közleményében kiemelte az is, hogy a napenergia egyre olcsóbb, a Lazard Capital amerikai befektetési bank kalkulációja szerint 2016-ban a közmű méretű naperőművekkel termelt villamos energia költsége már alacsonyabb volt, mintha azt újgenerációs, kombinált gázturbinás erőműben, vagy a szén- és atomerőművekben termelték volna.
A szektorba áramló befektetések ugyanakkor csökkentek, tavaly 23 százalékkal kevesebb tőke érkezett 2015-höz képest, a napenergia-kapacitások bővítése ugyanis jelentősen függ a kormányzati stratégiák változásától – jelezte az egyesület. Példaként említi, hogy az elmúlt években Japán élen járt a fejlesztésekben, de tavaly megváltozott az állami energiapolitika, és az állami beruházások inkább a szén- és atomerőművek fejlesztése irányába mozdultak el.
Hasonló a helyzet Nagy-Britanniában is, a kormány ugyanis leállította jelentősnek mondható napenergia-programját. Indiában viszont erőltetett fejlesztések indultak, hogy az ország az egyre növekvő villamosenergia-szükségletét megújuló energia hasznosításával elégítse ki.
A magyar napenergia-piac szereplői óvatosan optimisták. Nemcsak az uniós támogatásoktól vagy a technológia árának csökkenésétől várják a fejlődést, hanem a szabályozási környezet stabilitásától is – hangsúlyozta a MANAP, a tagjai körében végzett 2017-es felmérése alapján. Míg 2014-ben és 2015-ben is duplázódott az éves piacméret, addig az energiahivatal előzetes adatai szerint 2016-ban harmadával csökkent az előző évhez képest, ami mindenkit óvatosságra intett a jövőbeli terveivel kapcsolatban – fogalmazott Szolnoki Ádám, a MANAP elnöke a közlemény szerint.