close
Ki fizeti meg a rezsicsökkentést?
Áram - Blog - Egyéb - Gáz - Távhő

Ki fizeti meg a rezsicsökkentést?

A kormány ígérete alapján 10%-os rezsiköltség csökkentést hajtottak végre. Az ígéret szerint a villamosenergiára, a gázra és a távhőre kiterjedő lépést nem tudják áthárítani a szolgáltatók a fogyasztóra. A Policy Agenda által készített elemzés szerint a rezsiköltség áthárítását valójában a kormány már maga el is végezte, első körben a hazai kis- és középvállalkozásokat sújtva. Az energiainfo.hu elemzése szerint a kkv-k villamosenergia költségei 11-12, de akár 30 százalékkal is nőhetnek.

A magyarországi közép- és kisvállalkozások villamosenergia költségei 11-12 százalékkal emelkedhetnek a január 1-től érvényes, új hálózati tarifák alapján, a nagyfeszültségen vételező ipari energiafogyasztók ugyanakkor akár 30 százalékkal is többet fizethetnek kilowattóránként az áramért. Az ipari fogyasztók versenyképességét ronthatja a megújuló energiaforrások fejlesztését támogató kötelező átvételi rendszer (KÁT) szabályainak módosítása is, ami – az energiainfo.hu legfrissebb elemzése szerint – mintegy 14 milliárd forintot csoportosít át a háztartási fogyasztók költségeiből, az áramkereskedőkhöz, illetve a szabadpiacon vásárló ipari fogyasztókhoz. Ezekre a lépésekre, a lakossági rezsiköltségek 10

Tovább csökkentené a rezsit a kormány
Márciustól vagy legkésőbb áprilistól ismét tíz százalékkal csökkenhetnek a háztartások rezsiköltségei. A gáz-, a villamosenergia- és a távhőár esetében várható további “központi ármérséklődés” – értesült kormányzati forrásokból a Magyar Hírlap. A lap úgy tudja, ezenfelül még egy “jelentős”, valószínűleg újabb tízszázalékos árcsökkentés is szerepel az ez évre szóló kormányzati tervekben. A cél az, hogy ez minden háztartásban érvényesüljön – olvasható a lap csütörtöki számában.

százalékos csökkentése miatt volt szükség. A magyarországi energiapiacon évtizedek óta tomboló keresztfinanszírozásra tett rá egy lapáttal a törvényhozás – mondta Drucker György, a vezető energetikai szakportál elemzője, a KÁT rendszer átalakításával kapcsolatosan az energiainfo legfrissebb elemzésében.

A lakossági gáz- és áramár csökkentése 3,7 millió áramfogyasztó és 3,3 millió gázfogyasztó háztartást érint majd.

A bejelentés részleteit itt olvashatja!

„Rezsi stop” nem működött ezért kellett lépni

A kormány annak érdekében, hogy csökkentse a lakosságot terhelő nyomást, a 2011 tavaszán elfogadott Széll Kálmán Tervben bejelentette, hogy „különböző eszközökkel – hatósági árképzéssel, az extraprofit visszaszorításával – befagyasztja a legfontosabb rezsiköltségeket, ezzel hozzájárul ahhoz, hogy kiszámíthatóbb legyen a családok gazdálkodása”. Ennek érdekében 2011. július 1-ig kidolgozzák a rezsiköltségek befagyasztását lehetővé tevő szabályozást – olvasható a Policy Agenda legfrissebb elemzésében.

A kormány által korábban ígért „rezsi stop” nem működött, mivel mind az áfa, mind a tényleges szolgáltatási díjak növekedése miatt például 4-6 százalékos volt a rezsiköltségek növekedése. A mostani drasztikus lépéssel feltehetően a kabinet ezt a kudarcot akarta helyrehozni, és a legfőbb energiahordozók esetében csökkentette a hatósági árakat.
A szolgáltatás ára a földgáz és a villamos energia esetében három tételből tevődik össze. Egyrészt fizetjük az adókat (főleg az ÁFA-t), amelyet természetesen nem csökkentett a kormány, mivel ez közvetlen költségvetési bevétel kiesést okozott volna. Ezenkívül fizetjük az ún. rendszerhasználati díjakat és magát az energiaárat. Miután ezek a lakosság esetében hatósági árasak, ezért a kormány viszonylag egyszerű jogalkotással ezek csökkentésével a végső szolgáltatási árat valóban csökkenteni tudta.

Valakinek fizetnie kell… Először a hazai cégek

A kormány, amikor bejelentette a rezsiköltségek csökkentésének tervét, nyomban kijelentette, hogy ennek hatását semmilyen módon sem tudják áthárítani a szolgáltatók a lakosságra. Ez valóban igaz, hiszen a lakosság csak és kizárólag az állam által meghatározott díjakat fizeti, ettől maximum lefele térhetnek el az egyes cégek, ha például új ügyfelek szerzése érdekében akciókat hirdetnek.  Ugyanakkor a kormány képes a terheket áthárítani másokra, és ez történt a villamosenergia esetén. A cégek által fizetendő terhek lényegében hasonlóak a lakossághoz azzal a különbséggel, hogy az adó, az áfa visszaigényelhetősége miatt, minimális mértékű számukra. Azaz a szolgáltatás ára a rendszerhasználati díjakból és az energiadíjból adódik. Az utóbbi esetében szabadpiaci szabályok érvényesülnek, azaz számukra az állam nem határozza meg a villamos energia árát, hanem a két fél elvileg tárgyalások útján alkudja ki a díjakat. A rendszerhasználati díjak ugyanakkor ebben a körben is hatósági árasok. Ugyan nem a szakminiszter határozza meg az árát a rendszerhasználati díjnak, hanem a Magyar Energia Hivatal, azaz nem közvetlen a kormány érintettsége, de a politikai felelősség mindenképpen a kabineté.

És újra visszajutunk a lakossághoz

középmezőnyben az energiaárak
A Mavir adatai szerint a nettó magyarországi villamosenergia-fogyasztás 2011-ben 36 358 gigawattóra volt, ebből az áramszolgáltatók értékesítése 12 888 gigawattóra. A háztartások villamosenergia-fogyasztása tavaly 10 879 gigawattórát tett ki. Magyarországon a lakossági villamos energia átlagára 2011-ben adókkal együtt 0,168 euró volt kilowattóránként. Ezzel az EU-tagországok között a középmezőnybe tartozik, hiszen például Dániában 0,294 euró volt, Németországban 0,253 euró. Ugyanekkor Bulgáriában 0,085, Észtországban 0,101 euró.

További részletek itt olvashatók!

Ezek a közép- és nagyfeszültségű fogyasztók között számos olyan iparág van, amely közvetlenül érezteti hatását a lakossági fogyasztásban is. Ilyenek például az élelmiszerfeldolgozók (pl. vágóhidak, nagyobb pékségek). Könnyen belátható, hogy az áram árának emelkedését kénytelenek lesznek ezek a vállalatok áthárítani a végsőfogyasztókra is. Azaz bár csökken az áram ára a lakosság körében, ezt azonnal mérsékli az az árnövekedés, amelyet kénytelenek lesznek a cégek a fogyasztók fele érvényesíteni.
De nem csak a közvetlenül a lakossági ügyfelekkel rendelkezőket érinti ez a változás, hanem azokat az inkább magyar kkv-kat, akik a kormány szándékai szerint a húzóerejét jelenthetnék a magyar gazdaságnak. Ezzel szemben, talán az elmúlt hetekben kötött stratégiai megállapodásoknak köszönhetően a nagyfeszültségű fogyasztók (pl. Audi, Mercedes) kimaradtak az áremelésből. Ugyanakkor az ő beszállítóik viszont jelentős költségnövekedéssel szembesülnek váratlanul. Mindezt azért, hogy a választási kampány első lépéseként mindenkinek, jövedel
mi helyzettől függetlenül 10%-kal mérséklődjön a havi energiaszámlája.

Tovább csökkentené a rezsit a kormány
Márciustól vagy legkésőbb áprilistól ismét tíz százalékkal csökkenhetnek a háztartások rezsiköltségei. A gáz-, a villamosenergia- és a távhőár esetében várható további “központi ármérséklődés” – értesült kormányzati forrásokból a Magyar Hírlap. A lap úgy tudja, ezenfelül még egy “jelentős”, valószínűleg újabb tízszázalékos árcsökkentés is szerepel az ez évre szóló kormányzati tervekben. A cél az, hogy ez minden háztartásban érvényesüljön – olvasható a lap csütörtöki számában.

Középmezőnybe tartoznak a magyar energiaárak
A Mavir adatai szerint a nettó magyarországi villamosenergia-fogyasztás 2011-ben 36 358 gigawattóra volt, ebből az áramszolgáltatók értékesítése 12 888 gigawattóra. A háztartások villamosenergia-fogyasztása tavaly 10 879 gigawattórát tett ki. Magyarországon a lakossági villamos energia átlagára 2011-ben adókkal együtt 0,168 euró volt kilowattóránként. Ezzel az EU-tagországok között a középmezőnybe tartozik, hiszen például Dániában 0,294 euró volt, Németországban 0,253 euró. Ugyanekkor Bulgáriában 0,085, Észtországban 0,101 euró.