A friss európai Ecofys jelentés szerint az Európai Unió évente 200 milliárd euró megtakarítást érhetne el az Energiahatékonysági Irányelvvel, ami plusz forrást jelenthetne a komoly pénzügyi válsággal küzdő EU tagállamoknak. A takarékosabb energiafelhasználási rendszerekre történő átálláshoz azonban kezdetekben jelentős ráfordításokra lenne szükség, amitől tart a tagországokat képviselő Tanács.
A CEEweb és a Magyar Természetvédők Szövetsége arra hívja fel a figyelmet, hogy a hosszú távú, igen jelentős megtakarítások érdekében szükség van az újszerű gondolkodásra és kezdeti beruházásokra. A szervezetek a hatékonyabb energiafelhasználási rendszerekre történő átálláshoz egy innovatív szabályozó eszközt is ajánlanak.
A Tanács gazdasági félelmeivel szemben az Energiahatékonysági Irányelv a korábban számoltnál nagyobb mértékű nettó költségvetési bevételt hozhatna az EU-nak. Az Ecofys frissen publikált kutatása szerint évente nettó 200 milliárd euró megtakarítást jelentene, ha az irányelvet az Európai Parlament által is támogatott javaslat szerint fogadnák el, amely jogilag kötelező 20%-os energiamegtakarítást hozna 2020-ig.
âAhhoz, hogy az energiatakarékosság segítségével évente 200 milliárd euró bevételre tehessen szert az EU – amiből a tagállamok például költségvetési deficitjüket csökkenthetik – az országoknak fel kell hagyniuk a minimalista állásponttal és a kezdetekben jelentős beruházásokat kell tenniük, valamint nyitottaknak kell lenniük az újszerű eszközökre.” â értékelte a helyzetet Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetsége programvezetője. Az európai energiafelhasználás ugyanakkor nem csupán gazdasági kérdés.
Ahogyan tudományos jelentések és nemzetközi szervezetek figyelmeztetnek rá, radikálisan csökkentenünk kell az erőforrás-felhasználásunkat abszolút mértékben azért, hogy megakadályozzuk az ökológiai rendszerek katasztrofális változásait. Azonban a Tanács próbálkozásai a nagyobb rugalmasság irányában (pl. az évente felújítandó középületek számának csökkentése), és a számos felmentés a tagállamok és a közszolgáltatók felé láthatólag arra utal, hogy a tagországok nem eléggé elkötelezettek a hatékony energiamegtakarítást célzó intézkedések terén. Az energia-kvótarendszer megvalósítja a meg nem újuló energiaforrások felhasználásának csökkentését, fokozza az energiahatékony termékek és szolgáltatások iránti igényt és biztosítja a beruházásokhoz szükséges tőkét a visszatérülő alappal, illetve egy másodlagos piac létrehozásával.
A rendszer ezen kívül növeli az európai üzleti vállalkozások hosszú távú globális versenyképességét, anélkül, hogy a célok eléréséhez külön terhet róna az Unióra és a tagországok költségvetéseire. Azonban nemcsak a vállalkozások profitálnak a rendszerből: a polgárok a megmaradó energiakvótáikat arra is felhasználhatják, hogy környezetbarát termékeket és szolgáltatásokat vásároljanak ún. kvótapénzért a másodlagos piacon, ösztönözve többek között az biotermékek előállítását és a zöld technológia terjedését.
Komoly bevételt jelenthetne az energiahatékonyság
A friss európai Ecofys jelentés szerint az Európai Unió évente 200 milliárd euró megtakarítást érhetne el az Energiahatékonysági Irányelvvel, ami plusz forrást jelenthetne a komoly pénzügyi válsággal küzdő EU tagállamoknak. A takarékosabb energiafelhasználási rendszerekre történő átálláshoz azonban kezdetekben jelentős ráfordításokra lenne szükség, amitől tart a tagországokat képviselő Tanács.
A CEEweb és a Magyar Természetvédők Szövetsége arra hívja fel a figyelmet, hogy a hosszú távú, igen jelentős megtakarítások érdekében szükség van az újszerű gondolkodásra és kezdeti beruházásokra. A szervezetek a hatékonyabb energiafelhasználási rendszerekre történő átálláshoz egy innovatív szabályozó eszközt is ajánlanak.
A Tanács gazdasági félelmeivel szemben az Energiahatékonysági Irányelv a korábban számoltnál nagyobb mértékű nettó költségvetési bevételt hozhatna az EU-nak. Az Ecofys frissen publikált kutatása szerint évente nettó 200 milliárd euró megtakarítást jelentene, ha az irányelvet az Európai Parlament által is támogatott javaslat szerint fogadnák el, amely jogilag kötelező 20%-os energiamegtakarítást hozna 2020-ig.
âAhhoz, hogy az energiatakarékosság segítségével évente 200 milliárd euró bevételre tehessen szert az EU – amiből a tagállamok például költségvetési deficitjüket csökkenthetik – az országoknak fel kell hagyniuk a minimalista állásponttal és a kezdetekben jelentős beruházásokat kell tenniük, valamint nyitottaknak kell lenniük az újszerű eszközökre.” â értékelte a helyzetet Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetsége programvezetője. Az európai energiafelhasználás ugyanakkor nem csupán gazdasági kérdés.
Ahogyan tudományos jelentések és nemzetközi szervezetek figyelmeztetnek rá, radikálisan csökkentenünk kell az erőforrás-felhasználásunkat abszolút mértékben azért, hogy megakadályozzuk az ökológiai rendszerek katasztrofális változásait. Azonban a Tanács próbálkozásai a nagyobb rugalmasság irányában (pl. az évente felújítandó középületek számának csökkentése), és a számos felmentés a tagállamok és a közszolgáltatók felé láthatólag arra utal, hogy a tagországok nem eléggé elkötelezettek a hatékony energiamegtakarítást célzó intézkedések terén. Az energia-kvótarendszer megvalósítja a meg nem újuló energiaforrások felhasználásának csökkentését, fokozza az energiahatékony termékek és szolgáltatások iránti igényt és biztosítja a beruházásokhoz szükséges tőkét a visszatérülő alappal, illetve egy másodlagos piac létrehozásával.
A rendszer ezen kívül növeli az európai üzleti vállalkozások hosszú távú globális versenyképességét, anélkül, hogy a célok eléréséhez külön terhet róna az Unióra és a tagországok költségvetéseire. Azonban nemcsak a vállalkozások profitálnak a rendszerből: a polgárok a megmaradó energiakvótáikat arra is felhasználhatják, hogy környezetbarát termékeket és szolgáltatásokat vásároljanak ún. kvótapénzért a másodlagos piacon, ösztönözve többek között az biotermékek előállítását és a zöld technológia terjedését.
