Az azeri SOCAR olajipari társaság nyerte meg a görög DESFA gázipari cég kétharmadának eladására szóló privatizációs tendert, bár a másik két jelentkező anyaga nem volt megfelelő. Az orosz Gazprom időközben kihátrált a görög vezetéki társaság, a DEPA eladásával kapcsoalatos üzletből, ezért a görög állam azt is Azerbajdzsánnak adná el.
A DESFA 66 százalékát az azeri SOCAR-nak adja el a görög állam, és mivel nem sikerült megegyeznie a Gazprommal, a DEPA-t is felajánlotta a közel-keleti olajországnak. A DEPA görög állami energiacég teljes jogú tulajdonosa a gázipari leányvállalatának (DESFA) és jó ideje próbál megszabadulni tőle. Az azeri állami olajvállalat 400 millió eurót fizet, ebből a DEPA-nál 188 millió marad, miután kiegyenlítette minden tartozását.
A privatizációs eljárás lényegében lezártnak tekinthető, az ügynökség is elégedett, tudta meg a Reuters hírügynökség egy nevét elhallgató forrástól. A görög hatóságok az árat is igen jónak tartják, tette hozzá. A görög privatizációs alap (Hellenic Republic Asset Development Fund) tegnapi igazgatósági ülésén már bejelentette, hogy a DESFA és a SOCAR között megszületik az üzlet és annak minden fő pontja megfelelő. A tanács a továbbiakban a részleteken és azon dolgozik, hogy minél előbb nyélbe lehessen ütni az üzletet.
A SOCAR volt az egyetlen pályázó, amelynek az anyagát elfogadták a hatóságok. Az orosz Szintez és a görög-cseh PPF-Terna e hónapban kiesett az eljárásból. A görög privatizációs hatóságok bejelentése szerint a DESFA ajánlatára csak a SOCAR pályázott sikeresen, a DEPA érvényes jelentkező nélkül maradt.
A DEPA eladása kudarcba fulladt a napokban, miután a hetekig tartó, sikeres jeleket mutató tárgyalásokból kihátrált az orosz Gazprom gázipari óriás. A görög állam ezért a gázhálózat-üzemeltetőt most szintén Azerbajdzsánnak adná el. A privatizációra azért van egyébként szükség, mert Görögországnak ezt a feltételt szabta az EU annak fejében, hogy segítséget kapjon az adósságaiból való kilábalásához. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) támogatásával jelenleg 320 milliárd dollárnyi állami vagyontárgy eladó, eddig 2,3 milliárd dollár bevételt sikerült realizálnia, ami az IMF szerint meglehetősen kiábrándító.
Azerbajdzsánnak viszont nagyon is jól jött ez az üzlet, mert idén még csak 18,1 millió tonna kőolajat állított elő, ami a vártnál 2,2 százalékkal alacsonyabb. A napi 45 millió tonna olajat termelő Oroszország gázipari cége, a Gazprom viszont jóval több pénzt, 900 millió eurót ajánlott ugyanezért a DEPA-ért, de végül az Energiainfón is megjelent tárgyalások nem vezettek eredményre, a vállalat kiszállt.
Görög gázcéget vettek az azeriek
Az azeri SOCAR olajipari társaság nyerte meg a görög DESFA gázipari cég kétharmadának eladására szóló privatizációs tendert, bár a másik két jelentkező anyaga nem volt megfelelő. Az orosz Gazprom időközben kihátrált a görög vezetéki társaság, a DEPA eladásával kapcsoalatos üzletből, ezért a görög állam azt is Azerbajdzsánnak adná el.
A DESFA 66 százalékát az azeri SOCAR-nak adja el a görög állam, és mivel nem sikerült megegyeznie a Gazprommal, a DEPA-t is felajánlotta a közel-keleti olajországnak. A DEPA görög állami energiacég teljes jogú tulajdonosa a gázipari leányvállalatának (DESFA) és jó ideje próbál megszabadulni tőle. Az azeri állami olajvállalat 400 millió eurót fizet, ebből a DEPA-nál 188 millió marad, miután kiegyenlítette minden tartozását.
A privatizációs eljárás lényegében lezártnak tekinthető, az ügynökség is elégedett, tudta meg a Reuters hírügynökség egy nevét elhallgató forrástól. A görög hatóságok az árat is igen jónak tartják, tette hozzá. A görög privatizációs alap (Hellenic Republic Asset Development Fund) tegnapi igazgatósági ülésén már bejelentette, hogy a DESFA és a SOCAR között megszületik az üzlet és annak minden fő pontja megfelelő. A tanács a továbbiakban a részleteken és azon dolgozik, hogy minél előbb nyélbe lehessen ütni az üzletet.
A SOCAR volt az egyetlen pályázó, amelynek az anyagát elfogadták a hatóságok. Az orosz Szintez és a görög-cseh PPF-Terna e hónapban kiesett az eljárásból. A görög privatizációs hatóságok bejelentése szerint a DESFA ajánlatára csak a SOCAR pályázott sikeresen, a DEPA érvényes jelentkező nélkül maradt.
A DEPA eladása kudarcba fulladt a napokban, miután a hetekig tartó, sikeres jeleket mutató tárgyalásokból kihátrált az orosz Gazprom gázipari óriás. A görög állam ezért a gázhálózat-üzemeltetőt most szintén Azerbajdzsánnak adná el. A privatizációra azért van egyébként szükség, mert Görögországnak ezt a feltételt szabta az EU annak fejében, hogy segítséget kapjon az adósságaiból való kilábalásához. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) támogatásával jelenleg 320 milliárd dollárnyi állami vagyontárgy eladó, eddig 2,3 milliárd dollár bevételt sikerült realizálnia, ami az IMF szerint meglehetősen kiábrándító.
Azerbajdzsánnak viszont nagyon is jól jött ez az üzlet, mert idén még csak 18,1 millió tonna kőolajat állított elő, ami a vártnál 2,2 százalékkal alacsonyabb. A napi 45 millió tonna olajat termelő Oroszország gázipari cége, a Gazprom viszont jóval több pénzt, 900 millió eurót ajánlott ugyanezért a DEPA-ért, de végül az Energiainfón is megjelent tárgyalások nem vezettek eredményre, a vállalat kiszállt.
