Az olaj világpiacán 2017-re állhat be kereslet-kínálati egyensúly a Nemzetközi Energiaügynökség középtávú piaci előrejelzése szerint, amiben egyúttal felhívja a figyelmet arra is, hogy a kitermelési beruházások mostani visszafogása az évtized végére akár már veszélybe is sodorhatja az ellátási biztonságot.
A párizsi székhelyű Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) hétfőn publikált középtávú olajpiaci jelentése megállapítja, hogy az olajárak a kereslet-kínálati egyensúly helyreállását követően indulhatnak csak jelentősebb emelkedésnek, míg rövidtávon a bőségesen rendelkezésre álló és könnyen kitermelhető készletek megakadályozzák a lendületes erősödést.
Hosszabb távlatban a termelési beruházások mostani elmaradása miatt már hirtelen jelentkező nagyobb áremelkedések kockázatával is számolni kell – figyelmeztet a dokumentum.
A felhasználók könnyen a biztonság hamis tudatába ringathatják magukat a bőven rendelkezésre álló készletek láttán, nem árt azonban résen lenniük, mert a beruházások mostanság tapasztalt példátlan mértékű csökkenése a nem is olyan távoli jövőben kellemetlen meglepetésekkel szolgálhat – kommentálta az olajpiaci jelentést Fatih Birol, az IEA vezérigazgatója.
Az IEA szerint 2015-től 2021-ig napi 4,1 millió hordóval nő az olajpiaci kínálat, kisebb mértékben a 2009-2015-ös periódusban elért napi 11 millió hordós növekedésnél. Az előző periódusnál alacsonyabb növekedési ütem a világpiaci árak csökkenése miatt visszafogott termelő-beruházásoknak tulajdonítható.
Az olajkitermelésre fordított tőkebefektetések az idén 17 százalékkal csökkennek az IEA előrejelzése szerint a 2015-ös 24 százalékos visszaesés után. Először fordul elő tehát 1986 óta, hogy két egymást követő évben csökkennek a termelő-beruházások.
Az előrejelzési periódus végére az amerikai olajtermelés napi 14,2 millió hordóval történelmi rekordot ér majd el, rövid távon azonban még csökken, az idén napi 600 ezer, 2017-ben napi 200 ezer hordó olaj-egyenértékkel. A későbbiekben azonban az olajárak emelkedésével és a kitermelési technológia hatékonyságának javulásával az amerikai termelési volumen is emelkedésnek indul.
Az előrejelzési periódusban az Egyesült Államok járul majd hozzá a legnagyobb tételekkel a világtermelés növekedéséhez, mintegy kétharmadát adva az OPEC-en kívüli országoknak tulajdonítható növekménynek. Az OPEC-tagok közül pedig Irán járul majd hozzá a legnagyobb tételekkel a termelés növekedéséhez, az idei napi egymillió hordó iráni kivitel 2021-re 3,9 millióra emelkedik.
Az IEA szerint a világ olajkereslete 2021-ig napi 1,2 millió hordóval emelkedik majd, az évtized végére így átlépi a napi 100 millió hordós küszöböt, 2021-re pedig eléri a napi 101,6 millió hordót. A legnagyobb ütemben India kereslete emelkedik majd a motorizáció terjedése miatt, Kína keresletének a növekedési üteme pedig a gazdasági növekedéssel párhuzamosan lassul.
A globális olajkereskedelem súlypontja az évtized végéig folyamatosan Ázsia felé tolódik el.
Jövőre kerülhet egyensúlyba a globális olajpiac
Az olaj világpiacán 2017-re állhat be kereslet-kínálati egyensúly a Nemzetközi Energiaügynökség középtávú piaci előrejelzése szerint, amiben egyúttal felhívja a figyelmet arra is, hogy a kitermelési beruházások mostani visszafogása az évtized végére akár már veszélybe is sodorhatja az ellátási biztonságot.
A párizsi székhelyű Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) hétfőn publikált középtávú olajpiaci jelentése megállapítja, hogy az olajárak a kereslet-kínálati egyensúly helyreállását követően indulhatnak csak jelentősebb emelkedésnek, míg rövidtávon a bőségesen rendelkezésre álló és könnyen kitermelhető készletek megakadályozzák a lendületes erősödést.
Hosszabb távlatban a termelési beruházások mostani elmaradása miatt már hirtelen jelentkező nagyobb áremelkedések kockázatával is számolni kell – figyelmeztet a dokumentum.
A felhasználók könnyen a biztonság hamis tudatába ringathatják magukat a bőven rendelkezésre álló készletek láttán, nem árt azonban résen lenniük, mert a beruházások mostanság tapasztalt példátlan mértékű csökkenése a nem is olyan távoli jövőben kellemetlen meglepetésekkel szolgálhat – kommentálta az olajpiaci jelentést Fatih Birol, az IEA vezérigazgatója.
Az IEA szerint 2015-től 2021-ig napi 4,1 millió hordóval nő az olajpiaci kínálat, kisebb mértékben a 2009-2015-ös periódusban elért napi 11 millió hordós növekedésnél. Az előző periódusnál alacsonyabb növekedési ütem a világpiaci árak csökkenése miatt visszafogott termelő-beruházásoknak tulajdonítható.
Az olajkitermelésre fordított tőkebefektetések az idén 17 százalékkal csökkennek az IEA előrejelzése szerint a 2015-ös 24 százalékos visszaesés után. Először fordul elő tehát 1986 óta, hogy két egymást követő évben csökkennek a termelő-beruházások.
Az előrejelzési periódus végére az amerikai olajtermelés napi 14,2 millió hordóval történelmi rekordot ér majd el, rövid távon azonban még csökken, az idén napi 600 ezer, 2017-ben napi 200 ezer hordó olaj-egyenértékkel. A későbbiekben azonban az olajárak emelkedésével és a kitermelési technológia hatékonyságának javulásával az amerikai termelési volumen is emelkedésnek indul.
Az előrejelzési periódusban az Egyesült Államok járul majd hozzá a legnagyobb tételekkel a világtermelés növekedéséhez, mintegy kétharmadát adva az OPEC-en kívüli országoknak tulajdonítható növekménynek. Az OPEC-tagok közül pedig Irán járul majd hozzá a legnagyobb tételekkel a termelés növekedéséhez, az idei napi egymillió hordó iráni kivitel 2021-re 3,9 millióra emelkedik.
Az IEA szerint a világ olajkereslete 2021-ig napi 1,2 millió hordóval emelkedik majd, az évtized végére így átlépi a napi 100 millió hordós küszöböt, 2021-re pedig eléri a napi 101,6 millió hordót. A legnagyobb ütemben India kereslete emelkedik majd a motorizáció terjedése miatt, Kína keresletének a növekedési üteme pedig a gazdasági növekedéssel párhuzamosan lassul.
A globális olajkereskedelem súlypontja az évtized végéig folyamatosan Ázsia felé tolódik el.