Újabb tanulmány jelent meg arról, hogy a nem-hagyományos gáztermelés mellékhatásai súlyosabbak lehetnek, mint eddig gondoltuk. A mélységi repesztések során felszökő járulékos gázok miatt összességében a palagáz használata jóval károsabb lehet, mint a széné.
Köztudott, hogy a földgáz használata jóval kevésbé környezetszennyező, mint a széné, arról viszont még mindig folyik a vita, hogy mennyire igaz ez a nem-hagyományos gáz esetében. Az elmúlt pár évben számos tanulmány született arról, hogy a mélységi hidraulikus repesztéses eljárás során a talajba szivárgó vegyi anyagok milyen mélységig jutnak el és milyen hatással vannak a vizekre és a talajra. Ezen felül a mesterséges repedések mentén különböző üvegházgázok is a levegőbe kerülnek, így összességében akár rosszabb hatással lehet a környezetre, mint a szén használata általában.
Elégésük során a földgáz fele annyi szén-dioxidot juttat a levegőbe, mint a kőszén. A repesztések során felszivárgó szökőgáz alapvetően metán, ami viszont száz éves távlatban 25-ször veszélyesebb üvegházgáz, mint a szén-dioxid, írja a Natural Gas Europe egy észak-amerikai környezetvédelmi lobbicsoport kutatásaira hivatkozva. Bár a hagyományos gáztermelésnél is szöknek fel járulékos gázok, azokat vagy elfáklyázzák (elégetik a helyszínen), vagy begyűjtik helyi felhasználásra, esetleg értékesítik. Az Environmental Defence Fund úgy számolt, hogy amennyiben csak 3,2 százaléknál több gáz szökik el a nem-hagyományos gázok termelése és szállítása során, már szennyezőbb, mint a kőszén termelése és elégetése.
Ennek pedig igen nagy a valószínűsége, a Cornell Egyetem már két évvel ezelőtt megállapította, hogy 3,6-7,9 százalékos lehet a metánveszteség a műveletek során. Más tudósok azzal támadták a tanulmányt, hogy az nem vette figyelembe a technológia fejlettségét és nem villamos áram-termeléssel, hanem hőtermeléssel számolt, valamint a száz éves viszonylat túl hosszú. Tavaly, válaszol a Cornell Egyetem megerősítette egy újabb tanulmányban az eredményeit.
Az egyik legnagyobb energiavállalat, az észak-amerikai ExxonMobil is rendelkezik saját tanulmánnyal, szerintük a nem-hagyományos gáz szénlábnyoma 53 százalékkal kisebb, mint a széné. Az iparág várhatóan továbbra is kitart az ehhez hasonló véleményekhez a teljes igazság pedig valószínűleg még sokáig nem fog kiderülni. Az USA energetikai és klímaügyi minisztériuma jelenleg vizsgálódik az ügyben, de egy olyan világban, amely a szénhidrogénekre épült fel, nem várható azok betiltatása.
Jobban szennyezhet a palagáztermelés, mint a széntüzelés
Újabb tanulmány jelent meg arról, hogy a nem-hagyományos gáztermelés mellékhatásai súlyosabbak lehetnek, mint eddig gondoltuk. A mélységi repesztések során felszökő járulékos gázok miatt összességében a palagáz használata jóval károsabb lehet, mint a széné.
Köztudott, hogy a földgáz használata jóval kevésbé környezetszennyező, mint a széné, arról viszont még mindig folyik a vita, hogy mennyire igaz ez a nem-hagyományos gáz esetében. Az elmúlt pár évben számos tanulmány született arról, hogy a mélységi hidraulikus repesztéses eljárás során a talajba szivárgó vegyi anyagok milyen mélységig jutnak el és milyen hatással vannak a vizekre és a talajra. Ezen felül a mesterséges repedések mentén különböző üvegházgázok is a levegőbe kerülnek, így összességében akár rosszabb hatással lehet a környezetre, mint a szén használata általában.
Elégésük során a földgáz fele annyi szén-dioxidot juttat a levegőbe, mint a kőszén. A repesztések során felszivárgó szökőgáz alapvetően metán, ami viszont száz éves távlatban 25-ször veszélyesebb üvegházgáz, mint a szén-dioxid, írja a Natural Gas Europe egy észak-amerikai környezetvédelmi lobbicsoport kutatásaira hivatkozva. Bár a hagyományos gáztermelésnél is szöknek fel járulékos gázok, azokat vagy elfáklyázzák (elégetik a helyszínen), vagy begyűjtik helyi felhasználásra, esetleg értékesítik. Az Environmental Defence Fund úgy számolt, hogy amennyiben csak 3,2 százaléknál több gáz szökik el a nem-hagyományos gázok termelése és szállítása során, már szennyezőbb, mint a kőszén termelése és elégetése.
Ennek pedig igen nagy a valószínűsége, a Cornell Egyetem már két évvel ezelőtt megállapította, hogy 3,6-7,9 százalékos lehet a metánveszteség a műveletek során. Más tudósok azzal támadták a tanulmányt, hogy az nem vette figyelembe a technológia fejlettségét és nem villamos áram-termeléssel, hanem hőtermeléssel számolt, valamint a száz éves viszonylat túl hosszú. Tavaly, válaszol a Cornell Egyetem megerősítette egy újabb tanulmányban az eredményeit.
Az egyik legnagyobb energiavállalat, az észak-amerikai ExxonMobil is rendelkezik saját tanulmánnyal, szerintük a nem-hagyományos gáz szénlábnyoma 53 százalékkal kisebb, mint a széné. Az iparág várhatóan továbbra is kitart az ehhez hasonló véleményekhez a teljes igazság pedig valószínűleg még sokáig nem fog kiderülni. Az USA energetikai és klímaügyi minisztériuma jelenleg vizsgálódik az ügyben, de egy olyan világban, amely a szénhidrogénekre épült fel, nem várható azok betiltatása.
