Londoni iparági elemzők szerint az utóbbi három évtized legnagyobb és legtartósabb olajárzuhanásának több ellenirányú hatás miatt nem volt olyan mértékű globális gazdaságélénkítő hatása, mint amilyen a modellszámítások alapján indokolt lett volna.
A City egyik legnagyobb befektetési bankcsoportja, a Barclays olajpiaci elemzőinek hétfőn ismertetett tanulmánya szerint több mint kétezer milliárd dollárnyi jövedelem-átcsoportosításnak felelt meg az olajimportőr gazdaságok javára az, hogy az olajárak a 2014 júniusában mért legutóbbi csúcshoz képest 70 százalékot zuhantak tavaly.
A ház szerint a hagyományos gazdasági modellek alapján ennek 0,5-0,8 százalékponttal gyorsítania kellett volna a világgazdaság növekedési ütemét. Abban, hogy ez végül elmaradt, szerepe volt éppen az olajárzuhanásból eredő következményeknek is, elsősorban annak, hogy a feltörekvő gazdaságokban – Kínát nem számítva – a fogyasztás bővülési üteme átlagosan több mint 2 százalékponttal lassult tavaly az előző évhez képest, elsősorban az olajexportőr országokban tapasztalt gyengülés miatt, Kínában pedig stagnált.
Ennek nettó globális hatásaként a világgazdasági szinten mért fogyasztási kiadásnövekmény 2015-ben 3,5 százalék volt, ugyanannyi, mint egy évvel korábban – áll a Barclays hétfői londoni elemzésében.
A ház szerint mindehhez járult az olajexportőr gazdaságok adósságpiacain – szintén éppen az olajárzuhanás miatt – kialakult stresszhelyzet, ami a banki hitelezési kondíciókat is feszesebbé tette. Emellett az év eleje óta lezajlott globális tőzsdei árfolyamzuhanások több mint hatezer milliárd dollárnyi befektetési vagyonveszteséget okoztak.
A Barclays londoni szakelemzői szerint a globális energiaszektor beruházásainak visszaesése – amelyet szintén az olajárzuhanás okozott – ugyancsak a világgazdaság növekedésének gyorsulása ellen hatott.
A ház számításai szerint csak ez a tényező 0,2 százalékponttal lassíthatta a tavalyi globális növekedést, és 2016-ban 0,1-0,2 százalékpontot faraghat le a világgazdaság bővülési üteméből.
A Barclays januárban elvégzett saját iparági felmérése szerint a kitermelés bővítését célzó globális beruházások tavaly 23 százalékkal zuhantak a 2014-ben mért 673 milliárd dolláros legutóbbi csúcsértékről, és az idén várhatóan legalább 15 százalékkal zuhannak tovább. A kitermelési beruházások értékének tavalyi visszaesése a globális hazai össztermék (GDP) 0,2 százalékának felelt meg a Barclays szakértőinak számításai szerint.
Az olajárzuhanást most már a nagy kitermelő gazdaságok hitelképességi besorolásai is megszenvedik.
A Standard & Poor’s hitelminősítő a minap például Szaúd-Arábiát – a világ legnagyobb nyersolajtermelőjét – is leminősítette, elsősorban arra a véleményére hivatkozva, hogy az alacsony olajárak markáns és tartós hatást gyakorolnak a szaúdi költségvetési és reálgazdasági mutatókra.
A cég a devizában és helyi valutában kibocsátott szaúdi államadósság besorolásait “A mínusz/A-2”-re rontotta az addigi “A plusz/A-1”-ről. A szuverén devizaadósság “A mínusz” besorolása két fokozattal rosszabb a leminősítés előtti “A plusz”-nál.
Indoklásában a Standard & Poor’s kiemelte, hogy nemrégiben hozzávetőleg 20 dollárral csökkentette a globális alaptípusnak tekintett Brent olajfajta 2016-2019 közötti átlagos árfolyamára adott előrejelzését. A hitelminősítő új prognózisa szerint a Brent hordója az idén átlagosan 40 dollár lesz, majd 2018-ig fokozatosan 50 dollárra emelkedik, és várhatóan a későbbi időszakban ezen a szinten marad.
A Standard & Poor’s az olajárak zuhanása miatt az előző, októberi felülvizsgálat idején jósolt 3 százalék helyett most már csak 2 százalékos átlagos éves növekedésre számít a szaúdi gazdaságban a 2016-2019-es időszakban, és a GDP-arányos idei folyómérleg-hiányra szóló prognózisát 14 százalékra emelte a korábbi előrejelzésében szereplő 6 százalékról.
A londoni elemzői konszenzus szerint az olajárak zuhanása még súlyosabb hatást gyakorol Oroszországra, a világ második legnagyobb olajtermelőjére, ahol a citybeli előrejelzések egyöntetűen recessziót jósolnak 2016-ra is a tavalyi visszaesés után.
A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének iparági elemzői új, felülvizsgált prognózisukban közölték, hogy eddig az orosz hazai össztermék 0,5 százalékos idei visszaesésével számoltak, de ezt a várakozásukat 40 dolláros idei átlagos olajárat valószínűsítő becslésükre építették.
A cég nyersanyagpiaci stábjának új előrejelzése szerint azonban a Brent hordónkénti átlagára 2016-ban 31,25 dollár lesz, és a JP Morgan londoni elemzői emiatt most már 1,5 százalékos orosz GDP-visszaesést várnak 2016-ban.
Mégsem élénkíti a világgazdaságot az olcsó olaj
Londoni iparági elemzők szerint az utóbbi három évtized legnagyobb és legtartósabb olajárzuhanásának több ellenirányú hatás miatt nem volt olyan mértékű globális gazdaságélénkítő hatása, mint amilyen a modellszámítások alapján indokolt lett volna.
A City egyik legnagyobb befektetési bankcsoportja, a Barclays olajpiaci elemzőinek hétfőn ismertetett tanulmánya szerint több mint kétezer milliárd dollárnyi jövedelem-átcsoportosításnak felelt meg az olajimportőr gazdaságok javára az, hogy az olajárak a 2014 júniusában mért legutóbbi csúcshoz képest 70 százalékot zuhantak tavaly.
A ház szerint a hagyományos gazdasági modellek alapján ennek 0,5-0,8 százalékponttal gyorsítania kellett volna a világgazdaság növekedési ütemét. Abban, hogy ez végül elmaradt, szerepe volt éppen az olajárzuhanásból eredő következményeknek is, elsősorban annak, hogy a feltörekvő gazdaságokban – Kínát nem számítva – a fogyasztás bővülési üteme átlagosan több mint 2 százalékponttal lassult tavaly az előző évhez képest, elsősorban az olajexportőr országokban tapasztalt gyengülés miatt, Kínában pedig stagnált.
Ennek nettó globális hatásaként a világgazdasági szinten mért fogyasztási kiadásnövekmény 2015-ben 3,5 százalék volt, ugyanannyi, mint egy évvel korábban – áll a Barclays hétfői londoni elemzésében.
A ház szerint mindehhez járult az olajexportőr gazdaságok adósságpiacain – szintén éppen az olajárzuhanás miatt – kialakult stresszhelyzet, ami a banki hitelezési kondíciókat is feszesebbé tette. Emellett az év eleje óta lezajlott globális tőzsdei árfolyamzuhanások több mint hatezer milliárd dollárnyi befektetési vagyonveszteséget okoztak.
A Barclays londoni szakelemzői szerint a globális energiaszektor beruházásainak visszaesése – amelyet szintén az olajárzuhanás okozott – ugyancsak a világgazdaság növekedésének gyorsulása ellen hatott.
A ház számításai szerint csak ez a tényező 0,2 százalékponttal lassíthatta a tavalyi globális növekedést, és 2016-ban 0,1-0,2 százalékpontot faraghat le a világgazdaság bővülési üteméből.
A Barclays januárban elvégzett saját iparági felmérése szerint a kitermelés bővítését célzó globális beruházások tavaly 23 százalékkal zuhantak a 2014-ben mért 673 milliárd dolláros legutóbbi csúcsértékről, és az idén várhatóan legalább 15 százalékkal zuhannak tovább. A kitermelési beruházások értékének tavalyi visszaesése a globális hazai össztermék (GDP) 0,2 százalékának felelt meg a Barclays szakértőinak számításai szerint.
Az olajárzuhanást most már a nagy kitermelő gazdaságok hitelképességi besorolásai is megszenvedik.
A Standard & Poor’s hitelminősítő a minap például Szaúd-Arábiát – a világ legnagyobb nyersolajtermelőjét – is leminősítette, elsősorban arra a véleményére hivatkozva, hogy az alacsony olajárak markáns és tartós hatást gyakorolnak a szaúdi költségvetési és reálgazdasági mutatókra.
A cég a devizában és helyi valutában kibocsátott szaúdi államadósság besorolásait “A mínusz/A-2”-re rontotta az addigi “A plusz/A-1”-ről. A szuverén devizaadósság “A mínusz” besorolása két fokozattal rosszabb a leminősítés előtti “A plusz”-nál.
Indoklásában a Standard & Poor’s kiemelte, hogy nemrégiben hozzávetőleg 20 dollárral csökkentette a globális alaptípusnak tekintett Brent olajfajta 2016-2019 közötti átlagos árfolyamára adott előrejelzését. A hitelminősítő új prognózisa szerint a Brent hordója az idén átlagosan 40 dollár lesz, majd 2018-ig fokozatosan 50 dollárra emelkedik, és várhatóan a későbbi időszakban ezen a szinten marad.
A Standard & Poor’s az olajárak zuhanása miatt az előző, októberi felülvizsgálat idején jósolt 3 százalék helyett most már csak 2 százalékos átlagos éves növekedésre számít a szaúdi gazdaságban a 2016-2019-es időszakban, és a GDP-arányos idei folyómérleg-hiányra szóló prognózisát 14 százalékra emelte a korábbi előrejelzésében szereplő 6 százalékról.
A londoni elemzői konszenzus szerint az olajárak zuhanása még súlyosabb hatást gyakorol Oroszországra, a világ második legnagyobb olajtermelőjére, ahol a citybeli előrejelzések egyöntetűen recessziót jósolnak 2016-ra is a tavalyi visszaesés után.
A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének iparági elemzői új, felülvizsgált prognózisukban közölték, hogy eddig az orosz hazai össztermék 0,5 százalékos idei visszaesésével számoltak, de ezt a várakozásukat 40 dolláros idei átlagos olajárat valószínűsítő becslésükre építették.
A cég nyersanyagpiaci stábjának új előrejelzése szerint azonban a Brent hordónkénti átlagára 2016-ban 31,25 dollár lesz, és a JP Morgan londoni elemzői emiatt most már 1,5 százalékos orosz GDP-visszaesést várnak 2016-ban.