LitvĂĄnia szĂĄrazfĂśldi Ăştvonalat, sajĂĄt terĂźletĂŠt kĂvĂĄnja felajĂĄnlani a
Gazpromnak az Ăszaki ĂĄramlat gĂĄzvezetĂŠk nyomvonalĂĄul. KĂśrnyezetvĂŠdelmi
ĂŠs Ăźzleti megfontolĂĄsok is szĂłlnak e megoldĂĄs mellett a litvĂĄn elnĂśk
szerint. EmlĂŠkezetes, hogy LitvĂĄnia nem kap vezetĂŠkes orosz olajat,
amiĂłta a Baltikum egyetlen olajfinomĂtjĂĄt nem orosz, hanem lengyel
cĂŠgnek adta el. FormĂĄlĂłdik kĂśzben az Ăszaki ĂĄramlat projektcĂŠg Ăşj
ĂśsszetĂŠtelete: a beszĂĄllĂł Gaz de France-nak a nĂŠmet E.ON ad ĂĄt egy
bizonyos hĂĄnyadot, pĂŠldĂĄjĂĄt vĂĄrhatĂłan kĂśveti a szintĂŠn nĂŠmet
Wintershall, esetleg a holland Gasunie is.
LitvĂĄnia fel kĂvĂĄnja ajĂĄnlani a Gazpromnak, hogy az Ăszaki ĂĄramlat gĂĄzvezetĂŠket litvĂĄn szĂĄrazfĂśldi terĂźleten ĂŠpĂtsĂŠk a tengeri Ăştvonal helyett, kĂśzĂślte pĂŠnteken a litvĂĄn elnĂśk. Az 1220 kilomĂŠter hosszĂş ĂŠs ĂŠvi 27,5 milliĂĄrd kĂśbmĂŠter kapacitĂĄsĂşra tervezett, Balti-tenger alatti cső lefektetĂŠse jĂśvőre indulna. Ăzembe helyezĂŠse 2011-ben vĂĄrhatĂł, ekkortĂłl orosz gĂĄzt szĂĄllĂtana NĂŠmetorszĂĄgba, Nagy-BritanniĂĄba, HollandiĂĄba, FranciaorszĂĄgba ĂŠs DĂĄniĂĄba. Az Eho Moszkvi rĂĄdiĂłnak adott interjĂşjĂĄban Valdis Zatlers elmondta, hogy az Ăszaki ĂĄramlat olyan âkĂśzĂśs orosz-nĂŠmet projekt”, amely LitvĂĄniĂĄnak sem kereskedelmi előnyt nem ĂgĂŠr, sem egyĂźttműkĂśdĂŠsi lehetősĂŠget nem ad, idĂŠzi az elnĂśkĂśt a RIA Novosztyi. Ha viszont a vezetĂŠket nem a tengerfenĂŠken, hanem szĂĄrazfĂśldĂśn fektetnĂŠk le, akkor hozzĂĄfĂŠrhetővĂŠ vĂĄlna a litvĂĄniai gĂĄztĂĄrolĂłk szĂĄmĂĄra.
Az elnĂśk azt is mondta, hogy az Ăszaki ĂĄramlat kĂśrnyezetvĂŠdelmi szempontbĂłl kockĂĄzatos, mert – szemben az Ăszaki-tengerrel -, a Balti-tenger vize nem cserĂŠlődik. TulajdonkĂŠppen egy tĂł. Ugyanakkor LitvĂĄnia nem ĂĄll az Ăszaki ĂĄramlat beruhĂĄzĂĄs ĂştjĂĄba, ha minden kĂśrnyezetvĂŠdelmi aggĂĄlyt eloszlatnak.
A projekt 51 szĂĄzalĂŠka az orosz GazpromĂŠ, e cĂŠg a beruhĂĄzĂĄs kivitelezője is. A nĂŠmet Wintershall Holdingnak ĂŠs az E.ON Ruhrgasnak 20-20 szĂĄzalĂŠka van, a maradĂŠk 9 szĂĄzalĂŠk pedig a holland Gasunie-ĂŠ. Mint az EnergiaInfĂł beszĂĄmolt, hamarosan megvĂĄltoznak a tulajdonosi arĂĄnyok, mert a Gaz de France-nak 14 szĂĄzalĂŠkot ĂgĂĄrt a Gazprom. Nem kĂśzĂślte, mely rĂŠsztvevők rovĂĄsĂĄra juthat rĂŠszesedĂŠsĂŠhez a francia ĂĄllami gĂĄzipari tĂĄrsasĂĄg, de annyi biztos, hogy a Gazprom rĂŠsze nem fog csĂśkkenni. A nĂŠmet WirtschaftsWoche magazin az E.ON vezĂŠrigazgatĂłjĂĄt, Wulf Bernotatot idĂŠzve beszĂĄmol, hogy a cĂŠg 4,5 szĂĄzalĂŠknyi Ăszaki ĂĄramlat hĂĄnyad ĂĄtadĂĄsĂĄrĂłl egyeztet a GdF-fel.
A fenti litvĂĄn ajĂĄnlat-tervezet ĂŠrdekessĂŠgĂŠt az adja, hogy a baltikumi orszĂĄg egy tĂśbb ĂŠves, szĂŠnhidrogĂŠnpiaci szempontbĂłl ĂŠs emiatt rĂŠszben politikailag is feszĂźlt litvĂĄn-orosz viszonyt oldana. LitvĂĄniĂĄban van ugyanis a Baltikum egyetlen olajfinomĂtĂłja. A lĂŠtesĂtmĂŠnyt is tulajdonlĂł tĂĄrsaĂĄsgot nĂŠhĂĄny ĂŠve az orszĂĄg Ăşgy adta el a lengyel PKN Orlennek, hogy kĂśzben volt a lĂŠtesĂtmĂŠnyre orosz ĂŠrdeklődő is. A Mazeikiu Nafta olajfinomĂtĂłja azĂłta nem kap vezetĂŠkes olajat OroszorszĂĄgbĂłl műszaki okokra hivatkozva, emiatt kĂŠnytelen tengeren, vagyis drĂĄgĂĄbban importĂĄlni.
Litván ajánlat az Északi áramlatnak
LitvĂĄnia szĂĄrazfĂśldi Ăştvonalat, sajĂĄt terĂźletĂŠt kĂvĂĄnja felajĂĄnlani a
Gazpromnak az Ăszaki ĂĄramlat gĂĄzvezetĂŠk nyomvonalĂĄul. KĂśrnyezetvĂŠdelmi
ĂŠs Ăźzleti megfontolĂĄsok is szĂłlnak e megoldĂĄs mellett a litvĂĄn elnĂśk
szerint. EmlĂŠkezetes, hogy LitvĂĄnia nem kap vezetĂŠkes orosz olajat,
amiĂłta a Baltikum egyetlen olajfinomĂtjĂĄt nem orosz, hanem lengyel
cĂŠgnek adta el. FormĂĄlĂłdik kĂśzben az Ăszaki ĂĄramlat projektcĂŠg Ăşj
ĂśsszetĂŠtelete: a beszĂĄllĂł Gaz de France-nak a nĂŠmet E.ON ad ĂĄt egy
bizonyos hĂĄnyadot, pĂŠldĂĄjĂĄt vĂĄrhatĂłan kĂśveti a szintĂŠn nĂŠmet
Wintershall, esetleg a holland Gasunie is.
LitvĂĄnia fel kĂvĂĄnja ajĂĄnlani a Gazpromnak, hogy az Ăszaki ĂĄramlat gĂĄzvezetĂŠket litvĂĄn szĂĄrazfĂśldi terĂźleten ĂŠpĂtsĂŠk a tengeri Ăştvonal helyett, kĂśzĂślte pĂŠnteken a litvĂĄn elnĂśk. Az 1220 kilomĂŠter hosszĂş ĂŠs ĂŠvi 27,5 milliĂĄrd kĂśbmĂŠter kapacitĂĄsĂşra tervezett, Balti-tenger alatti cső lefektetĂŠse jĂśvőre indulna. Ăzembe helyezĂŠse 2011-ben vĂĄrhatĂł, ekkortĂłl orosz gĂĄzt szĂĄllĂtana NĂŠmetorszĂĄgba, Nagy-BritanniĂĄba, HollandiĂĄba, FranciaorszĂĄgba ĂŠs DĂĄniĂĄba. Az Eho Moszkvi rĂĄdiĂłnak adott interjĂşjĂĄban Valdis Zatlers elmondta, hogy az Ăszaki ĂĄramlat olyan âkĂśzĂśs orosz-nĂŠmet projekt”, amely LitvĂĄniĂĄnak sem kereskedelmi előnyt nem ĂgĂŠr, sem egyĂźttműkĂśdĂŠsi lehetősĂŠget nem ad, idĂŠzi az elnĂśkĂśt a RIA Novosztyi. Ha viszont a vezetĂŠket nem a tengerfenĂŠken, hanem szĂĄrazfĂśldĂśn fektetnĂŠk le, akkor hozzĂĄfĂŠrhetővĂŠ vĂĄlna a litvĂĄniai gĂĄztĂĄrolĂłk szĂĄmĂĄra.
Az elnĂśk azt is mondta, hogy az Ăszaki ĂĄramlat kĂśrnyezetvĂŠdelmi szempontbĂłl kockĂĄzatos, mert – szemben az Ăszaki-tengerrel -, a Balti-tenger vize nem cserĂŠlődik. TulajdonkĂŠppen egy tĂł. Ugyanakkor LitvĂĄnia nem ĂĄll az Ăszaki ĂĄramlat beruhĂĄzĂĄs ĂştjĂĄba, ha minden kĂśrnyezetvĂŠdelmi aggĂĄlyt eloszlatnak.
A projekt 51 szĂĄzalĂŠka az orosz GazpromĂŠ, e cĂŠg a beruhĂĄzĂĄs kivitelezője is. A nĂŠmet Wintershall Holdingnak ĂŠs az E.ON Ruhrgasnak 20-20 szĂĄzalĂŠka van, a maradĂŠk 9 szĂĄzalĂŠk pedig a holland Gasunie-ĂŠ. Mint az EnergiaInfĂł beszĂĄmolt, hamarosan megvĂĄltoznak a tulajdonosi arĂĄnyok, mert a Gaz de France-nak 14 szĂĄzalĂŠkot ĂgĂĄrt a Gazprom. Nem kĂśzĂślte, mely rĂŠsztvevők rovĂĄsĂĄra juthat rĂŠszesedĂŠsĂŠhez a francia ĂĄllami gĂĄzipari tĂĄrsasĂĄg, de annyi biztos, hogy a Gazprom rĂŠsze nem fog csĂśkkenni. A nĂŠmet WirtschaftsWoche magazin az E.ON vezĂŠrigazgatĂłjĂĄt, Wulf Bernotatot idĂŠzve beszĂĄmol, hogy a cĂŠg 4,5 szĂĄzalĂŠknyi Ăszaki ĂĄramlat hĂĄnyad ĂĄtadĂĄsĂĄrĂłl egyeztet a GdF-fel.
A fenti litvĂĄn ajĂĄnlat-tervezet ĂŠrdekessĂŠgĂŠt az adja, hogy a baltikumi orszĂĄg egy tĂśbb ĂŠves, szĂŠnhidrogĂŠnpiaci szempontbĂłl ĂŠs emiatt rĂŠszben politikailag is feszĂźlt litvĂĄn-orosz viszonyt oldana. LitvĂĄniĂĄban van ugyanis a Baltikum egyetlen olajfinomĂtĂłja. A lĂŠtesĂtmĂŠnyt is tulajdonlĂł tĂĄrsaĂĄsgot nĂŠhĂĄny ĂŠve az orszĂĄg Ăşgy adta el a lengyel PKN Orlennek, hogy kĂśzben volt a lĂŠtesĂtmĂŠnyre orosz ĂŠrdeklődő is. A Mazeikiu Nafta olajfinomĂtĂłja azĂłta nem kap vezetĂŠkes olajat OroszorszĂĄgbĂłl műszaki okokra hivatkozva, emiatt kĂŠnytelen tengeren, vagyis drĂĄgĂĄbban importĂĄlni.