Minél bonyolultabbá válik a nemzetközi helyzet, annál inkább szükség van a kínai-orosz stratégiai együttműködésre, a barátságra, egymás támogatásának fokozására – jelentette ki Hszi Csin-ping kínai államfő szombaton Pekingben, amikor találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Az eseményhez időzítve több mint 30 együttműködési megállapodást írtak alá.
A kínai-orosz kereskedelmi forgalom a fogadkozások és a megkötött üzletek ellenére még mindig visszaesést mutat a 2014-es 100 milliárd dollárhoz képest. A tavalyi 60 milliárd dolláros forgalmat szakértők egyrészt az orosz nemzeti valuta leértékelődésével, másrészt az olajárak visszaesésével, illetve kisebb részben a szankciókkal magyarázzák. A kínai elnök szombaton kiemelte, az idei január és május közötti kereskedelmi forgalom megközelítette a 26 milliárd dollárt. A Kínába irányuló orosz export kétharmada energiahordozó.
Kína megerősítette, hogy 6,2 milliárd dollár hitellel kíván hozzájárulni a Moszkva és Kazany közötti 770 kilométer hosszú gyorsvasúti beruházás kivitelezéséhez. Áprilisban pedig két kínai bank jelentette be, hogy 12 milliárd dollárt adnak arra a projektre, amely cseppfolyósított földgázt termel majd az orosz sarkvidéken, a Jamal-félszigeten. Az innen származó földgáz vásárlásával Kína válna az orosz földgáz legnagyobb vevőjévé, évi 68 milliárd köbméterrel.
Kínai hitel a yamal-i LNG terminálban
Minél bonyolultabbá válik a nemzetközi helyzet, annál inkább szükség van a kínai-orosz stratégiai együttműködésre, a barátságra, egymás támogatásának fokozására – jelentette ki Hszi Csin-ping kínai államfő szombaton Pekingben, amikor találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Az eseményhez időzítve több mint 30 együttműködési megállapodást írtak alá.
A kínai-orosz kereskedelmi forgalom a fogadkozások és a megkötött üzletek ellenére még mindig visszaesést mutat a 2014-es 100 milliárd dollárhoz képest. A tavalyi 60 milliárd dolláros forgalmat szakértők egyrészt az orosz nemzeti valuta leértékelődésével, másrészt az olajárak visszaesésével, illetve kisebb részben a szankciókkal magyarázzák. A kínai elnök szombaton kiemelte, az idei január és május közötti kereskedelmi forgalom megközelítette a 26 milliárd dollárt. A Kínába irányuló orosz export kétharmada energiahordozó.
Kína megerősítette, hogy 6,2 milliárd dollár hitellel kíván hozzájárulni a Moszkva és Kazany közötti 770 kilométer hosszú gyorsvasúti beruházás kivitelezéséhez. Áprilisban pedig két kínai bank jelentette be, hogy 12 milliárd dollárt adnak arra a projektre, amely cseppfolyósított földgázt termel majd az orosz sarkvidéken, a Jamal-félszigeten. Az innen származó földgáz vásárlásával Kína válna az orosz földgáz legnagyobb vevőjévé, évi 68 milliárd köbméterrel.
