Keletre és nyugatra is tovább nyújtózkodna a Gazprom. Japánt LNG-vel látná el, de gázvezeték építése is felmerült. Az Északi Áramlat tovább bővülhet, a konzorcium vizsgálja a lehetőségeket.
A Gazprom komolyan fontolgatja, hogy Japánt ellátó közvetlen gázvezetéket építene. A szigetország a 2011-es földrengés és szökőár okozta nukleáris balesetet követően változtatott lényegesen energiamixén, így a földgáz és annak cseppfolyósított formája (LNG) kiemelt szerepet játszik az energiatermelésében. A vezeték ötlete mellett más együttműködési területek is körvonalazódtak, így az is, hogy megnöveljék az orosz LNG Japánba irányított mennyiségét. Ezt a Gazprom a Szahalin gázmezőn működő termelőállomáson jelenleg épülő, illetve egy szintén még a megvalósítás szakaszában lévő vlagyivosztoki LNG-üzem befejeztével tudná fedezni.
Az együttműködésről a Gazprom Export vezetőségi központjában, Szentpéterváron tárgyalt a minap Alekszander Medvegyev, az igazgatósági tanács elnökhelyettese, és a japán delegációja kormányzó demokratikus párt képviseletében. A japán képviselőházat Szeidzsi Maehara képviselte. A Gazprom nagy reményekkel néz elé az együttműködésnek áll többek között a találkozót követően kiadott sajtójelentésben.
Nyugatra is tovább növelné exportját a Gazprom, az Északi Áramlat újabb bővítése ismét felmerült. Az üzemeltető és beruházó konzorcium jelentése szerint részvényesei arra kérték fel a napokban, hogy készítsen megvalósíthatósági tanulmányt arra vonatkozóan, hogyan lehetne támogatni Európa következő évtizedekben végbemenő növekvő gázigényét. A vállalat két új vezeték építésének lehetőségeit, azok technológiai hátterét, lehetséges útvonalvariációit, környezetre gyakorolt hatásukat és finanszírozási vonatkozásait fogja kivizsgálni. A munka várhatóan nyolc hónapot fog igénybe venni, áll a konzorcium jelentésében. Egy újabb beruházás ötletének kidolgozására két oka is van a vállalatnak. Egyrészt az EU ellátásbiztonságának növelése az útvonalak diverzifikációja által, másrészt Európa egyre növekedő igénye a gázimportra, amelynek oka az északi-tengeri források kimerülése és egy kevésbé környezetkárosító energiamixre való áttérés, amiben jelentős szerepe van a földgáznak.
A Balti-tenger alatt futó Északi Áramlat gázvezetéken 2011 novembere óta érkezik orosz gáz Európába. Az 1220 kilométer hosszú vezeték éves kapacitása 27,5 milliárd köbméter. Ennek ikertestvérét már lefektette a beruházó, jelenleg a tesztelése folyik és év végére helyezik üzembe.
Gázvezetéket építene Japánig a Gazprom
Keletre és nyugatra is tovább nyújtózkodna a Gazprom. Japánt LNG-vel látná el, de gázvezeték építése is felmerült. Az Északi Áramlat tovább bővülhet, a konzorcium vizsgálja a lehetőségeket.
A Gazprom komolyan fontolgatja, hogy Japánt ellátó közvetlen gázvezetéket építene. A szigetország a 2011-es földrengés és szökőár okozta nukleáris balesetet követően változtatott lényegesen energiamixén, így a földgáz és annak cseppfolyósított formája (LNG) kiemelt szerepet játszik az energiatermelésében. A vezeték ötlete mellett más együttműködési területek is körvonalazódtak, így az is, hogy megnöveljék az orosz LNG Japánba irányított mennyiségét. Ezt a Gazprom a Szahalin gázmezőn működő termelőállomáson jelenleg épülő, illetve egy szintén még a megvalósítás szakaszában lévő vlagyivosztoki LNG-üzem befejeztével tudná fedezni.
Az együttműködésről a Gazprom Export vezetőségi központjában, Szentpéterváron tárgyalt a minap Alekszander Medvegyev, az igazgatósági tanács elnökhelyettese, és a japán delegációja kormányzó demokratikus párt képviseletében. A japán képviselőházat Szeidzsi Maehara képviselte. A Gazprom nagy reményekkel néz elé az együttműködésnek áll többek között a találkozót követően kiadott sajtójelentésben.
Nyugatra is tovább növelné exportját a Gazprom, az Északi Áramlat újabb bővítése ismét felmerült. Az üzemeltető és beruházó konzorcium jelentése szerint részvényesei arra kérték fel a napokban, hogy készítsen megvalósíthatósági tanulmányt arra vonatkozóan, hogyan lehetne támogatni Európa következő évtizedekben végbemenő növekvő gázigényét. A vállalat két új vezeték építésének lehetőségeit, azok technológiai hátterét, lehetséges útvonalvariációit, környezetre gyakorolt hatásukat és finanszírozási vonatkozásait fogja kivizsgálni. A munka várhatóan nyolc hónapot fog igénybe venni, áll a konzorcium jelentésében. Egy újabb beruházás ötletének kidolgozására két oka is van a vállalatnak. Egyrészt az EU ellátásbiztonságának növelése az útvonalak diverzifikációja által, másrészt Európa egyre növekedő igénye a gázimportra, amelynek oka az északi-tengeri források kimerülése és egy kevésbé környezetkárosító energiamixre való áttérés, amiben jelentős szerepe van a földgáznak.
A Balti-tenger alatt futó Északi Áramlat gázvezetéken 2011 novembere óta érkezik orosz gáz Európába. Az 1220 kilométer hosszú vezeték éves kapacitása 27,5 milliárd köbméter. Ennek ikertestvérét már lefektette a beruházó, jelenleg a tesztelése folyik és év végére helyezik üzembe.