A Gazprommal szembeni, erőfölénnyel való visszaélés miatti eljárás lefolytatása az Európai Bizottság hatáskörébe tartozik, a nemzeti versenyhatóságok szerepét a versenyszabályok végrehajtásáról szóló, 2002-ben elfogadott tanácsi rendelet határozza meg – közölte a GVH.
A GVH szerint a versenyhivatal 2011-ben segítséget nyújtott a bizottsági rajtaütés magyarországi lefolytatásában, de az eljárás formális elindulása, vagyis 2012. augusztus 31. óta nincs szerepe az eljárásban. Az Európai Bizottság ellenőrei 2011. szeptember 27-én az orosz állami gázcég és 20 európai partnercég 10 közép- és kelet-európai országban lévő irodáiban kutattak visszaéléseket bizonyító dokumentumok után egy bejelentetlen ellenőrzés során.
Mint azt korábban megírtuk, trösztellenes eljárást indított a Gazprom orosz állami földgázipari óriásvállalat ellen az Európai Bizottság szerdán, mert úgy ítéli meg, hogy a cég nyolc tagállamban visszaél piaci erőfölényével – jelentette be Margrethe Vestager, a brüsszeli testület versenyjogi biztosa.
Közleményében a bizottság hangsúlyozza, hogy az eljárás megindítása nem előlegezi meg annak kimenetelét, az állítások még nem nyertek bizonyítást. A bizottság álláspontja ugyanakkor az, hogy az orosz vállalat területi korlátozások révén felosztotta a piacot, öt tagállamban tisztességtelen, indokolatlanul magas árakat szabott, valamint olyan is előfordult, hogy a Gazprom piaci erejével visszaélve, a gázszállítási szerződéstől független előnyöket, kötelezettségvállalásokat kért egyes tagállamoktól. Az Európai Bizottság összesen nyolc tagállamban alkalmazott Gazprom-szerződésekkel szemben emelt kifogást: Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország és Bulgária esetében.
Ez utóbbit Lengyelország és Bulgária esetében látja igazoltnak a brüsszeli testület, ahol a Gazprom a gázszállításokért cserébe a cég által előnyben részesített infrastrukturális beruházások, például a Déli Áramlat megépítése melletti elköteleződést várt el, más esetben pedig az ahhoz csikart ki hozzájárulást, hogy a vállalat megerősíthesse ellenőrzését az infrastruktúra fölött. Három ország, Magyarország, Csehország és Szlovákia esetében a bizottság megalapozottnak látja a gyanút, hogy a Gazprom a piac felosztásával, a földgáz továbbadásának tilalmával, határokon átnyúló áramlásának megakadályozásával gátolja a piaci versenyt szembemenve az uniós jogszabályokkal.
GVH: a Gazprom elleni eljárás nem a mi dolgunk
A Gazprommal szembeni, erőfölénnyel való visszaélés miatti eljárás lefolytatása az Európai Bizottság hatáskörébe tartozik, a nemzeti versenyhatóságok szerepét a versenyszabályok végrehajtásáról szóló, 2002-ben elfogadott tanácsi rendelet határozza meg – közölte a GVH.
A GVH szerint a versenyhivatal 2011-ben segítséget nyújtott a bizottsági rajtaütés magyarországi lefolytatásában, de az eljárás formális elindulása, vagyis 2012. augusztus 31. óta nincs szerepe az eljárásban. Az Európai Bizottság ellenőrei 2011. szeptember 27-én az orosz állami gázcég és 20 európai partnercég 10 közép- és kelet-európai országban lévő irodáiban kutattak visszaéléseket bizonyító dokumentumok után egy bejelentetlen ellenőrzés során.
Mint azt korábban megírtuk, trösztellenes eljárást indított a Gazprom orosz állami földgázipari óriásvállalat ellen az Európai Bizottság szerdán, mert úgy ítéli meg, hogy a cég nyolc tagállamban visszaél piaci erőfölényével – jelentette be Margrethe Vestager, a brüsszeli testület versenyjogi biztosa.
Közleményében a bizottság hangsúlyozza, hogy az eljárás megindítása nem előlegezi meg annak kimenetelét, az állítások még nem nyertek bizonyítást. A bizottság álláspontja ugyanakkor az, hogy az orosz vállalat területi korlátozások révén felosztotta a piacot, öt tagállamban tisztességtelen, indokolatlanul magas árakat szabott, valamint olyan is előfordult, hogy a Gazprom piaci erejével visszaélve, a gázszállítási szerződéstől független előnyöket, kötelezettségvállalásokat kért egyes tagállamoktól. Az Európai Bizottság összesen nyolc tagállamban alkalmazott Gazprom-szerződésekkel szemben emelt kifogást: Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország és Bulgária esetében.
Ez utóbbit Lengyelország és Bulgária esetében látja igazoltnak a brüsszeli testület, ahol a Gazprom a gázszállításokért cserébe a cég által előnyben részesített infrastrukturális beruházások, például a Déli Áramlat megépítése melletti elköteleződést várt el, más esetben pedig az ahhoz csikart ki hozzájárulást, hogy a vállalat megerősíthesse ellenőrzését az infrastruktúra fölött. Három ország, Magyarország, Csehország és Szlovákia esetében a bizottság megalapozottnak látja a gyanút, hogy a Gazprom a piac felosztásával, a földgáz továbbadásának tilalmával, határokon átnyúló áramlásának megakadályozásával gátolja a piaci versenyt szembemenve az uniós jogszabályokkal.
