A technológiai fejlesztések eredményesebbek voltak az elmúlt tíz évben a fosszilis energiaszektorban, mint a megújulóknál, ezért az olajból való kifogyás réme egy időre elszállt. Ezzel viszont további veszélyeztetésnek tesszük ki a föld klímáját és elodázzuk a környezetvédelmi megoldásokat.
Tíz-tizenöt éve azt gondoltuk, hogy mára alga hajtotta autókkal közlekedünk és szinte kizárólag a megújuló energiaforrásokat használjuk villamos áram-termelésre, a fosszilis energiahordozók pedig közel megfizethetetlenül drágák lesznek. Valóban nagy technológiai fejlődés ment végbe az energiaszektorban, ám nem azon a területen, amiről az előrejelzések szóltak. Míg a megújuló szektor lassan lépeget előre, a valódi technikai forradalom továbbra is a fosszilisek szektorában zajlik, írja a Washington Post.
Korábban elérhetetlennek hitt területekről és geológiai rétegekből képes az olajipar energiahordozót nyerni, ráadásul az úszó fúrótornyok segítségével nem szükséges minden lelőhelyre építkezni. Azt, hogy 30 év múlva kifogyunk abból az energiahordozóból, amelynek használatára jóformán az egész világunk épült, egy időre talán el is lehet felejteni. âHirtelen úgy tűnik, hogy egyszer csak a világ el van árasztva szénhidrogénekkelâ, mondja Michael Greenstone, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) környezet-gazdaságtannal foglalkozó professzora.
Az energiakrízis fenyegetettségéből egyfajta energiarobbanásba lépett a világ, a plusz elérhető fosszilisek pedig további rossz hatást fejtenek ki a klímára, sokkal tovább, mint azt eddig számították. Bár eleinte világszerte rengeteg pénz áramlott a megújuló energiaforrásokat hasznosító technológiák fejlesztésébe, az olajipar szintén fejlesztett â és mára, úgy tűnik, nyert. Míg a nagyvállalatok egyre mélyebb és mélyebb földrétegekben fedeznek fel olaj- és gázmezőket az óceánok alatt, addig a szárazföldön a kisebb cégek a márga- és palarétegekből nyerik ki egyre nagyobb hatékonysággal az energiahordozókat.
Eközben a napenergia segítségével hatszor több villamos áramot termel az USA, mint tíz éve, szélenergiával pedig tizennyolcszor többet. ÉS bár léteznek hibrid hajtású személyautók, a nagy paradigmaváltás ugyanolyan messzinek tűnik, mint egy évtizeddel ezelőtt. A klímaváltozást megelőző egyezményeknek nincs nagy hatása, ha be is tartják az egyes államok.
A helyzet továbbra is az, hogy a fosszilisek jóval olcsóbbak a megújulóknál. A jövőre nézve nem lehet biztosat mondani, hiszen történhet a zöld energia szektorban is hasonló forradalom, mint ami az elmúlt években a másik oldalon zajlott le.
Gyorsabban fejlődik a fosszilis technológia a zöldnél
A technológiai fejlesztések eredményesebbek voltak az elmúlt tíz évben a fosszilis energiaszektorban, mint a megújulóknál, ezért az olajból való kifogyás réme egy időre elszállt. Ezzel viszont további veszélyeztetésnek tesszük ki a föld klímáját és elodázzuk a környezetvédelmi megoldásokat.
Tíz-tizenöt éve azt gondoltuk, hogy mára alga hajtotta autókkal közlekedünk és szinte kizárólag a megújuló energiaforrásokat használjuk villamos áram-termelésre, a fosszilis energiahordozók pedig közel megfizethetetlenül drágák lesznek. Valóban nagy technológiai fejlődés ment végbe az energiaszektorban, ám nem azon a területen, amiről az előrejelzések szóltak. Míg a megújuló szektor lassan lépeget előre, a valódi technikai forradalom továbbra is a fosszilisek szektorában zajlik, írja a Washington Post.
Korábban elérhetetlennek hitt területekről és geológiai rétegekből képes az olajipar energiahordozót nyerni, ráadásul az úszó fúrótornyok segítségével nem szükséges minden lelőhelyre építkezni. Azt, hogy 30 év múlva kifogyunk abból az energiahordozóból, amelynek használatára jóformán az egész világunk épült, egy időre talán el is lehet felejteni. âHirtelen úgy tűnik, hogy egyszer csak a világ el van árasztva szénhidrogénekkelâ, mondja Michael Greenstone, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) környezet-gazdaságtannal foglalkozó professzora.
Az energiakrízis fenyegetettségéből egyfajta energiarobbanásba lépett a világ, a plusz elérhető fosszilisek pedig további rossz hatást fejtenek ki a klímára, sokkal tovább, mint azt eddig számították. Bár eleinte világszerte rengeteg pénz áramlott a megújuló energiaforrásokat hasznosító technológiák fejlesztésébe, az olajipar szintén fejlesztett â és mára, úgy tűnik, nyert. Míg a nagyvállalatok egyre mélyebb és mélyebb földrétegekben fedeznek fel olaj- és gázmezőket az óceánok alatt, addig a szárazföldön a kisebb cégek a márga- és palarétegekből nyerik ki egyre nagyobb hatékonysággal az energiahordozókat.
Eközben a napenergia segítségével hatszor több villamos áramot termel az USA, mint tíz éve, szélenergiával pedig tizennyolcszor többet. ÉS bár léteznek hibrid hajtású személyautók, a nagy paradigmaváltás ugyanolyan messzinek tűnik, mint egy évtizeddel ezelőtt. A klímaváltozást megelőző egyezményeknek nincs nagy hatása, ha be is tartják az egyes államok.
A helyzet továbbra is az, hogy a fosszilisek jóval olcsóbbak a megújulóknál. A jövőre nézve nem lehet biztosat mondani, hiszen történhet a zöld energia szektorban is hasonló forradalom, mint ami az elmúlt években a másik oldalon zajlott le.
