IsmĂŠt kĂŠsőbbre halasztottĂĄk hĂĄrom nagy iraki gĂĄzmező tenderĂŠnek időpontjĂĄt, a hivatalos magyarĂĄzat szerint azĂŠrt, mert nĂŠhĂĄny pĂĄlyĂĄzĂł tĂśbb időt kĂŠrt a feltĂŠtelek megismĂŠtlĂŠsĂŠre. Iraknak nagy szĂźksĂŠge van a tĂśbblet gĂĄzra, annak felhasznĂĄlĂĄsĂĄval pedig a nagyobb ĂĄramtermelĂŠsre, mert most az amerikai megszĂĄllĂĄs utĂĄn hĂŠt ĂŠvvel is csak napi nĂŠnĂĄny ĂłrĂĄs az ĂĄramszolgĂĄltatĂĄs az orszĂĄgban. Tegnap 15 ĂŠvvel meghosszabbĂtottĂĄk TĂśrĂśkorszĂĄggal a Kirkuk-DzsejhĂĄn olajvezetĂŠk kĂśzĂśs ĂźzemeltetĂŠsĂŠről szĂłlĂł megĂĄllapodĂĄst.
MĂĄr a mĂĄsodik Ăzben halasztja kĂŠsőbbre a hĂĄrom nagy gĂĄzmezője feltĂĄrĂĄsĂĄt cĂŠlzĂł tendert Irak. Az Ăşj hatĂĄridő oktĂłber 20. A halasztĂĄst nĂŠhĂĄny potenciĂĄlis pĂĄlyĂĄzĂł kĂŠrte, mert tĂśbb időre van szĂźksĂŠgĂźk a pĂĄlyĂĄzati feltĂŠtelek tanulmĂĄnyozĂĄsĂĄra. Az ajĂĄnlattĂŠteli fordulĂłnak eredetileg oktĂłber 1-jĂŠn kellett volna kezdődnie, ha nem tĂśrtĂŠnik az Ăşjabb egy hĂłnapos halasztĂĄs. “Nyolc tĂĄrsasĂĄg kĂŠrte az olajminisztĂŠriumiot, hogy adjon tĂśbb időt a vĂŠgső feltĂŠtelek alaposabb megismerĂŠsĂŠre, ĂŠs a minisztĂŠrium erre lehetősĂŠget is adott” mondta a minisztĂŠrium szĂŠnhidrogĂŠn tenderekĂŠrt felelős terĂźletĂŠt vezető tisztviselő, Abdul-Mahdy Ameedi a Reutersnak. Ameedi tĂŠjĂŠkoztatĂĄsa szerint Irak harmadik ajĂĄnlattĂŠteli fordulĂłjĂĄra eddig az olaqsz ENI ĂŠs a japĂĄn Mitsubishi fizette be a rĂŠszvĂŠteli dĂjat, őket 13-től vĂĄrhatĂłan nagy szĂĄmĂş pĂĄlyĂĄzĂł kĂśveti majd. KĂśzĂźlĂźk 1 vagy 2 cĂŠg napokon belĂźl fizet.
Irak a a nyugati sivatagban lĂŠvő Akkas gĂĄzmezőt fogja felkĂnĂĄlni, a tĂŠrsĂŠg a Szunni terĂźlet kĂśzpontja, de itt volt korĂĄbban az al Kaida fellegvĂĄra is. FelkĂnĂĄlja mĂŠg a Mansuriyah mezőt az irĂĄni hatĂĄr kĂśzelĂŠben, a politikailag nagyobb kockĂĄzatot rejtő Diyala tartomĂĄnyban, vĂŠgĂźl pedig a Siba olajkĂśzpontot is tartalmazĂł gĂĄzmezőt, amely BĂĄszra kĂśzelĂŠben talĂĄlhatĂł, ĂŠs viszonylag bĂŠkĂŠs terĂźlet. A hĂĄrom gĂĄzmező egyĂźtt mintegy 11,23 ezer milliĂĄrd kĂśblĂĄb (400 milliĂĄrd kĂśbmĂŠter) fĂśldgĂĄzt rejt. A kĂśvetkező tĂĄrsasĂĄgok regisztrĂĄltattĂĄk mĂĄr magukat: az olasz ENI, az olasz Edison, a francia Total, a dĂŠ-koreai Kogas, ĂŠs az orosz TNK-BP. E cĂŠgek, amellett, hogy regisztrĂĄltattĂĄk magukat, ĂŠs befizettĂŠk a szĂźksĂŠges dĂjakat is, mĂĄr megkaptĂĄk a tervezett szerződĂŠs vĂŠgső mĂłdjĂĄt szeptember korĂĄbbi szakaszĂĄban.
Irak, amely kormĂĄnyt vĂĄltott az orszĂĄgot sĂşjtĂł, tĂśbbĂŠves hĂĄborĂş, szankciĂłk ĂŠs gazdasĂĄgi visszeesĂŠs utĂĄn, azt remĂŠli, hogyha megnyitja gĂĄzlelőhelyeit a kĂźlfĂśldi befektetők előtt, akkor nőhet a villamos energia termelĂŠse is. TĂśbb mint hĂŠt ĂŠvvel az amerikaiak vezette megszĂĄllĂĄs utĂĄn az iraki villamos energia rendszer mĂŠg mindig csak napi nĂŠhĂĄny ĂłrĂĄra valĂł ĂĄramot szolgĂĄltat.
Irak vasĂĄrnap Bagdadban meghosszabbĂtotta TĂśrĂśkorszĂĄggal az olajvezetĂŠk egyezmĂŠnyĂŠt, amely egy olyan, nagy exportvezetĂŠk kĂśzĂśs ĂźzemeltetĂŠsĂŠre vonatkozik, amelyen keresztĂźl az iraki export mintegy harmada jut kĂźlfĂśldre. Az Ăşj szerződĂŠs rĂŠvĂŠn TĂśrĂśkorszĂĄg az eddiginĂŠl magasabb dĂjat fizet az olajĂŠrt, ĂŠs az iraki olaj TĂśrĂśkorszĂĄgban mentes lesz a helyi szabĂĄlyozĂĄs alĂłl, erről Hussain Shahristani olajminiszter beszĂŠlt. Iraknak gyorsan kell kiviteli kapacitĂĄsait bővĂteni, hiszen termelĂŠse megnĂŠgyszerezĂŠsĂŠre kĂŠszĂźl. TĂśrĂśk rĂŠszről Taner Yildiz energiaminiszter Ărta alĂĄ a vasĂĄrnapi megĂĄllapodĂĄst tovĂĄbbi 15 ĂŠvre. A 970 kilomĂŠter hosszĂş Kirkuk-DzsejhĂĄn vezetĂŠk Irak ĂŠszaki, kurdok lakta kirkuki terĂźletĂŠnek olajĂĄt juttatja el a FĂśldkĂśzi-tenger tĂśrĂśkorszĂĄgi kikĂśtőjĂŠbe, DzsejhĂĄnba. A kĂŠt csőből ĂĄllĂł vezetĂŠk előszĂśr 1977-ben nyĂlt meg, napi kapacitĂĄsa 1,6 milliĂł hordĂł, de csak 500 ezer hordĂłnyit tovĂĄbbĂtanak rajta.
Irak elhalasztotta gázmező aukcióit
IsmĂŠt kĂŠsőbbre halasztottĂĄk hĂĄrom nagy iraki gĂĄzmező tenderĂŠnek időpontjĂĄt, a hivatalos magyarĂĄzat szerint azĂŠrt, mert nĂŠhĂĄny pĂĄlyĂĄzĂł tĂśbb időt kĂŠrt a feltĂŠtelek megismĂŠtlĂŠsĂŠre. Iraknak nagy szĂźksĂŠge van a tĂśbblet gĂĄzra, annak felhasznĂĄlĂĄsĂĄval pedig a nagyobb ĂĄramtermelĂŠsre, mert most az amerikai megszĂĄllĂĄs utĂĄn hĂŠt ĂŠvvel is csak napi nĂŠnĂĄny ĂłrĂĄs az ĂĄramszolgĂĄltatĂĄs az orszĂĄgban. Tegnap 15 ĂŠvvel meghosszabbĂtottĂĄk TĂśrĂśkorszĂĄggal a Kirkuk-DzsejhĂĄn olajvezetĂŠk kĂśzĂśs ĂźzemeltetĂŠsĂŠről szĂłlĂł megĂĄllapodĂĄst.
MĂĄr a mĂĄsodik Ăzben halasztja kĂŠsőbbre a hĂĄrom nagy gĂĄzmezője feltĂĄrĂĄsĂĄt cĂŠlzĂł tendert Irak. Az Ăşj hatĂĄridő oktĂłber 20. A halasztĂĄst nĂŠhĂĄny potenciĂĄlis pĂĄlyĂĄzĂł kĂŠrte, mert tĂśbb időre van szĂźksĂŠgĂźk a pĂĄlyĂĄzati feltĂŠtelek tanulmĂĄnyozĂĄsĂĄra. Az ajĂĄnlattĂŠteli fordulĂłnak eredetileg oktĂłber 1-jĂŠn kellett volna kezdődnie, ha nem tĂśrtĂŠnik az Ăşjabb egy hĂłnapos halasztĂĄs. “Nyolc tĂĄrsasĂĄg kĂŠrte az olajminisztĂŠriumiot, hogy adjon tĂśbb időt a vĂŠgső feltĂŠtelek alaposabb megismerĂŠsĂŠre, ĂŠs a minisztĂŠrium erre lehetősĂŠget is adott” mondta a minisztĂŠrium szĂŠnhidrogĂŠn tenderekĂŠrt felelős terĂźletĂŠt vezető tisztviselő, Abdul-Mahdy Ameedi a Reutersnak. Ameedi tĂŠjĂŠkoztatĂĄsa szerint Irak harmadik ajĂĄnlattĂŠteli fordulĂłjĂĄra eddig az olaqsz ENI ĂŠs a japĂĄn Mitsubishi fizette be a rĂŠszvĂŠteli dĂjat, őket 13-től vĂĄrhatĂłan nagy szĂĄmĂş pĂĄlyĂĄzĂł kĂśveti majd. KĂśzĂźlĂźk 1 vagy 2 cĂŠg napokon belĂźl fizet.
Irak a a nyugati sivatagban lĂŠvő Akkas gĂĄzmezőt fogja felkĂnĂĄlni, a tĂŠrsĂŠg a Szunni terĂźlet kĂśzpontja, de itt volt korĂĄbban az al Kaida fellegvĂĄra is. FelkĂnĂĄlja mĂŠg a Mansuriyah mezőt az irĂĄni hatĂĄr kĂśzelĂŠben, a politikailag nagyobb kockĂĄzatot rejtő Diyala tartomĂĄnyban, vĂŠgĂźl pedig a Siba olajkĂśzpontot is tartalmazĂł gĂĄzmezőt, amely BĂĄszra kĂśzelĂŠben talĂĄlhatĂł, ĂŠs viszonylag bĂŠkĂŠs terĂźlet. A hĂĄrom gĂĄzmező egyĂźtt mintegy 11,23 ezer milliĂĄrd kĂśblĂĄb (400 milliĂĄrd kĂśbmĂŠter) fĂśldgĂĄzt rejt. A kĂśvetkező tĂĄrsasĂĄgok regisztrĂĄltattĂĄk mĂĄr magukat: az olasz ENI, az olasz Edison, a francia Total, a dĂŠ-koreai Kogas, ĂŠs az orosz TNK-BP. E cĂŠgek, amellett, hogy regisztrĂĄltattĂĄk magukat, ĂŠs befizettĂŠk a szĂźksĂŠges dĂjakat is, mĂĄr megkaptĂĄk a tervezett szerződĂŠs vĂŠgső mĂłdjĂĄt szeptember korĂĄbbi szakaszĂĄban.
Irak, amely kormĂĄnyt vĂĄltott az orszĂĄgot sĂşjtĂł, tĂśbbĂŠves hĂĄborĂş, szankciĂłk ĂŠs gazdasĂĄgi visszeesĂŠs utĂĄn, azt remĂŠli, hogyha megnyitja gĂĄzlelőhelyeit a kĂźlfĂśldi befektetők előtt, akkor nőhet a villamos energia termelĂŠse is. TĂśbb mint hĂŠt ĂŠvvel az amerikaiak vezette megszĂĄllĂĄs utĂĄn az iraki villamos energia rendszer mĂŠg mindig csak napi nĂŠhĂĄny ĂłrĂĄra valĂł ĂĄramot szolgĂĄltat.
Irak vasĂĄrnap Bagdadban meghosszabbĂtotta TĂśrĂśkorszĂĄggal az olajvezetĂŠk egyezmĂŠnyĂŠt, amely egy olyan, nagy exportvezetĂŠk kĂśzĂśs ĂźzemeltetĂŠsĂŠre vonatkozik, amelyen keresztĂźl az iraki export mintegy harmada jut kĂźlfĂśldre. Az Ăşj szerződĂŠs rĂŠvĂŠn TĂśrĂśkorszĂĄg az eddiginĂŠl magasabb dĂjat fizet az olajĂŠrt, ĂŠs az iraki olaj TĂśrĂśkorszĂĄgban mentes lesz a helyi szabĂĄlyozĂĄs alĂłl, erről Hussain Shahristani olajminiszter beszĂŠlt. Iraknak gyorsan kell kiviteli kapacitĂĄsait bővĂteni, hiszen termelĂŠse megnĂŠgyszerezĂŠsĂŠre kĂŠszĂźl. TĂśrĂśk rĂŠszről Taner Yildiz energiaminiszter Ărta alĂĄ a vasĂĄrnapi megĂĄllapodĂĄst tovĂĄbbi 15 ĂŠvre. A 970 kilomĂŠter hosszĂş Kirkuk-DzsejhĂĄn vezetĂŠk Irak ĂŠszaki, kurdok lakta kirkuki terĂźletĂŠnek olajĂĄt juttatja el a FĂśldkĂśzi-tenger tĂśrĂśkorszĂĄgi kikĂśtőjĂŠbe, DzsejhĂĄnba. A kĂŠt csőből ĂĄllĂł vezetĂŠk előszĂśr 1977-ben nyĂlt meg, napi kapacitĂĄsa 1,6 milliĂł hordĂł, de csak 500 ezer hordĂłnyit tovĂĄbbĂtanak rajta.
