BĂĄrmilyen magabiztosan mondja az ellenkezőjĂŠt OrbĂĄn Viktor, egyelőre nincs realitĂĄsa annak, hogy MagyarorszĂĄg jelentős mĂŠrtĂŠkben fĂźggetlenĂteni tudnĂĄ magĂĄt az orosz gĂĄzszĂĄllĂtĂĄsoktĂłl. Pedig a szĂźksĂŠgesnĂŠl megint kevesebb gĂĄz ĂŠrkezik onnan – Ărja a NĂŠpszabadsĂĄg.
Az orosz gĂĄzfĂźggősĂŠgĂźnknek jĂł egy ĂŠv mĂşlva vĂŠget tudunk vetni, mert kĂźlĂśnbĂśző irĂĄnyokba olyan csővezetĂŠkeket ĂŠpĂtĂźnk ki, amelyek rĂŠvĂŠn az orosz beszerzĂŠsi forrĂĄsoktĂłl fĂźggetlen helyszĂnekről tudjuk garantĂĄlni az orszĂĄg gĂĄzellĂĄtĂĄsĂĄt â jelezte OrbĂĄn Viktor a kĂśzrĂĄdiĂłnak adott pĂŠntek reggeli interjĂşjĂĄban.
Az energiabiztonsĂĄg problĂŠmĂĄja minden egyes tĂŠlen menetrendszerűen előkerĂźl, s nem a hazai infrastruktĂşra, hanem az UkrajnĂĄn keresztĂźl ĂŠrkező szĂĄllĂtĂĄsok csĂśkkenĂŠse kapcsĂĄn. Valahol megint âszĂśkikâ a gĂĄz, az orosz Gazprom ugyanis eddig azt hangoztatta, hogy szerződĂŠses szĂĄllĂtĂĄsi kĂśtelezettsĂŠgeit betartotta, ĂĄm szombaton Andrej Kruglov pĂŠnzĂźgyi alelnĂśk Vlagyimir Putyin kĂŠrdĂŠsĂŠre mĂĄr kĂŠnytelen volt bevallani, hogy technikai okokbĂłl ideiglenesen tĂz szĂĄzalĂŠkkal kevesebb gĂĄzt tĂĄplĂĄlnak a vezetĂŠkekbe. Kruglov azt is elismerte, hogy hiĂĄba kĂŠrnek a nyugatiak tĂśbb gĂĄzt az extrĂŠm hideg miatt, az extra igĂŠnyeket kĂŠptelenek kielĂŠgĂteni.
MĂĄs lesz a helyzet, ha 2015-től beindul az ĂŠvi 60 milliĂĄrd kĂśbmĂŠter szĂĄllĂtĂłkapacitĂĄsĂş DĂŠli ĂĄramlat, illetve a tavaly Ăźzembe helyezett, a Balti-tenger fenekĂŠn NĂŠmetorszĂĄgig futĂł, 27,5 milliĂĄrd kĂśbmĂŠter kapacitĂĄsĂş Ăszaki ĂĄramlat ĂĄteresztőkĂŠpessĂŠgĂŠt megduplĂĄzzĂĄk. Az oroszok minden tőlĂźk telhetőt megtesznek a gĂĄzellĂĄtĂĄs normalizĂĄlĂĄsĂĄra, a BulgĂĄriĂĄba, MacedĂłniĂĄba, GĂśrĂśg- ĂŠs TĂśrĂśkorszĂĄgba tovĂĄbbĂtott gĂĄzmennyisĂŠg mĂĄr ismĂŠt megfelel a szerződĂŠsben foglaltaknak.
AkĂĄrhogy is tĂśrtĂŠnt, egyelőre nincs realitĂĄsa annak, hogy MagyarorszĂĄg jelentős mĂŠrtĂŠkben fĂźggetlenĂteni tudnĂĄ magĂĄt az orosz gĂĄzszĂĄllĂtĂĄsoktĂłl, főkĂŠnt 2013-tĂłl. Drucker GyĂśrgy energiapiaci szakĂŠrtő szerint az alapvető problĂŠma minden egyes alternatĂv szĂĄllĂtĂĄsi megoldĂĄsnĂĄl ugyanaz: nem tudni, honnan ĂŠs milyen ĂĄron szerezhető be a fĂśldgĂĄz. A KĂśzĂŠp-ĂzsiĂĄbĂłl indulĂł, TĂśrĂśkorszĂĄgon ĂĄthaladĂł ĂŠs az ausztriai BaumgartennĂŠl vĂŠgződő Nabucco gĂĄzvezetĂŠk tervei kĂŠszen ĂĄllnak ugyan, de amĂg csak kĂśdĂśs elkĂŠpzelĂŠsek vannak arrĂłl, hogy azeri, tĂźrkmĂŠn vagy ĂźzbĂŠg gĂĄzzal tĂśltik fel a rendszert, addig a konzorciumban rĂŠszt vevő energiacĂŠgek egyetlen centet sem hajlandĂłk a beruhĂĄzĂĄsba Ăślni, nemhogy a megvalĂłsĂtĂĄshoz szĂźksĂŠges tĂśbb mint tĂzmilliĂĄrd eurĂłt. GĂĄzszĂĄllĂtĂłkĂŠnt szĂłba jĂśhetne IrĂĄn is, de az embargĂł miatt ez most elkĂŠpzelhetetlen. TalĂĄn 2017-re, a Nabucco tervezett Ăźzembe ĂĄllĂtĂĄsĂĄig megvĂĄltozhat a helyzet.
KĂŠt megoldĂĄs jĂśhet szĂłba mĂŠg: az egyik az adriai Krk-szigetnĂŠl, a mĂĄsik a balti-tengeri GdansknĂĄl ĂŠpĂtendő cseppfolyĂłsfĂśldgĂĄz-terminĂĄl (LNG). A hozzĂĄjuk csatlakozĂł ĂŠs MagyarorszĂĄgig elĂŠrő gĂĄzvezetĂŠkeken keresztĂźl elvileg kaphatnĂĄnk garantĂĄltan nem orosz gĂĄzt. TĂşl azon, hogy a kĂŠt lĂŠtesĂtmĂŠny ânabuccĂłiâ stĂĄdiumban van, itt a beszĂĄllĂtĂł szemĂŠlye mellett az ĂĄr kĂŠrdĂŠse is hangsĂşlyosan felmerĂźl.
Az Adria felől ĂŠszak-afrikai gĂĄz jĂśhetne elvileg, de a gyakorlatban ezeket a forrĂĄsokat a spanyolok, a franciĂĄk ĂŠs az olaszok mĂĄr âkisajĂĄtĂtottĂĄkâ maguknak. A Baltikum felől norvĂŠg gĂĄzt kaphatnĂĄnk, de mivel az ĂĄrban vetekszik az oroszokĂŠval, a kĂśltsĂŠg-haszon elemzĂŠs szerint ez nem lehet az orosz gĂĄzbeszerzĂŠs legoptimĂĄlisabb alternatĂvĂĄja. A GdansktĂłl dĂŠli irĂĄnyba futĂł transzeurĂłpai gĂĄzvezetĂŠkre egyĂŠbkĂŠnt legkorĂĄbban 2015-ben csatlakozhatunk rĂĄ, akkorra ĂŠpĂźl ki a VecsĂŠsről indulĂł ĂŠs a szlovĂĄkiai FelsőzellőnĂŠl vĂŠgződő 115 kilomĂŠter hosszĂş ĂŠs ĂŠvi 5 milliĂĄrd kĂśbmĂŠteres szĂĄllĂtĂĄsi kapacitĂĄsĂş magyarâszlovĂĄk vezetĂŠk. Ez inkĂĄbb egy ellĂĄtĂĄsbiztonsĂĄgi kapocs lenne a Nyugat felĂŠ, semmint egy komoly beszerzĂŠsi Ăştvonal â vĂŠlekedett lapunknak Drucker. MĂŠg egy vezetĂŠkes megoldĂĄs kĂŠpzelhető el: ha megĂŠpĂźl a NorvĂŠgiĂĄbĂłl DĂĄniĂĄba tartĂł vezetĂŠk, illetve a DĂĄniĂĄt az ĂŠszakâdĂŠli transzeurĂłpai gĂĄzvezetĂŠkkel ĂśsszekĂśtő lengyel szakasz, mert akkor az ĂŠszaki gĂĄz kĂśnnyebben hozzĂĄfĂŠrhetővĂŠ vĂĄlna szĂĄmunkra. Ennek azonban mĂŠg az előkĂŠszĂźletei sem tĂśrtĂŠntek meg.
A realitĂĄsok szĂĄmbavĂŠtelĂŠvel az szűrhető le, hogy a magyar energiaellĂĄtĂĄsban hosszĂş tĂĄvon is meghatĂĄrozĂł marad az orosz kapcsolat, mĂŠg akkor is, ha az alternatĂv fűtĂŠsi mĂłdszerek elterjesztĂŠsĂŠvel ezt kismĂŠrtĂŠkben csĂśkkenteni lehet is â hangsĂşlyozta az energiapiaci szakĂŠrtő.
Gáz: marad az orosz függés
BĂĄrmilyen magabiztosan mondja az ellenkezőjĂŠt OrbĂĄn Viktor, egyelőre nincs realitĂĄsa annak, hogy MagyarorszĂĄg jelentős mĂŠrtĂŠkben fĂźggetlenĂteni tudnĂĄ magĂĄt az orosz gĂĄzszĂĄllĂtĂĄsoktĂłl. Pedig a szĂźksĂŠgesnĂŠl megint kevesebb gĂĄz ĂŠrkezik onnan – Ărja a NĂŠpszabadsĂĄg.
Az orosz gĂĄzfĂźggősĂŠgĂźnknek jĂł egy ĂŠv mĂşlva vĂŠget tudunk vetni, mert kĂźlĂśnbĂśző irĂĄnyokba olyan csővezetĂŠkeket ĂŠpĂtĂźnk ki, amelyek rĂŠvĂŠn az orosz beszerzĂŠsi forrĂĄsoktĂłl fĂźggetlen helyszĂnekről tudjuk garantĂĄlni az orszĂĄg gĂĄzellĂĄtĂĄsĂĄt â jelezte OrbĂĄn Viktor a kĂśzrĂĄdiĂłnak adott pĂŠntek reggeli interjĂşjĂĄban.
Az energiabiztonsĂĄg problĂŠmĂĄja minden egyes tĂŠlen menetrendszerűen előkerĂźl, s nem a hazai infrastruktĂşra, hanem az UkrajnĂĄn keresztĂźl ĂŠrkező szĂĄllĂtĂĄsok csĂśkkenĂŠse kapcsĂĄn. Valahol megint âszĂśkikâ a gĂĄz, az orosz Gazprom ugyanis eddig azt hangoztatta, hogy szerződĂŠses szĂĄllĂtĂĄsi kĂśtelezettsĂŠgeit betartotta, ĂĄm szombaton Andrej Kruglov pĂŠnzĂźgyi alelnĂśk Vlagyimir Putyin kĂŠrdĂŠsĂŠre mĂĄr kĂŠnytelen volt bevallani, hogy technikai okokbĂłl ideiglenesen tĂz szĂĄzalĂŠkkal kevesebb gĂĄzt tĂĄplĂĄlnak a vezetĂŠkekbe. Kruglov azt is elismerte, hogy hiĂĄba kĂŠrnek a nyugatiak tĂśbb gĂĄzt az extrĂŠm hideg miatt, az extra igĂŠnyeket kĂŠptelenek kielĂŠgĂteni.
MĂĄs lesz a helyzet, ha 2015-től beindul az ĂŠvi 60 milliĂĄrd kĂśbmĂŠter szĂĄllĂtĂłkapacitĂĄsĂş DĂŠli ĂĄramlat, illetve a tavaly Ăźzembe helyezett, a Balti-tenger fenekĂŠn NĂŠmetorszĂĄgig futĂł, 27,5 milliĂĄrd kĂśbmĂŠter kapacitĂĄsĂş Ăszaki ĂĄramlat ĂĄteresztőkĂŠpessĂŠgĂŠt megduplĂĄzzĂĄk. Az oroszok minden tőlĂźk telhetőt megtesznek a gĂĄzellĂĄtĂĄs normalizĂĄlĂĄsĂĄra, a BulgĂĄriĂĄba, MacedĂłniĂĄba, GĂśrĂśg- ĂŠs TĂśrĂśkorszĂĄgba tovĂĄbbĂtott gĂĄzmennyisĂŠg mĂĄr ismĂŠt megfelel a szerződĂŠsben foglaltaknak.
AkĂĄrhogy is tĂśrtĂŠnt, egyelőre nincs realitĂĄsa annak, hogy MagyarorszĂĄg jelentős mĂŠrtĂŠkben fĂźggetlenĂteni tudnĂĄ magĂĄt az orosz gĂĄzszĂĄllĂtĂĄsoktĂłl, főkĂŠnt 2013-tĂłl. Drucker GyĂśrgy energiapiaci szakĂŠrtő szerint az alapvető problĂŠma minden egyes alternatĂv szĂĄllĂtĂĄsi megoldĂĄsnĂĄl ugyanaz: nem tudni, honnan ĂŠs milyen ĂĄron szerezhető be a fĂśldgĂĄz. A KĂśzĂŠp-ĂzsiĂĄbĂłl indulĂł, TĂśrĂśkorszĂĄgon ĂĄthaladĂł ĂŠs az ausztriai BaumgartennĂŠl vĂŠgződő Nabucco gĂĄzvezetĂŠk tervei kĂŠszen ĂĄllnak ugyan, de amĂg csak kĂśdĂśs elkĂŠpzelĂŠsek vannak arrĂłl, hogy azeri, tĂźrkmĂŠn vagy ĂźzbĂŠg gĂĄzzal tĂśltik fel a rendszert, addig a konzorciumban rĂŠszt vevő energiacĂŠgek egyetlen centet sem hajlandĂłk a beruhĂĄzĂĄsba Ăślni, nemhogy a megvalĂłsĂtĂĄshoz szĂźksĂŠges tĂśbb mint tĂzmilliĂĄrd eurĂłt. GĂĄzszĂĄllĂtĂłkĂŠnt szĂłba jĂśhetne IrĂĄn is, de az embargĂł miatt ez most elkĂŠpzelhetetlen. TalĂĄn 2017-re, a Nabucco tervezett Ăźzembe ĂĄllĂtĂĄsĂĄig megvĂĄltozhat a helyzet.
KĂŠt megoldĂĄs jĂśhet szĂłba mĂŠg: az egyik az adriai Krk-szigetnĂŠl, a mĂĄsik a balti-tengeri GdansknĂĄl ĂŠpĂtendő cseppfolyĂłsfĂśldgĂĄz-terminĂĄl (LNG). A hozzĂĄjuk csatlakozĂł ĂŠs MagyarorszĂĄgig elĂŠrő gĂĄzvezetĂŠkeken keresztĂźl elvileg kaphatnĂĄnk garantĂĄltan nem orosz gĂĄzt. TĂşl azon, hogy a kĂŠt lĂŠtesĂtmĂŠny ânabuccĂłiâ stĂĄdiumban van, itt a beszĂĄllĂtĂł szemĂŠlye mellett az ĂĄr kĂŠrdĂŠse is hangsĂşlyosan felmerĂźl.
Az Adria felől ĂŠszak-afrikai gĂĄz jĂśhetne elvileg, de a gyakorlatban ezeket a forrĂĄsokat a spanyolok, a franciĂĄk ĂŠs az olaszok mĂĄr âkisajĂĄtĂtottĂĄkâ maguknak. A Baltikum felől norvĂŠg gĂĄzt kaphatnĂĄnk, de mivel az ĂĄrban vetekszik az oroszokĂŠval, a kĂśltsĂŠg-haszon elemzĂŠs szerint ez nem lehet az orosz gĂĄzbeszerzĂŠs legoptimĂĄlisabb alternatĂvĂĄja. A GdansktĂłl dĂŠli irĂĄnyba futĂł transzeurĂłpai gĂĄzvezetĂŠkre egyĂŠbkĂŠnt legkorĂĄbban 2015-ben csatlakozhatunk rĂĄ, akkorra ĂŠpĂźl ki a VecsĂŠsről indulĂł ĂŠs a szlovĂĄkiai FelsőzellőnĂŠl vĂŠgződő 115 kilomĂŠter hosszĂş ĂŠs ĂŠvi 5 milliĂĄrd kĂśbmĂŠteres szĂĄllĂtĂĄsi kapacitĂĄsĂş magyarâszlovĂĄk vezetĂŠk. Ez inkĂĄbb egy ellĂĄtĂĄsbiztonsĂĄgi kapocs lenne a Nyugat felĂŠ, semmint egy komoly beszerzĂŠsi Ăştvonal â vĂŠlekedett lapunknak Drucker. MĂŠg egy vezetĂŠkes megoldĂĄs kĂŠpzelhető el: ha megĂŠpĂźl a NorvĂŠgiĂĄbĂłl DĂĄniĂĄba tartĂł vezetĂŠk, illetve a DĂĄniĂĄt az ĂŠszakâdĂŠli transzeurĂłpai gĂĄzvezetĂŠkkel ĂśsszekĂśtő lengyel szakasz, mert akkor az ĂŠszaki gĂĄz kĂśnnyebben hozzĂĄfĂŠrhetővĂŠ vĂĄlna szĂĄmunkra. Ennek azonban mĂŠg az előkĂŠszĂźletei sem tĂśrtĂŠntek meg.
A realitĂĄsok szĂĄmbavĂŠtelĂŠvel az szűrhető le, hogy a magyar energiaellĂĄtĂĄsban hosszĂş tĂĄvon is meghatĂĄrozĂł marad az orosz kapcsolat, mĂŠg akkor is, ha az alternatĂv fűtĂŠsi mĂłdszerek elterjesztĂŠsĂŠvel ezt kismĂŠrtĂŠkben csĂśkkenteni lehet is â hangsĂşlyozta az energiapiaci szakĂŠrtő.