close
Jól halad a mecseki nukleárishulladék-lerakó területének kutatása
Atom - Egyéb

Jól halad a mecseki nukleárishulladék-lerakó területének kutatása

Kedvező tapasztalatokkal jártak az idei kutatómunkák a Nyugat-Mecsekben, ahol a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. (RHK) szakemberei egy nagy aktivitású hulladékok befogadására alkalmasnak tűnő kőzetet és környezetének tulajdonságait vizsgálják. A következő időszakban az értékelő munka és a monitoring tevékenység is folytatódik – tudatta közleményében az RHK. 

„Június közepén fejeződött be annak a mintegy 700 méter hosszú és 2-6 méter mély kutatóároknak a kialakítása, amelynek segítségével pontosabb információkat kaptunk a nyugat-mecseki térség általunk vizsgált részének tulajdonságairól, az elmúlt évezredekben a felszín alatt lezajlott változásokról, mozgásokról, a kőzet stabilitásáról. A 2015 őszén indított árok-kialakítási munkák szakaszosan zajlottak, a kiásott részeket a megfelelő vizsgálatok és dokumentálás után visszatemettük, így haladtunk lépésről lépésre. Jelenleg ott tartunk, hogy a 2014-ben lezajlott fúrások, az azokból nyert minták alapján elmondható, hogy az itteni kőzet igen jó vízzáró tulajdonságokkal bír. A kutatóárok pedig azt bizonyította, hogy ez a térség igen stabil, és a vizsgált szerkezet mentén az utóbbi százezer évben nem zajlottak le komolyabb felszín alatti mozgások. E két vizsgálati szempont igen fontos egy mélységi, nagy aktivitású hulladékok befogadására kiépített tároló potenciális helyszínének kiválasztásánál” – nyilatkozta Dr. Kereki Ferenc, az RHK Kft. ügyvezető igazgatója a környékbeli lakosság rendszeres tájékoztatására immár tizenharmadik alkalommal megrendezett Tájoló Napon, a Baranya megyei Bodán – áll a társaság közleményében. 

A szakemberek – még a kilencvenes években – az itt található, világviszonylatban is ritka, kiváló vízzáró tulajdonságokkal rendelkező képződmény, a Bodai Agyagkő Formáció miatt választották ki ezt a térséget, mint lehetséges helyszínt egy nagy aktivitású hulladékok befogadására alkalmas tároló létesítésére – olvasható a közleményben. Akkor kezdődtek a földtani kutatások annak felmérésére, hogy a terület alkalmas lehet-e a Paksi Atomerőmű elhasznált fűtőelmeinek és más, hazánkban keletkezett nagy aktivitású radioaktív hulladékoknak a végleges, biztonságos elhelyezésére. Az ilyen kutatások világszerte igen körültekintően, több évtizedig folynak, hiszen minden kétséget kizáróan bizonyítani kell, hogy a kiválasztott terület alkalmas a tároló kialakítására. Magyarországon ehhez még jó pár évtizedre lesz szükség, de ez az idő rendelkezésre is áll, ugyanis az atomerőműben elhasznált fűtőelemeket még hosszú ideig biztonságosan tudják tárolni a szintén Pakson található Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójában (KKÁT), amely egy folyamatosan bővíthető létesítmény.

A helyi lakosság folyamatos tájékoztatására már a kezdetektől nagy hangsúlyt fektetett az RHK Kft., de a kommunikációs tevékenységet a környék kilenc települését tömörítő Nyugat-Mecseki Társadalmi Információs Ellenőrzési és Településfejlesztési Önkormányzati Társulás (NYMTIT) is nagyban segíti. „Szervezetünk – az NYMTIT – idén ünnepli fennállásának 20. évfordulóját. Habár még évtizedek választanak el minket attól, hogy a kedvező kutatási eredmények és a helyi lakosság támogatásának megléte esetén elindulhasson egy tároló építése, már most fontos a rendszeres tájékoztató munka és az itt élő emberek érdekeinek képviselete. Ezt a munkát már két évtizede komolyan vesszük polgármestertársaimmal, és a közös munka eredményét a kétévente elvégzett közvélemény-kutatások is visszaigazolják. Ahogy a korábbiakban is, úgy a legutóbbi, tavaly készített felmérés eredményei alapján is kijelenthető, hogy az NYMTIT településein élők többsége ismeri és támogatja az itt zajló kutatási munkát” – nyilatkozta Kovács Győző, Boda polgármestere, az NYMTIT elnöke.

A RHK Kft. tevékenységéhez – így a nyugat-mecseki kutatási programhoz is – a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap biztosítja a forrást. Az idei feladatok teljes költsége – beleértve a kutatóárok kialakításának ez évi munkáit is – mintegy 400 millió forint. A földtani kutatás a Pécsi Bányakapitányság által jóváhagyott kutatási terv alapján folyik, és minden tevékenység a megfelelő szakhatóságok (környezet- és természetvédelmi, vízügyi, erdészeti, növény- és talajvédelmi, építésügyi és örökségvédelmi, közlekedési és egészségügyi) előírásainak betartásával zajlik.