A horvát kormány keresi a megoldást, hogy az INA privatizációjáról szóló törvény megfeleljen az uniós jogszabályoknak, de biztosítani akarja a horvát nemzeti érdekek védelmét is az energiabiztonság és stabilitás terén – olvasható a kabinet csütörtökön kiadott közleményében, amelyben az Európai Bizottság aznapi döntésére reagált. Az EB csütörtökön jelentette be, hogy a kötelezettségszegési eljárásban az Európai Bírósághoz fordul a jogszabály miatt, mert a testület szerint az sérti a szabad tőkeáramláshoz és szabad letelepedéshez való uniós jogot. Az EB még decemberben szólította fel a horvát kormányt a törvény módosítására, de az nem tett lépéseket az ügyben.
A kormány közleménye szerint a törvény kérdése összetett, mert az érinti az ország energiabiztonságát, és mert a törvény módosítását a kormány hozzáköti a részvényesi jogok, valamint az ügyben folyó döntőbírósági eljárás rendezéséhez. Zágráb állandó kapcsolatban áll az EB-vel, és megtalálja a megoldást – tették hozzá.
Az INA privatizációjáról szóló törvény az államot kivételes hatáskörrel ruházza fel: többek között vétójoga van az olajvállalat részvényeinek és tulajdonának eladását illetően, ha annak értéke túllép egy meghatározott küszöböt. A jogszabály továbbá lehetővé teszi, hogy az állam megvétózza az INA igazgatóságának fontos döntéseit is, mint például a cég tevékenységének változtatása, a koncessziók vagy engedélyek odaítélése, valamint a székhely megváltoztatása.
A bizottság indoklása szerint az energiaellátás biztonságának célja ugyan lehet a szabad tőkeáramláshoz és szabad letelepedéshez való jog korlátozása, de a feltétel nélküli vétójog, amellyel Horvátországot felruházza az INA-ról szóló törvény, túlmegy a szükséges és arányos korlátozás célján.
Horvátország még az EU-ba való belépése előtt (2013) megígérte, hogy összhangba hozza a törvényt az uniós jogszabályokkal. A 2002-től érvényben lévő törvény előírja: amíg a horvát állam tulajdoni részesedése az INA-ban eléri vagy meghaladja a 25 százalékot – de nem többségi tulajdonos -, a horvát kormány beleegyezése nélkül az olajvállalat testületei az INA összértékének 25 százalékát meghaladó részvénycsomag eladásáról nem hozhatnak döntéseket vagy köthetnek jogügyleteket. Az INA 49,08 százaléka a Molé, és a magyar olajtársaság rendelkezik
INA-ügy: Zábráb a megoldást keresi
A horvát kormány keresi a megoldást, hogy az INA privatizációjáról szóló törvény megfeleljen az uniós jogszabályoknak, de biztosítani akarja a horvát nemzeti érdekek védelmét is az energiabiztonság és stabilitás terén – olvasható a kabinet csütörtökön kiadott közleményében, amelyben az Európai Bizottság aznapi döntésére reagált. Az EB csütörtökön jelentette be, hogy a kötelezettségszegési eljárásban az Európai Bírósághoz fordul a jogszabály miatt, mert a testület szerint az sérti a szabad tőkeáramláshoz és szabad letelepedéshez való uniós jogot. Az EB még decemberben szólította fel a horvát kormányt a törvény módosítására, de az nem tett lépéseket az ügyben.
A kormány közleménye szerint a törvény kérdése összetett, mert az érinti az ország energiabiztonságát, és mert a törvény módosítását a kormány hozzáköti a részvényesi jogok, valamint az ügyben folyó döntőbírósági eljárás rendezéséhez. Zágráb állandó kapcsolatban áll az EB-vel, és megtalálja a megoldást – tették hozzá.
Az INA privatizációjáról szóló törvény az államot kivételes hatáskörrel ruházza fel: többek között vétójoga van az olajvállalat részvényeinek és tulajdonának eladását illetően, ha annak értéke túllép egy meghatározott küszöböt. A jogszabály továbbá lehetővé teszi, hogy az állam megvétózza az INA igazgatóságának fontos döntéseit is, mint például a cég tevékenységének változtatása, a koncessziók vagy engedélyek odaítélése, valamint a székhely megváltoztatása.
A bizottság indoklása szerint az energiaellátás biztonságának célja ugyan lehet a szabad tőkeáramláshoz és szabad letelepedéshez való jog korlátozása, de a feltétel nélküli vétójog, amellyel Horvátországot felruházza az INA-ról szóló törvény, túlmegy a szükséges és arányos korlátozás célján.
Horvátország még az EU-ba való belépése előtt (2013) megígérte, hogy összhangba hozza a törvényt az uniós jogszabályokkal. A 2002-től érvényben lévő törvény előírja: amíg a horvát állam tulajdoni részesedése az INA-ban eléri vagy meghaladja a 25 százalékot – de nem többségi tulajdonos -, a horvát kormány beleegyezése nélkül az olajvállalat testületei az INA összértékének 25 százalékát meghaladó részvénycsomag eladásáról nem hozhatnak döntéseket vagy köthetnek jogügyleteket. Az INA 49,08 százaléka a Molé, és a magyar olajtársaság rendelkezik
