A kínai országos átlagnál több mint kétszer magasabb légszennyezettséget mértek Pekingben tavaly a légúti betegségeket is okozó finom porra vonatkozóan – derült ki hivatalos adatokból, amelyeket a fővárosi környezet állapotát felmérő frissen kiadott jelentés tartalmaz.
A dokumentumot egy nappal azt követően hozták nyilvánosságra, hogy a kínai fővárosban lényegében “kiakadt” a légszennyezést mérő műszereken a mutató, mert az érték meghaladta a kimutatható legfelső, 500-as határt. Nemzetközileg elfogadott határértékek szerint 50-ig tart a “jó” kategória. Szerdán a homokviharok következtében ezen belül a PM2,5, vagyis az 1 köbméter levegőben mért legfeljebb 2,5 mikron átmérőjű porszemcsék koncentrációja megközelítette a 240-et, a PM10, vagyis 10 mikron átmérőjű és annál nagyobbaké az 1000-et.
A csütörtökön közreadott jelentés szerint a PM2,5 tavalyi átlagértéke Pekingben 85,9 mikrogramm volt egy köbméterben, 1,45-szerese az országos szabványnak. Az ilyen apró méretű porszemcsék a legalattomosabb szennyeződés, a szmog összetevői, ezek nem vagy csak nagyon nehezen ürülnek ki a tüdőből.
A környezetvédelmi hatóság által készített kimutatásból az is kiderült, hogy ezek a veszélyesnek tartott szennyeződések okolhatók az ugrásszerűen megnőtt gyakoriságú asztmatikus problémákért, a légzőszervi megbetegedésekért, a koraszülések számának és a tüdőrákosok arányának növekedéséért. Pekingben az elmúlt tíz évben megduplázódott a tüdőrákos megbetegedések száma. A gyárak bezárását, a környezetvédelmi előírások és azok betartatásának megszigorítását, a közlekedésben résztvevő autók számának visszafogását és a széntüzelésű kazánok csökkentését, illetve korszerűsítését ígérő városvezetés eddigi intézkedései még nem hoztak jelentős változást.
A Peking Egyetem tanulmánya szerint, amelyben 2013-as adatokat használtak fel, Kína nagyvárosaiban évente összesen több mint negyedmillió ember számíthat idő előtti halálra a levegőszennyezés miatt, a 31 vizsgált tartományi székhelyen átlagosan minden 100 ezer emberből 90-en.
Még Kínában is rossznak számít a pekingi levegő
A kínai országos átlagnál több mint kétszer magasabb légszennyezettséget mértek Pekingben tavaly a légúti betegségeket is okozó finom porra vonatkozóan – derült ki hivatalos adatokból, amelyeket a fővárosi környezet állapotát felmérő frissen kiadott jelentés tartalmaz.
A dokumentumot egy nappal azt követően hozták nyilvánosságra, hogy a kínai fővárosban lényegében “kiakadt” a légszennyezést mérő műszereken a mutató, mert az érték meghaladta a kimutatható legfelső, 500-as határt. Nemzetközileg elfogadott határértékek szerint 50-ig tart a “jó” kategória. Szerdán a homokviharok következtében ezen belül a PM2,5, vagyis az 1 köbméter levegőben mért legfeljebb 2,5 mikron átmérőjű porszemcsék koncentrációja megközelítette a 240-et, a PM10, vagyis 10 mikron átmérőjű és annál nagyobbaké az 1000-et.
A csütörtökön közreadott jelentés szerint a PM2,5 tavalyi átlagértéke Pekingben 85,9 mikrogramm volt egy köbméterben, 1,45-szerese az országos szabványnak. Az ilyen apró méretű porszemcsék a legalattomosabb szennyeződés, a szmog összetevői, ezek nem vagy csak nagyon nehezen ürülnek ki a tüdőből.
A környezetvédelmi hatóság által készített kimutatásból az is kiderült, hogy ezek a veszélyesnek tartott szennyeződések okolhatók az ugrásszerűen megnőtt gyakoriságú asztmatikus problémákért, a légzőszervi megbetegedésekért, a koraszülések számának és a tüdőrákosok arányának növekedéséért. Pekingben az elmúlt tíz évben megduplázódott a tüdőrákos megbetegedések száma. A gyárak bezárását, a környezetvédelmi előírások és azok betartatásának megszigorítását, a közlekedésben résztvevő autók számának visszafogását és a széntüzelésű kazánok csökkentését, illetve korszerűsítését ígérő városvezetés eddigi intézkedései még nem hoztak jelentős változást.
A Peking Egyetem tanulmánya szerint, amelyben 2013-as adatokat használtak fel, Kína nagyvárosaiban évente összesen több mint negyedmillió ember számíthat idő előtti halálra a levegőszennyezés miatt, a 31 vizsgált tartományi székhelyen átlagosan minden 100 ezer emberből 90-en.
