close
Fukusima és az atomenergia jövője
Atom - Egyéb

Fukusima és az atomenergia jövője

A JapĂĄn ĂŠszak-keleti rĂŠszĂŠn ĂŠpĂźlt fukusimai atomerőmű – ĂŠs mĂĄs reaktorok – tragĂŠdiĂĄja sĂşlyos csapĂĄst mĂŠrt a globĂĄlis atomiparra. JĂłl ismertek azok a termĂŠszeti csapĂĄsokban rejlő kockĂĄzatok, amelyekkel az olyan tengerparti erőművek esetĂŠben, mint amilyen a fukusimai is, szĂĄmolni kell – Ă­rja a NĂŠpszabadsĂĄg.

Ezek a veszĂŠlyek mĂĄr hat ĂŠvvel ezelőtt nyilvĂĄnvalĂłvĂĄ vĂĄltak, amikor a 2004 decemberĂŠben a cunami elĂśntĂśtte India mĂĄsodik legnagyobb nukleĂĄris komplexumĂĄt, a madrasi erőművet, amelyet emiatt be kellett zĂĄrni.

A nagy vĂ­zigĂŠnyre tekintettel sok atomerőművet telepĂ­tenek tengerpartra. Csakhogy a termĂŠszeti csapĂĄsok – viharok, hurrikĂĄnok, szĂśkőĂĄrak – ott egyre gyakoribbak a klĂ­mavĂĄltozĂĄs miatt, amely egyĂŠbkĂŠnt is megemeli az ĂłceĂĄn vĂ­zszintjĂŠt, s ezĂĄltal a tengerparti erőművek mĂŠg sebezhetőbbĂŠ vĂĄlnak.

SzĂĄmos atomerőmű talĂĄlhatĂł pĂŠldĂĄul a brit partokon, alig nĂŠhĂĄny mĂŠterrel a tengerszint felett. 1992-ben az Andrew hurrikĂĄn okozott sĂşlyos kĂĄrokat a floridai Biscayne-ĂśbĂśl partjĂĄn lĂŠvő Turkey Point nukleĂĄris erőművĂŠben, de szerencsĂŠre a kritikus rendszerek sĂŠrtetlenek maradtak.

Minden energiatermelő rendszernek, beleĂŠrtve a szĂŠn- ĂŠs gĂĄzerőműveket is, hatalmas mennyisĂŠgű vĂ­zre van szĂźksĂŠge. Az atomerőműveknek a legtĂśbbre! A primer hűtĂŠsre vizet hasznĂĄlĂł kĂśnnyűvizes reaktorok (LWR), mint amilyen a fukusimai is, adjĂĄk a vilĂĄg atomenergia-termelĂŠsĂŠnek dĂśntő rĂŠszĂŠt. Az LWR-ek az energiatermelĂŠshez felhasznĂĄlt vizet forrĂłn ĂĄramoltatjĂĄk vissza a folyĂłkba, tavakba, tengerekbe vagy az ĂłceĂĄnba.

MiutĂĄn a szĂĄrazfĂśldĂśn a reaktorok sĂşlyosan veszĂŠlyeztetik a vĂ­zforrĂĄsokat, pusztĂ­tjĂĄk a nĂśvĂŠnyzetet ĂŠs a halĂĄllomĂĄnyt, a termĂŠszetes ĂŠdesvĂ­znek szűkĂŠben lĂŠvő, ĂĄm tenger mellett fekvő orszĂĄgok a partokon keresnek megfelelő helyet az erőművek szĂĄmĂĄra. Ám akĂĄr a szĂĄrazfĂśld belsejĂŠben, akĂĄr a tengerparton – az atomerőművek mindenhol ki vannak tĂŠve a klĂ­mavĂĄltozĂĄs vĂĄrhatĂł hatĂĄsainak.

Ahogy a globĂĄlis felmelegedĂŠs emeli az ĂĄtlaghőmĂŠrsĂŠkletet ĂŠs az ĂłceĂĄnok vĂ­zszintjĂŠt, a szĂĄrazfĂśldi reaktorok egyre nĂśvekvő mĂŠrtĂŠkben sĂşlyosbĂ­tjĂĄk a vĂ­zhiĂĄnyt, amely egyĂşttal magukat a reaktorokat is sĂşjtja. A melegrekordot hozĂł 2003-as franciaorszĂĄgi hőhullĂĄm miatt pĂŠldĂĄul csĂśkkenteni kellett, helyenkĂŠnt le is kellett ĂĄllĂ­tani 17 (lakossĂĄgi energiĂĄt termelő) atomerőmű műkĂśdĂŠsĂŠt, mert a folyĂłk vizĂŠnek hőmĂŠrsĂŠklete gyorsan emelkedett. SpanyolorszĂĄgban 2006 jĂşliusĂĄban egy hĂŠtre be kellett zĂĄrni a Santa MarĂ­a de Garona-i atomerőművet, mert tĂşlsĂĄgosan felmelegedett az Ebro vize.

Paradox mĂłdon ugyanazok a tĂŠnyezők, amelyek miatt vissza kellett fogni az atomerőművekben az ĂĄramtermelĂŠst, tetemesen meg is nĂśveltĂŠk az ĂĄramfogyasztĂĄst. A meleg miatt egyre tĂśbb lĂŠgkondicionĂĄlĂł egyre hosszabb ideig műkĂśdĂśtt. A 2003-as hőhullĂĄm idejĂŠn az ÉlectricitĂŠ de France (EDF), amely 58 reaktort Ăźzemeltet, arra kĂŠnyszerĂźlt, hogy az eurĂłpai azonnali piacon (spot market) vĂĄsĂĄroljon energiĂĄt. Az ĂĄllami tulajdonĂş EDF, amely normĂĄlis esetben exportĂĄlja az energiĂĄt, vĂŠgĂźl a hazai energiaĂĄr tĂ­zszeresĂŠt megfizetve Ăśsszesen 300 milliĂł eurĂłt kĂśltĂśtt energiavĂĄsĂĄrlĂĄsra.

Noha 2006-ban mĂĄr nem volt olyan erős a meleghullĂĄm, NĂŠmetorszĂĄg, SpanyolorszĂĄg ĂŠs FranciaorszĂĄg arra kĂŠnyszerĂźlt, hogy nĂŠhĂĄny atomerőművet leĂĄllĂ­tson, mĂĄsokban pedig csĂśkkentse a termelĂŠst. RĂĄadĂĄsul ebben az ĂŠvben a nyugat-eurĂłpai atomerőművek Ăźzemeltetői mĂŠg felmentĂŠst is kaptak azon szabĂĄlyok alĂłl, melyek megtiltottĂĄk nekik, hogy a tĂşlmelegedett hűtővizet viszszaeresszĂŠk az ĂŠlő vizekbe ĂŠs Ă­gy kĂĄrosĂ­tsĂĄk a halgazdĂĄlkodĂĄst.

FranciaorszĂĄg szeret dicsekedni az ĂĄramszĂźksĂŠgletĂŠnek 78 szĂĄzalĂŠkĂĄt előĂĄllĂ­tĂł atomenergia-iparĂĄval. Nos, ennek ĂĄra van. Az EDF ĂŠvente 19 milliĂĄrd kĂśbmĂŠter vizet emel ki a folyĂłkbĂłl ĂŠs tavakbĂłl, ez a menynyisĂŠg nagyjĂĄbĂłl az orszĂĄg ivĂłvĂ­zigĂŠnyĂŠnek a fele. Az ivĂłvĂ­zforrĂĄsok szűkĂśssĂŠge viszont vilĂĄgszerte egyre nagyobb gond, ĂŠs a vilĂĄg orszĂĄgainak nagy tĂśbbsĂŠge egyĂĄltalĂĄn nincs abban a helyzetben, hogy megengedhessen magĂĄnak ilyen hatalmas vĂ­zigĂŠnyű energiatermelő rendszereket.

A tengerpartra telepĂ­tett atomerőművek esetĂŠben a hőhullĂĄmok nem okoznak gondot, mert a tengerek vize kĂśzel sem melegszik fel olyan gyorsan, mint a folyĂłkĂŠ vagy tavakĂŠ. Ám mint ahogy az JapĂĄn erőműveinek esetĂŠben megmutatkozott, a tengerparti atomerőműveket sokkal sĂşlyosabb veszĂŠlyek fenyegetik.

Amikor az indiai-ĂłceĂĄni cunami 2004-ben lecsapott, a madrasi reaktor magjĂĄt biztonsĂĄgosan be lehetett zĂĄrni, mert az elektromos rendszert – igen okosan – magasabban fekvő helyre telepĂ­tettĂŠk, mint magĂĄt az erőművet. A fukusimai erőművet a termĂŠszeti csapĂĄs kĂśzvetlen kĂśzelről ĂŠrte, a madrasi viszont tĂĄvol volt a szĂśkőĂĄrat kivĂĄltĂł fĂśldrengĂŠs epicentrumĂĄtĂłl.

Az alapproblĂŠma tehĂĄt az, hogy mikĂśzben a vilĂĄgban egyre nagyobb gond a vĂ­zkĂŠszletek szűkĂśssĂŠge, az atomerőművek egyrĂŠszt „vedelik” a vizet, mĂĄsrĂŠszt ki vannak tĂŠve a vĂ­z pusztĂ­tĂł erejĂŠnek. RĂĄadĂĄsul most az atomipar a vilĂĄgon mindenhol bőkezű ĂĄllami tĂĄmogatĂĄsra szorul.

A nukleĂĄris energia vonzereje Nyugaton jelentősen csĂśkkent, de annĂĄl inkĂĄbb megnőtt az Ăşgynevezett „újdonsĂźlt atomorszĂĄgokban”, ami Ăşj veszĂŠlyeket jelent, tĂśbbek kĂśzĂśtt az atomfegyverek tovĂĄbbi elterjedĂŠsĂŠnek veszĂŠlyĂŠt.

A vilĂĄg lakossĂĄgĂĄnak kĂśzel kĂŠtĂśtĂśde tengerpart 100 kilomĂŠteres ĂśvezetĂŠn belĂźl lakik, ami igencsak megnehezĂ­ti, hogy megfelelő helyet talĂĄljanak Ăşj nukleĂĄris energiaprogramok megvalĂłsĂ­tĂĄsĂĄhoz vagy a meglĂŠvő lĂŠtesĂ­tmĂŠnyek bővĂ­tĂŠsĂŠhez.

A fukusimai katasztrĂłfa valĂłszĂ­nűleg csĂśkkenti az atomenergia vonzerejĂŠt, mint ahogy a pennsylvaniai Three Mile Island erőmű 1979-es balesete is csĂśkkentette, hogy a mindkettőnĂŠl sokkal sĂşlyosabb 1986-os csernobili reaktorolvadĂĄsrĂłl ne is beszĂŠljĂźnk. Ám ha az emlĂ­tett balesetek tanulsĂĄgait komolyan levonjĂĄk, az atomenergia melletti ĂŠrvek Ăşjra erősek lehetnek.