Magyarország jelentőset lépett előre az energiaellátás biztonságában a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) értékelése szerint az utóbbi években – mondta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) energiaügyért felelős államtitkára az IEA magyar energiapolitikát értékelő jelentésének bemutatóját követő sajtótájékoztatón csütörtökön Budapesten.
A versenyképesség növelése a magyar kormány számára is fontos – szögezte le. A magyar gáz és elektromosáram-piac nyitott, érvényesülnek a versenypiaci szabályok. Keresik a közös megoldást az egyetemes szolgáltatást igénybe vevők kiszolgálásában, hogy a fogyasztók elérhető áron és biztonságosan jussanak a gázhoz és áramhoz továbbra is – fejtette ki.
Fatih Birol, az IEA ügyvezető igazgatója elmondta, a jelentésben elismerésüket fejezték ki, hogy Magyarország új interkonnektorok és tárolók építésébe kíván beruházni, és kiemelték a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése terén tett erőfeszítéseket. Az ajánlások között szerepel, hogy a magyar kormány tegyen meg mindent az energiaellátás további diverzifikálására a technológiát és importforrásokat tekintve, valamint a befektetők idevonzása érdekében állítsa versenyhelyzet elé az energiapiacot – mondta. Fatih Birol kérdésre válaszolva elmondta: az energiabiztonság alapját jelentik minden országban az időben megtett befektetések, amelyek fő mozgatórugója az energiaárak megfelelő szintje. Az IEA jelenleg nem lát nagy problémát az energiatermelő kapacitások terén Magyarországon, de közép- vagy hosszútávon lehetnek kihívások, ami az árazás változását igényli, hogy idevonzza a befektetőket. Fontos az alacsony jövedelmű társadalmi csoportok megfelelő kompenzációban részesülhessenek – hangsúlyozta.
Aradszki András kérdésre válaszolva elmondta: a tanulmány pozitívnak tartja, hogy Magyarország fenntartja enerigatermelő kapacitását és új erőmű építésébe is belekezd. Az árakról szólva elmondta, Európában Magyarországon a 2. legolcsóbb a gáz és a 4. vagy 5. legolcsóbb az áram, a rezsicsökkentés tehát sikeres. Ha az európai trendeket követné a magyar piac, növelni kellene az árakat – jegyezte meg. Az államtitkár a 2030-as uniós energiahatékonysági célérték 3 százalékponttal 30 százalékra tervezett módosításáról azt mondta, a kormány azért nem támogatja, mert ennek kötelezővé tétele sérti a szubszidiaritás elvét és nemzeti szuverenitást.
A jelentés közreadott összefoglalója szerint az IEA egyebek mellett javasolja a magyar kormánynak, hogy a 2030-as nemzeti energiastratégia egyik alappillére, a paksi beruházás zökkenőmentes megvalósítása érdekében biztosítsa annak megfelelését az uniós elveknek és szabályoknak. Az IEA javasolja továbbá a kormánynak egy világos és átlátható program létrehozását a kiskereskedelmi energiaszektor teljes liberalizálására, ideértve a hatóságilag megállapított végfelhasználói árak eltörlését.
IEA: sokat javult az ország ellátásbiztonsága
Magyarország jelentőset lépett előre az energiaellátás biztonságában a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) értékelése szerint az utóbbi években – mondta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) energiaügyért felelős államtitkára az IEA magyar energiapolitikát értékelő jelentésének bemutatóját követő sajtótájékoztatón csütörtökön Budapesten.
A versenyképesség növelése a magyar kormány számára is fontos – szögezte le. A magyar gáz és elektromosáram-piac nyitott, érvényesülnek a versenypiaci szabályok. Keresik a közös megoldást az egyetemes szolgáltatást igénybe vevők kiszolgálásában, hogy a fogyasztók elérhető áron és biztonságosan jussanak a gázhoz és áramhoz továbbra is – fejtette ki.
Fatih Birol, az IEA ügyvezető igazgatója elmondta, a jelentésben elismerésüket fejezték ki, hogy Magyarország új interkonnektorok és tárolók építésébe kíván beruházni, és kiemelték a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése terén tett erőfeszítéseket. Az ajánlások között szerepel, hogy a magyar kormány tegyen meg mindent az energiaellátás további diverzifikálására a technológiát és importforrásokat tekintve, valamint a befektetők idevonzása érdekében állítsa versenyhelyzet elé az energiapiacot – mondta. Fatih Birol kérdésre válaszolva elmondta: az energiabiztonság alapját jelentik minden országban az időben megtett befektetések, amelyek fő mozgatórugója az energiaárak megfelelő szintje. Az IEA jelenleg nem lát nagy problémát az energiatermelő kapacitások terén Magyarországon, de közép- vagy hosszútávon lehetnek kihívások, ami az árazás változását igényli, hogy idevonzza a befektetőket. Fontos az alacsony jövedelmű társadalmi csoportok megfelelő kompenzációban részesülhessenek – hangsúlyozta.
Aradszki András kérdésre válaszolva elmondta: a tanulmány pozitívnak tartja, hogy Magyarország fenntartja enerigatermelő kapacitását és új erőmű építésébe is belekezd. Az árakról szólva elmondta, Európában Magyarországon a 2. legolcsóbb a gáz és a 4. vagy 5. legolcsóbb az áram, a rezsicsökkentés tehát sikeres. Ha az európai trendeket követné a magyar piac, növelni kellene az árakat – jegyezte meg. Az államtitkár a 2030-as uniós energiahatékonysági célérték 3 százalékponttal 30 százalékra tervezett módosításáról azt mondta, a kormány azért nem támogatja, mert ennek kötelezővé tétele sérti a szubszidiaritás elvét és nemzeti szuverenitást.
A jelentés közreadott összefoglalója szerint az IEA egyebek mellett javasolja a magyar kormánynak, hogy a 2030-as nemzeti energiastratégia egyik alappillére, a paksi beruházás zökkenőmentes megvalósítása érdekében biztosítsa annak megfelelését az uniós elveknek és szabályoknak. Az IEA javasolja továbbá a kormánynak egy világos és átlátható program létrehozását a kiskereskedelmi energiaszektor teljes liberalizálására, ideértve a hatóságilag megállapított végfelhasználói árak eltörlését.
