A Radioaktív Hulladékokat Kezelő Nonprofit (RHK) Kft. a hatékonyságot szem előtt tartó megoldásokat alkalmazva alakít ki új kapacitásokat létesítményeiben – hangzott el a társaság sajtótájékoztatóján kedden Budapesten.
Kereki Ferenc ügyvezető igazgató elmondta: az RHK Kft. folyamatosan bővíti tároló létesítményeit azért, hogy a Magyarországon keletkezett radioaktív hulladékok számára a szükséges kapacitás rendelkezésre álljon. Emellett olyan megoldásokat alkalmaznak, amelyekkel jobban kihasználhatók a tárolóterek, optimalizálható a hulladék elhelyezése.
A Paksi Atomerőműben elhasznált fűtőelemek tárolására szolgáló Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójában 8707 kazettát őriznek. A húsz meglévő mellé nemrégiben újabb négyet építettek egy modulban. Ez a 2017-es üzembe helyezést követően 2018-tól lesz fogadóképes. Az új egységben kamránként 527 fűtőelem elhelyezésére nyílik lehetőség – ismertette Kereki Ferenc.
Az RHK Kft. ügyvezetője arról is beszámolt, hogy egy párhuzamos fejlesztés keretében olyan kamrákat terveznek, ahol a korábbinál több, 703 kazettát tudnak elhelyezni. Ez tájékoztatása szerint 7-9 milliárd forintnyi megtakarítást eredményez, mert az eredetileg tervezett 36 helyett 32 kamra be tudja fogadni a Paksi Atomerőműben elhasznált fűtőanyag kazettákat.
Az ügyvezető tájékoztatott arról is, hogy az atomerőmű kis és közepes aktivitású hulladékainak végleges elhelyezésére szolgáló bátaapáti Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló felszín alatti létesítményében a 2. kamra bányászati kialakítását követő betonozási munkák zajlanak. Így a 2012-ben átadott 1. kamra – amelyben 487 konténerben 4383 hordó hulladék található – mellett, hamarosan újabb felszín alatti kapacitások állnak majd rendelkezésre.
Bátaapátiban is új megoldást alkalmaznak: a betonkonténerek helyett a tárolóteret vasbeton medencévé alakítják, ebbe kerülnek a hulladékkal töltött hordók. Az új technológia eredményeként 23-24 százalékról 50-re nő a térkihasználás, 16 helyett elegendő hat kamrát kialakítani. Ez a számítások szerint 18 milliárd forinttal csökkenti a hulladék elhelyezés költségeit.
Kereki Ferenc arról is beszámolt, hogy javaslatot tettek a munkájukat felügyelő minisztérium és az Országos Atomenergia Hivatal felé, hogy a nemzetközi gyakorlathoz igazodva vezessék be a nagyon kis aktivitású hulladékok kategóriáját. Ez költségcsökkenéssel járna, miközben a biztonság nem sérülne – jelezte.
Az ügyvezető kifejtette: az ilyen hulladékok a mostani protokoll szerint szintén Bátaapáti kerülnének, azonban nem feltétlenül indokolt az itteni elhelyezésük. A későbbi leszerelési hulladékok nyolcvan százaléka ebbe a körbe tartozna majd. Kereki Ferenc kitért arra, hogy a terv szerint halad a nagy aktivitású hulladékok majdani tárolójának befogadására alkalmas kőzet azonosítását célzó kutatás is. Tájékoztatása szerint jövő évi feladataik elvégzésére 11,5 milliárd forintot irányoztak elő. A forrást a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap biztosítja, amelybe a legnagyobb tételt, közel 23 milliárd forintot a Paksi Atomerőmű fizeti be.
Hatékonysági szempontok a radioaktív-hulladékok elhelyezésében
A Radioaktív Hulladékokat Kezelő Nonprofit (RHK) Kft. a hatékonyságot szem előtt tartó megoldásokat alkalmazva alakít ki új kapacitásokat létesítményeiben – hangzott el a társaság sajtótájékoztatóján kedden Budapesten.
Kereki Ferenc ügyvezető igazgató elmondta: az RHK Kft. folyamatosan bővíti tároló létesítményeit azért, hogy a Magyarországon keletkezett radioaktív hulladékok számára a szükséges kapacitás rendelkezésre álljon. Emellett olyan megoldásokat alkalmaznak, amelyekkel jobban kihasználhatók a tárolóterek, optimalizálható a hulladék elhelyezése.
A Paksi Atomerőműben elhasznált fűtőelemek tárolására szolgáló Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójában 8707 kazettát őriznek. A húsz meglévő mellé nemrégiben újabb négyet építettek egy modulban. Ez a 2017-es üzembe helyezést követően 2018-tól lesz fogadóképes. Az új egységben kamránként 527 fűtőelem elhelyezésére nyílik lehetőség – ismertette Kereki Ferenc.
Az RHK Kft. ügyvezetője arról is beszámolt, hogy egy párhuzamos fejlesztés keretében olyan kamrákat terveznek, ahol a korábbinál több, 703 kazettát tudnak elhelyezni. Ez tájékoztatása szerint 7-9 milliárd forintnyi megtakarítást eredményez, mert az eredetileg tervezett 36 helyett 32 kamra be tudja fogadni a Paksi Atomerőműben elhasznált fűtőanyag kazettákat.
Az ügyvezető tájékoztatott arról is, hogy az atomerőmű kis és közepes aktivitású hulladékainak végleges elhelyezésére szolgáló bátaapáti Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló felszín alatti létesítményében a 2. kamra bányászati kialakítását követő betonozási munkák zajlanak. Így a 2012-ben átadott 1. kamra – amelyben 487 konténerben 4383 hordó hulladék található – mellett, hamarosan újabb felszín alatti kapacitások állnak majd rendelkezésre.
Bátaapátiban is új megoldást alkalmaznak: a betonkonténerek helyett a tárolóteret vasbeton medencévé alakítják, ebbe kerülnek a hulladékkal töltött hordók. Az új technológia eredményeként 23-24 százalékról 50-re nő a térkihasználás, 16 helyett elegendő hat kamrát kialakítani. Ez a számítások szerint 18 milliárd forinttal csökkenti a hulladék elhelyezés költségeit.
Kereki Ferenc arról is beszámolt, hogy javaslatot tettek a munkájukat felügyelő minisztérium és az Országos Atomenergia Hivatal felé, hogy a nemzetközi gyakorlathoz igazodva vezessék be a nagyon kis aktivitású hulladékok kategóriáját. Ez költségcsökkenéssel járna, miközben a biztonság nem sérülne – jelezte.
Az ügyvezető kifejtette: az ilyen hulladékok a mostani protokoll szerint szintén Bátaapáti kerülnének, azonban nem feltétlenül indokolt az itteni elhelyezésük. A későbbi leszerelési hulladékok nyolcvan százaléka ebbe a körbe tartozna majd. Kereki Ferenc kitért arra, hogy a terv szerint halad a nagy aktivitású hulladékok majdani tárolójának befogadására alkalmas kőzet azonosítását célzó kutatás is. Tájékoztatása szerint jövő évi feladataik elvégzésére 11,5 milliárd forintot irányoztak elő. A forrást a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap biztosítja, amelybe a legnagyobb tételt, közel 23 milliárd forintot a Paksi Atomerőmű fizeti be.
