Úgy tűnik, hogy a szabályozás célja olyan követelmények meghatározása, melynek lényegében nem felel meg a forgalomban lévő technológiák nagy része – olvasható a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpontnak, az új magyar szélenergia szabályozással kapcsoaltos elemzésében. A szakértők szerint kérdéses, hogy ez az egyes gyártók âhelyzetbe hozásátâ vagy a szélerőmű telepítés ellehetetlenítését célozza. Egyértelmű, hogy a szabályozás ezzel a lépéssel a piacvezető szélturbinagyártók belépését a magyar piacra nagyban korlátozta – állítja a REKK.
Magyarországon 2011 óta nem épült szélerőmű, az új kapacitások létesítése tenderhez kötött. A tender kiírását határozatlan időre felfüggesztették. Ebben a környezetben meglepően hat, hogy a szabályozást még jobban szigorodott: egy miniszteri rendelet lényegében olyan műszaki feltételeket szabott meg, melynek alig felelnek meg a kereskedelmi forgalomban jelenleg kapható szélturbinák, míg egy kormányrendelet lényegében megtiltotta Magyarország területén a szélerőmű-létesítést – áll a REKK, Honnan Fúj című elemzésében.
A villamosművek műszaki-biztonsági feltételeit szabályozó rendelet a közelmúltban kiegészült a szélerőművekre vonatkozó speciális szabályokkal. A rendelet szerint:
- Egy szélturbina toronyba legfeljebb 2,0 MW-os villamos termelőegység építhető be.Az 50 kW-nál nagyobb kapacitású szélturbina hossza nem közelítheti meg 50m-nél jobban a talajt
- A szélturbina föld feletti magasságát úgy kell meghatározni, hogy az ne zavarja a légi közlekedést, valamint a föld feletti rádiófrekvenciás távközlési, hírközlési, honvédelmi célú hálózatokat, és mértéke nem haladhatja meg a 100 m-t.
- Az 50 kW-nál nagyobb névleges teljesítményű szélturbinalapát hosszát úgy kell meghatározni, hogy működés közben a földfelszínt 50 m-nél jobban ne közelítse meg.
- A szélturbina zajterhelése 1,5 m-re a terepszint felett nem haladhatja meg a villamosművek, valamint a termelői, magán- és közvetlen vezetékek biztonsági övezetéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott biztonsági övezeten belül a 60 dB-t, a biztonsági övezeten kívül a 40 dB-t.
A szabályozás kiegészült egy kormányrendelettel is, ami előírta, hogy “Beépítésre szánt területen és beépítésre szánt terület határától számított 12 000 méteren belül â a háztartási méretű kiserőműnek számító szélerőmű kivételével â szélerőmű, szélerőmű park nem helyezhető el.”
A VÁTI TEIR adatbázisából illusztrációként bemutatjuk a Kisalföld azon részét, ahol a megfelelő a szélerősség az erőművi termelésnek. Látható, hogy a településekkel sűrűn fedett területen lényegében nincs olyan hely, ahol 12 km-en belül ne találnánk településhatárt (azaz nem tudunk úgy elhelyezni egy 12 km sugarú kört, hogy azzal ne fednénk le egy települést sem). Az Energiaklub ugyanezt a feladatot végezte el térinformatikai szoftver segítségével, ők is igazolták, hogy nincs Magyarországon olyan terület, ami megfelel ennek a feltételnek – írja elemzésében a REKK.
Amennyiben mégis találnánk olyan területet, ahol a villamosenergia-termeléshez elegendő a szélerősség és a legközelebbi lakott területtől 12 km-re van akkor felmerülhet a kérdés, hogy van-e egyáltalán olyan szélturbina, amely megfelel a fenti feltételeknek? A tíz legnagyobb szélerőmű-gyártó (Siemens, GE, Vestas, Goldwind, Enercon, United Power, Gamesa, MingYang, Envision, XEMC) elérhető turbináinak műszaki specifikációit tekintettük át, hogy megfelelnek-e a magyar szabályozásnak:
- a torony magassága legfeljebb 100 m lehet
- a turbina teljesítménye legfeljebb 2 MW lehet
- az 50 kW feletti rendszerekben a lapát nem közelítheti meg 50 m-nél jobban a talajszintet
- az 50 kW feletti rendszerekben a lapát nem lehet hosszabb 50 m-nél
- a zajterhelés biztonsági övezeten belül legfeljebb 60 db, azon kívül legfeljebb 40 db lehet
Összesen 208 turbinát tekintettünk át, ebből az alábbi kilenc felelt meg az első négy feltételnek (a zajszintre való korlátozást az adatok elérhetősége miatt nem tudtuk elvégezni):
- GE 1.85-82.5
- Goldwind/Vensys Vensys 77
- Goldwind/Vensys Vensys 82
- Goldwind/Vensys Vensys 87
- Enercon E-48
- Enercon E-82
- Gamesa G80
- Gamesa G97
- Envision 1.5-93
A legerősebb megkötés a talajtól számított legalább 50 m-es magasság, ezt a turbinák 30%-a teljesítette – írja elemzésében a REKK. A megkötés nehezen érthető és nagyon érzékeny a határ megállapítására, ha 40 m-ben írná elő ezt a szabályozás, akkor a turbinák 50%-a megfelelne a követelményeknek. Fontos megjegyezni, hogy a 2 MW-os felső korlát is szigorúnak számít, méretezésben ez már inkább alsó, mint felső korlátnak tekinthető. A zajszintre való előírást nem tudtuk ellenőrizni, mert hasonló mérések nem állnak rendelkezésre. A turbina gondolájánál a lapátok 100 db zajt generálnak, ez 1,5 m magasságban már lecsökkenhet a 60 db tartományba, de ennek igazolására tényleges mérések szükségesek.A fenti példából úgy tűnik, hogy a szabályozás célja olyan követelmények meghatározása, melynek lényegében nem felel meg a forgalomban lévő technológiák nagy része. Kérdéses, hogy ez az egyes gyártók âhelyzetbe hozásátâ vagy a szélerőmű telepítés ellehetetlenítését célozza – olvashqtó az elemzésben. Hozzáteszik: gyértelmű, hogy a szabályozás ezzel a lépéssel a piacvezető szélturbinagyártók belépését a magyar piacra nagyban korlátozta.
Kormányzati elleszélben a szélerőművek
Úgy tűnik, hogy a szabályozás célja olyan követelmények meghatározása, melynek lényegében nem felel meg a forgalomban lévő technológiák nagy része – olvasható a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpontnak, az új magyar szélenergia szabályozással kapcsoaltos elemzésében. A szakértők szerint kérdéses, hogy ez az egyes gyártók âhelyzetbe hozásátâ vagy a szélerőmű telepítés ellehetetlenítését célozza. Egyértelmű, hogy a szabályozás ezzel a lépéssel a piacvezető szélturbinagyártók belépését a magyar piacra nagyban korlátozta – állítja a REKK.
Magyarországon 2011 óta nem épült szélerőmű, az új kapacitások létesítése tenderhez kötött. A tender kiírását határozatlan időre felfüggesztették. Ebben a környezetben meglepően hat, hogy a szabályozást még jobban szigorodott: egy miniszteri rendelet lényegében olyan műszaki feltételeket szabott meg, melynek alig felelnek meg a kereskedelmi forgalomban jelenleg kapható szélturbinák, míg egy kormányrendelet lényegében megtiltotta Magyarország területén a szélerőmű-létesítést – áll a REKK, Honnan Fúj című elemzésében.
A villamosművek műszaki-biztonsági feltételeit szabályozó rendelet a közelmúltban kiegészült a szélerőművekre vonatkozó speciális szabályokkal. A rendelet szerint:
- Egy szélturbina toronyba legfeljebb 2,0 MW-os villamos termelőegység építhető be.Az 50 kW-nál nagyobb kapacitású szélturbina hossza nem közelítheti meg 50m-nél jobban a talajt
- A szélturbina föld feletti magasságát úgy kell meghatározni, hogy az ne zavarja a légi közlekedést, valamint a föld feletti rádiófrekvenciás távközlési, hírközlési, honvédelmi célú hálózatokat, és mértéke nem haladhatja meg a 100 m-t.
- Az 50 kW-nál nagyobb névleges teljesítményű szélturbinalapát hosszát úgy kell meghatározni, hogy működés közben a földfelszínt 50 m-nél jobban ne közelítse meg.
- A szélturbina zajterhelése 1,5 m-re a terepszint felett nem haladhatja meg a villamosművek, valamint a termelői, magán- és közvetlen vezetékek biztonsági övezetéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott biztonsági övezeten belül a 60 dB-t, a biztonsági övezeten kívül a 40 dB-t.
A szabályozás kiegészült egy kormányrendelettel is, ami előírta, hogy “Beépítésre szánt területen és beépítésre szánt terület határától számított 12 000 méteren belül â a háztartási méretű kiserőműnek számító szélerőmű kivételével â szélerőmű, szélerőmű park nem helyezhető el.”
A VÁTI TEIR adatbázisából illusztrációként bemutatjuk a Kisalföld azon részét, ahol a megfelelő a szélerősség az erőművi termelésnek. Látható, hogy a településekkel sűrűn fedett területen lényegében nincs olyan hely, ahol 12 km-en belül ne találnánk településhatárt (azaz nem tudunk úgy elhelyezni egy 12 km sugarú kört, hogy azzal ne fednénk le egy települést sem). Az Energiaklub ugyanezt a feladatot végezte el térinformatikai szoftver segítségével, ők is igazolták, hogy nincs Magyarországon olyan terület, ami megfelel ennek a feltételnek – írja elemzésében a REKK.
Amennyiben mégis találnánk olyan területet, ahol a villamosenergia-termeléshez elegendő a szélerősség és a legközelebbi lakott területtől 12 km-re van akkor felmerülhet a kérdés, hogy van-e egyáltalán olyan szélturbina, amely megfelel a fenti feltételeknek? A tíz legnagyobb szélerőmű-gyártó (Siemens, GE, Vestas, Goldwind, Enercon, United Power, Gamesa, MingYang, Envision, XEMC) elérhető turbináinak műszaki specifikációit tekintettük át, hogy megfelelnek-e a magyar szabályozásnak:
- a torony magassága legfeljebb 100 m lehet
- a turbina teljesítménye legfeljebb 2 MW lehet
- az 50 kW feletti rendszerekben a lapát nem közelítheti meg 50 m-nél jobban a talajszintet
- az 50 kW feletti rendszerekben a lapát nem lehet hosszabb 50 m-nél
- a zajterhelés biztonsági övezeten belül legfeljebb 60 db, azon kívül legfeljebb 40 db lehet
Összesen 208 turbinát tekintettünk át, ebből az alábbi kilenc felelt meg az első négy feltételnek (a zajszintre való korlátozást az adatok elérhetősége miatt nem tudtuk elvégezni):
- GE 1.85-82.5
- Goldwind/Vensys Vensys 77
- Goldwind/Vensys Vensys 82
- Goldwind/Vensys Vensys 87
- Enercon E-48
- Enercon E-82
- Gamesa G80
- Gamesa G97
- Envision 1.5-93
A legerősebb megkötés a talajtól számított legalább 50 m-es magasság, ezt a turbinák 30%-a teljesítette – írja elemzésében a REKK. A megkötés nehezen érthető és nagyon érzékeny a határ megállapítására, ha 40 m-ben írná elő ezt a szabályozás, akkor a turbinák 50%-a megfelelne a követelményeknek. Fontos megjegyezni, hogy a 2 MW-os felső korlát is szigorúnak számít, méretezésben ez már inkább alsó, mint felső korlátnak tekinthető. A zajszintre való előírást nem tudtuk ellenőrizni, mert hasonló mérések nem állnak rendelkezésre. A turbina gondolájánál a lapátok 100 db zajt generálnak, ez 1,5 m magasságban már lecsökkenhet a 60 db tartományba, de ennek igazolására tényleges mérések szükségesek.A fenti példából úgy tűnik, hogy a szabályozás célja olyan követelmények meghatározása, melynek lényegében nem felel meg a forgalomban lévő technológiák nagy része. Kérdéses, hogy ez az egyes gyártók âhelyzetbe hozásátâ vagy a szélerőmű telepítés ellehetetlenítését célozza – olvashqtó az elemzésben. Hozzáteszik: gyértelmű, hogy a szabályozás ezzel a lépéssel a piacvezető szélturbinagyártók belépését a magyar piacra nagyban korlátozta.
