Lassan terĂtĂŠkre kerĂźl a kormĂĄny, majd az OrszĂĄggyűlĂŠs előtt az Ăşj gĂĄzellĂĄtĂĄsi tĂśrvĂŠny (GET) tervezete. Ărdemes vĂŠgiggondolni, hogy vajon a tervezett teljes piacnyitĂĄs Ăşj modellje nyomĂĄn milyen vĂĄltozĂĄsok vĂĄrhatĂłak sajĂĄtos hazai helyzetĂźnkben, kĂźlĂśnĂśsen az egyre ĂŠlesebb vilĂĄgpiaci kĂśrnyezetben.
SzabĂĄlyozĂĄs
Az EurĂłpai UniĂł BizottsĂĄga mĂĄr a harmadik liberalizĂĄciĂłs csomaggal kĂźszkĂśdik, idehaza viszont a jelenleg hatĂĄlyos 2003/55 EK irĂĄnyelv ĂĄtĂźltetĂŠsĂŠvel is gondjaink vannak. Az irĂĄnyelv ugyanis 2007. jĂşlius 1-jĂŠre irĂĄnyozta elő a teljes piacnyitĂĄst (ĂĄram ĂŠs fĂśldgĂĄz), ĂŠs mindkĂŠt oldalon kĂŠsĂŠsben vagyunk. A villamos energia piac ĂĄtalakĂtĂĄsa 2008. januĂĄr 1-jĂŠvel megtĂśrtĂŠnik, ennek tĂśrvĂŠnyi kerete megvan, jĂłllehet mĂŠg mindig szĂĄmos vĂŠgrehajtĂĄsi rĂŠszletszabĂĄly hiĂĄnya nehezĂti a szereplők dolgĂĄt. A fĂśldgĂĄzpiacot illetően tavasszal vilĂĄgossĂĄ vĂĄlt, hogy jĂśvő nyĂĄrra hĂşzĂłdik a modellvĂĄltĂĄs, ugyanakkor most mĂŠg az sem zĂĄrhatĂł ki, hogy tovĂĄbbi halasztĂĄst szenved a hadművelet, ĂŠs csak 2009 elejĂŠre sikerĂźl időzĂteni a tĂŠnyleges nyitĂĄst. (Ne feledjĂźk, hogy de iure mĂĄr ma is bĂĄrki vĂĄsĂĄrolhatna a szabadpiacon, de ha ilyen igĂŠny felmerĂźlne is, egyetlen piaci szereplő sem tudnĂĄ mĂŠg kezelni az ilyen igĂŠnyt.)
SzĂĄmos bizonytalansĂĄg terheli tehĂĄt a folyamatot, s Ăgy a jĂśvő megĂtĂŠlĂŠsĂŠt, de Ăşgy tűnik, hogy az ĂĄrampiaci fejlemĂŠnyek ismeretĂŠben analĂłgia kĂnĂĄlkozik a leendő gĂĄzpiac műkĂśdĂŠsĂŠnek nĂŠmi előrejelzĂŠsĂŠhez.
Az Ăşj struktĂşra lĂŠnyege az, hogy az eddig ismert kĂśzĂźzemi műkĂśdĂŠst egyelőre fenntartja az egyetemes szolgĂĄltatĂĄs intĂŠzmĂŠnye rĂŠvĂŠn. Megszűnik ugyan ebben a kĂśrben a tĂŠteles kĂśltsĂŠg-felĂźlvizsgĂĄlaton alapulĂł hatĂłsĂĄgi ĂĄrszabĂĄlyozĂĄs, ugyanakkor a szolgĂĄltatĂłi tarifĂĄk elfogadĂĄsa, illetve a kereskedői ĂĄrrĂŠsek meghatĂĄrozĂĄsa rĂŠvĂŠn a hatĂłsĂĄg (GKM, MEH) lĂŠnyegĂŠben tovĂĄbbra is alkalmazhat, illetve fenntarthat a piaci folyamatoktĂłl eltĂŠrĂtett ĂĄrakat a portĂŠka (ĂĄram, fĂśldgĂĄz) vonatkozĂĄsĂĄban. A fuvar, vagyis a rendszerek hasznĂĄlati dĂja vĂĄltozatlanul hatĂłsĂĄgi dĂjas marad.
Az ĂĄrampiacot lĂĄtva Ăşgy tűnik, hogy a hĂĄztartĂĄsi fogyasztĂłk ĂĄrai felett gyakorolt ĂĄrleszorĂtĂł politikai kontroll ĂĄrĂĄt azok a nem-hĂĄztartĂĄsi fogyasztĂłk fizetik meg, akik jĂśvőre mĂĄr nem lĂŠvĂŠn jogosultak az egyetemes szolgĂĄltatĂĄs igĂŠnybe vĂŠtelĂŠre, a szabadpiaci szegmens kereslet-kĂnĂĄlati tĂśrvĂŠnyeinek esnek ĂĄldozatul az Ăśnmaguk ĂĄltal gerjesztett keresleti versenyben.
A fĂśldgĂĄzpiacon jelenleg mintegy 300 fogyasztĂł 700 fogyasztĂĄsi helyen vĂĄsĂĄrol Ăśsszesen 4,5 milliĂĄrd kĂśbmĂŠter gĂĄzt a ma ismert, jĂśvő ĂŠvre bejelentett igĂŠnyek alapjĂĄn. Ez tekintĂŠlyes mennyisĂŠg ĂŠs arĂĄny eurĂłpai ĂśsszehasonlĂtĂĄsban is, hiszen a teljes ĂŠves felhasznĂĄlĂĄs (12-14 milliĂĄrd kĂśbmĂŠter) harmadĂĄt teszi ki. Ugyanakkor figyelembe vĂŠve a hĂĄztartĂĄsi fogyasztĂĄs egyharmados rĂŠszarĂĄnyĂĄt, a nem-hĂĄztartĂĄsi kĂśr fele mĂŠg kĂśzĂźzemben van. Ăgy nem mindegy, hogy milyen ĂźtemezĂŠsben kĂŠnyszerĂźlnek a szabadpiacra. A GET tervezet a kezdeti kĂźszĂśbĂŠrtĂŠket leszĂĄllĂtotta, ennek folytĂĄn elvileg az első kĂśrben az 500 m3/Ăłra teljesĂtmĂŠny feletti fogyasztĂłk mellett a 100 m3/Ăłra felettiek is kikerĂźlnek az egyetemes szolgĂĄltatĂĄsi kĂśrből. Az előbbiek szĂĄma mintegy 300-ra tehető, utĂłbbiak viszont legalĂĄbb 4000-en vannak. Ennek a kĂśrnek a szabadpiaci beszerzĂŠse termĂŠszetesen nem Ăşj gĂĄzigĂŠny, de a versenykĂŠpes forrĂĄs kimerĂźlĂŠsĂŠvel semmilyen ĂĄrelőnyre nem szĂĄmĂthatnak, ellenben ĂĄrfelhajtĂł tĂŠnyezővĂŠ vĂĄlik az a mechanizmus, amit az ĂĄrampiacon lĂĄthatunk.
ĂrtĂŠnyezők
Ismeretes, hogy fĂśldgĂĄzfogyasztĂĄsunk 80%-ĂĄt importĂĄljuk. Ez a fĂśldgĂĄz vĂŠgső soron alapvetően orosz, kisebb rĂŠszben tĂźrkmĂŠn forrĂĄsbĂłl szĂĄrmazik. A kĂśzĂźzemi szolgĂĄltatĂĄs kĂśrĂŠben lĂŠnyegĂŠben orosz eredetű gĂĄzzal van dolgunk, amely a GazpromtĂłl szĂĄrmazik, ĂŠs egyrĂŠszt a PanrusgĂĄz, mĂĄsrĂŠszt a Gaz de France, illetve az E.ON-Ruhrgas kereskedelmi csatornĂĄin ĂŠrkezik az orszĂĄgba BeregdarĂłcnĂĄl, valamint a HAG-vezetĂŠken Baumgarten felől, hosszĂş tĂĄvĂş szerződĂŠsek keretĂŠben.
A gĂĄziparban szokĂĄsos hosszĂştĂĄvĂş megĂĄllapodĂĄsok alapjĂĄn ennek a fĂśldgĂĄznak az aktuĂĄlis ĂĄrĂĄt meghatĂĄrozott helyettesĂtő termĂŠkek (nĂĄlunk a kĂśnnyű fűtőolaj ĂŠs gĂĄzolaj 50-50%-os arĂĄnyban) vilĂĄgpiaci ĂĄra hatĂĄrozza meg, bizonyos kĂŠsleltetĂŠssel ĂŠs kisimĂtĂĄssal (nĂĄlunk kilenc havi mozgĂł ĂĄtlagolĂĄssal). A mediterrĂĄn kikĂśtőbe leszĂĄllĂtott feldolgozott olajtermĂŠkek alapanyaga ugyan az Ural tĂpusĂş orosz nyersolaj, ennek ĂĄrvĂĄltozĂĄsa azonban elĂŠg szorosan kĂśveti a vezető vilĂĄgpiaci termĂŠkek (WTI, Brent) ĂĄrmozgĂĄsĂĄt, Ăgy ezek ismeretĂŠben bĂĄrki nyomon kĂśvetheti a vĂĄrhatĂł ĂĄrhatĂĄsokat.
Az utĂłbbi időszakban tĂśbb lĂŠpcsőben lezajlott ĂĄrsokkok nyomĂĄn – amikor az elmĂşlt hetekben stabilan a 90-100 dollĂĄros sĂĄvban tartĂłzkodik a hordĂłnkĂŠnti nyersolajĂĄr – mĂĄr szinte hihetetlen, hogy 2000-ben a harminc dollĂĄrt sem ĂŠrte el az ĂŠves ĂĄtlagos Brent ĂĄr (Ural 26,72), ami nĂŠmi hullĂĄmvĂślgy utĂĄn mĂŠg 2003-ban is alulrĂłl nĂŠzte ezt a szintet. EzutĂĄn viszont nekilĂłdult, ĂŠs rendre 38 dollĂĄr, 54 dollĂĄr, illetve 65 dollĂĄr felett zĂĄrta ĂŠvi ĂĄtlagĂĄt az elmĂşlt ĂŠvekben. Ennek nyomĂĄn alakultak ki vĂŠgeredmĂŠnyben az idei gĂĄzĂĄraink, igaz, a szabĂĄlyozĂł hatĂłsĂĄgok nem hasznĂĄltĂĄk ki a negyedĂŠves ĂĄrkorrekciĂłs rendszerben rejlő előnyĂśket a konkrĂŠt vilĂĄgpiaci mozgĂĄsok tĂźkrĂśztetĂŠsĂŠre, hanem a Mol ĂśrĂśkĂŠbe lĂŠpő E.On FĂśldgĂĄz Trade kizĂĄrĂłlagos kĂśzĂźzemi nagykereskedővel kĂśtĂśtt alku keretĂŠben a 2006-os nyomott belfĂśldi ĂĄrak importkĂśltsĂŠgeit jĂł ideig az E.On ĂĄllta, utĂłbb viszont ezt tĂśrlesztve lassan kiegyenlĂtődik a szĂĄmla. Ilyen mĂłdon gyakorlatilag idĂŠn vĂĄltozatlanok maradtak a vĂŠgfogyasztĂłi ĂĄrak, vagyis teljes orszĂĄgos ĂĄtlagban a 80 Ft/kĂśbmĂŠter kĂśrĂźli ĂĄrszint.
Az idei olajĂĄr rally nyomĂĄn viszont jĂśvőre komoly nyomĂĄs vĂĄrhatĂł a kĂśltsĂŠgekben. Pici augusztusi megingĂĄst leszĂĄmĂtva a havi ĂĄtlagĂĄrak rendĂźletlenĂźl kapaszkodtak fel az ĂŠv eleji 50 dollĂĄrrĂłl a novemberi 90 dollĂĄros hordĂłnkĂŠnti ĂĄrra. Ez nagyjĂĄbĂłl azt jelenti, hogy a tavalyi ĂŠves ĂĄtlag alĂĄ akkor kerĂźlhetnĂŠnk, ha decemberben vĂŠgig ingyen adnĂĄk a szĂĄllĂtĂłk a nyersolajat. Erre nem nagyon szĂĄmĂthatunk, 70 dollĂĄr kĂśrĂźl ĂŠves ĂĄtlagĂĄrra viszont igen. Ennek nyomĂĄn a januĂĄr 1-jei ĂĄrkorrekciĂłban mĂĄris legalĂĄbb 10%-os importnyomĂĄs jelentkezik, a kĂśvetkező ĂŠv hĂĄtralevő negyedĂŠveit mĂŠg valamelyest befolyĂĄsolhatjĂĄk a leendő vilĂĄgpiaci ĂĄrmozgĂĄsok. Elvileg lejjebb adhatjĂĄk a piacok, a kereslet csĂśkkenĂŠse, illetve a szĂĄllĂtĂĄsi kockĂĄzatok mĂŠrsĂŠklődĂŠsĂŠvel a 20-25 dollĂĄr/hordĂł mĂŠrtĂŠkűre becsĂźlt spekulatĂv tőke is elhagyhatja a szektort. Ugyanakkor az is előfordulhat, hogy a nem tĂşl tĂĄvoli jĂśvőben 120 dollĂĄros magassĂĄgbĂłl nĂŠzĂźnk vissza irigykedve a mai helyzetre. Ne feledjĂźk, hogy a kitermelĂŠs Ăźteme egyre kevĂŠsbĂŠ kĂŠpes lĂŠpĂŠst tartani a fogyasztĂĄs bővĂźlĂŠsĂŠvel (Ăzsia iparosodĂł terĂźletei), s minden jel szerint vĂŠget ĂŠrt az olcsĂł olaj korszaka.
Minthogy dollĂĄrban fizetnek kereskedőink a szĂĄllĂtĂłnak, nem lĂŠnyegtelen kĂŠrdĂŠs a belfĂśldi ĂĄrakat illetően a devizakurzus alakulĂĄsa. Az elmĂşlt esztendők 200, illetve tavaly 210 forintos dollĂĄrkurzusa utĂĄn idĂŠn a forint jelentős erősĂśdĂŠsĂŠt ĂŠs a dollĂĄr gyengĂźlĂŠsĂŠt egyszerre tapasztalhatjuk. Ennek ĂĄldĂĄsos hatĂĄsa segĂtett tompĂtani eleddig az olajĂĄrsokk legutĂłbbi hatĂĄsait. A reĂĄlĂĄrfolyamokat megbĂzhatĂłan tĂźkrĂśző Big Mac index szerint nyĂĄron nagyjĂĄbĂłl helyesen volt ĂĄrazva nemzeti valutĂĄnk, arra viszont nem szabad bizton szĂĄmĂtani, hogy jĂśvőre nem fog gyengĂźlni az idĂŠn vĂŠlhetően 185 forint kĂśrĂźl alakulĂł ĂŠves ĂĄrfolyam. Ez tehĂĄt tovĂĄbbi kockĂĄzati tĂŠnyező az ĂĄrnyomĂĄs tekintetĂŠben.
Az ĂĄrkorrekciĂł kĂŠrdĂŠsĂŠt nem ĂŠrinti a gĂĄzĂĄr kompenzĂĄciĂł rendszerĂŠnek mĂĄr bejelentett mĂłdosĂtĂĄsa, viszont az ĂŠrintett – eddig tĂĄmogatott – lakossĂĄgi fogyasztĂłk nyilvĂĄn megĂŠrzik a tĂĄmogatĂĄsi forrĂĄsok szűkĂźlĂŠsĂŠt. Viszont az emlĂtett ĂĄthĂşzĂłdĂł szabĂĄlyozĂĄsi tĂŠtel (E.On Ăźgylet) mĂŠg mintegy 30-35 milliĂĄrd forintos hĂĄtralĂŠkot mutat.
A fĂśldgĂĄz ĂŠrtĂŠkesĂtĂŠsĂŠnek ĂĄrrĂŠsĂŠre rĂŠszleteiben most nem tĂŠrĂźnk ki, mert az első fĂŠlĂŠvben semmilyen vĂĄltozĂĄs – leszĂĄmĂtva a vĂŠgfogyasztĂłkat nem ĂŠrintő, piaci szereplők kĂśzĂśtti ĂĄtrendezĂŠseket – nem vĂĄrhatĂł.
Ezzel nagyjĂĄbĂłl vĂŠgeztĂźnk is a gĂĄzmolekula kĂśltsĂŠgtĂŠnyezőinek ĂĄttekintĂŠsĂŠvel, lĂĄssuk a fuvardĂjakat. A rendszerhasznĂĄlati dĂjak (alapdĂj, szĂĄllĂtĂłvezetĂŠki, elosztĂłhĂĄlĂłzati ĂŠs tĂĄrolĂłi dĂjak) igen vĂĄltozatos formĂĄban vannak a kĂśzĂźzemi ĂĄrakba beĂŠpĂtve, nem is egyszerű kĂśvetni egyes elemeik vĂĄltozĂĄsĂĄnak hatĂĄsait. ĂsszessĂŠgĂŠben azonban viszonylag egyszerű a kĂŠplet, az infrastruktĂşrĂĄt Ăźzemeltető cĂŠgek tisztessĂŠgesnek mondhatĂł eszkĂśzarĂĄnyos megtĂŠrĂźlĂŠsben rĂŠszesĂźlnek, nagyvonalĂş kĂśltsĂŠg-felĂźlvizsgĂĄlat mellett. TalĂĄn ennek nyomĂĄn nevezhető nemzetkĂśzi ĂśsszehasonlĂtĂĄsban meglehetősen magasnak a rendszerhasznĂĄlati dĂjak arĂĄnya a vĂŠgszĂĄmlĂĄban. Az elosztĂłhĂĄlĂłzatra csatlakozĂł fogyasztĂłk kĂśzel 15 Ft/kĂśbmĂŠter dĂjat fizetnek ĂĄtlagosan, ennek tĂśbb mint fele az elosztĂłhĂĄlĂłzati dĂj, a fennmaradĂł rĂŠszt a szĂĄllĂtĂĄs ĂŠs tĂĄrolĂĄs dĂjai teszik ki. Ennek a dĂjnak a karbantartĂĄsa viszont rendszeres inflĂĄciĂł korrekciĂłt igĂŠnyel, amely – a villamosenergia-hĂĄlĂłzat hasznĂĄlathoz hasonlĂłan – rendszeres időkĂśzĂśnkĂŠnt megdobja a vĂŠgszĂĄmlĂĄkat.
VĂŠgezetĂźl ne feledjĂźk, hogy idĂĄig nettĂł ĂĄrakrĂłl beszĂŠltĂźnk, vagyis a nem-hĂĄztartĂĄsi fogyasztĂłkat energiaadĂł is terheli (56 Ft/gigajoule, vagyis 1,90 Ft/kĂśbmĂŠter), illetve a tavaly szeptemberben 20% mĂŠrtĂŠkűre emelkedő ĂĄfa a hĂĄztartĂĄsi fogyasztĂłk vĂŠgszĂĄmlĂĄjĂĄt dagasztja tovĂĄbb. Az energiaadĂł mĂŠrtĂŠkĂŠnek vĂĄltoztatĂĄsĂĄrĂłl nincs szĂł, az adĂł alĂłl mentesĂtett nem-Ăźzleti fogyasztĂłk adĂłztatĂĄsa sincs napirenden. MĂĄsfelől elvileg felmerĂźlhetne az ĂĄfa mĂŠrtĂŠkĂŠnek csĂśkkentĂŠse, ez az Ăśtlet viszont rendre a fiskĂĄlis tĂĄrca merev ellenĂĄllĂĄsĂĄba ĂźtkĂśzik. Ăgy az adĂłk terĂŠn nem vĂĄrhatĂłak vĂĄltozĂĄsok.
Ezek utĂĄn visszatĂŠrhetĂźnk az emlĂtett 80 Ft/kĂśbmĂŠter (nettĂł) ĂĄtlagĂĄrhoz, amely termĂŠszetesen eltĂŠrő fogyasztĂłi csoportok Ăśsszevont ĂĄtlaga. EgyrĂŠszt a hĂĄztartĂĄsi fogyasztĂłk kĂśzel 85 Ft/kĂśbmĂŠter ĂĄrĂĄt rejti, mĂĄsfelől a nem-hĂĄztartĂĄsi fogyasztĂłk szĂŠles kĂśrĂŠnek kĂźlĂśnbĂśző kategĂłriĂĄit. A 20-100 kĂśbmĂŠter/Ăłra kĂśzĂśtti kĂśr 89 Ft/kĂśbmĂŠter felett fizet, az 500 kĂśbmĂŠter/Ăłra felettiek ĂĄtlaga hajszĂĄl hĂjĂĄn 78 forint kĂśbmĂŠterenkĂŠnt, a kĂŠt csoport kĂśzĂśtt lĂŠvők pedig 82 Ft/kĂśbmĂŠter felett vannak. Mindez termĂŠszetesen a kĂśzĂźzemi kĂśrre vonatkozik, a mĂĄr szabadpiacon vĂĄsĂĄrlĂłk fajlagos ĂĄrai – vĂŠtelezĂŠsi sajĂĄtossĂĄgaik ĂŠs piacra lĂŠpĂŠsĂźk időpontjĂĄnak fĂźggvĂŠnyĂŠben – 3-15 %-al alacsonyabbak.
ĂrarĂĄnyok
Mindent egybevetve az – egyszerűsĂŠg kedvĂŠĂŠrt nevezzĂźk Ăgy – ipari fogyasztĂłk helyzete nem kĂśnnyű. MĂg ugyanis a lakossĂĄgi fogyasztĂłt nem igazĂĄn ĂŠrdekli, hogy a szomszĂŠd, vagy tĂĄvoli orszĂĄgokban mennyibe kerĂźl a gĂĄz, az exportőrĂśk pozĂciĂłjĂĄt alapvetően meghatĂĄrozza nemzetkĂśzi versenykĂŠpessĂŠgĂźk. Ezt pedig erősen rombolja, hogy az Eurostat 2007. mĂĄsodik fĂŠlĂŠvi előzetes adatai szerint a legkisebb ipari fogyasztĂłi kĂśrben (12 ezer kĂśbmĂŠter ĂŠve fogyasztĂĄs) mĂŠg a ranglista alsĂł kĂśzĂŠpmezőnyĂŠben, az uniĂłs ĂĄtlag alatt vagyunk, de az emelkedő fogyasztĂĄssal – ĂŠs jellemzően ezzel egyĂźtt emelkedő energia kĂśltsĂŠghĂĄnyaddal – egyre âelőkelőbb” helyezĂŠshez jutunk. A legnagyobb fogyasztĂłk kĂśrĂŠben mĂĄr csak a nĂŠmetek előznek meg bennĂźnket az ĂĄfa nĂŠlkĂźl szĂĄmĂtott fĂśldgĂĄzĂĄrak tekintetĂŠben.
Ezzel szemben a hĂĄztartĂĄsi fogyasztĂłk a lista vĂŠge felĂŠ talĂĄlhatĂłak, messze az EU-27 ĂĄtlaga alatti ĂĄrakkal. Ez a nyilvĂĄnvalĂł arĂĄnytalansĂĄg komoly ĂĄttĂŠteles keresztfinanszĂrozĂĄsra utal.
Mindezt Ăśsszefoglalva az adĂłdik, hogy amennyiben az ĂŠv eleji ĂĄrkorrekciĂł – az előzetes jelzĂŠsek szerint 5-10% – nem fedezi a hĂĄztartĂĄsi fogyasztĂłi kĂśr ellĂĄtĂĄsĂĄnak kĂśltsĂŠgeit, akkor a hiĂĄny Ăłhatatlanul rĂĄterhelődik az ipari fogyasztĂłi kĂśrre, kĂźlĂśnĂśsen arra a rĂŠszre, amely a modellvĂĄltĂĄskor szabadpiacra kĂŠnyszerĂźl. Ăvatos becslĂŠssel – a fenti feltevĂŠsek mentĂŠn – legalĂĄbb 10-20% mĂŠrtĂŠkű ĂĄremelĂŠs valĂłszĂnűsĂthető szĂĄmukra.
Földgázár kilátások
Lassan terĂtĂŠkre kerĂźl a kormĂĄny, majd az OrszĂĄggyűlĂŠs előtt az Ăşj gĂĄzellĂĄtĂĄsi tĂśrvĂŠny (GET) tervezete. Ărdemes vĂŠgiggondolni, hogy vajon a tervezett teljes piacnyitĂĄs Ăşj modellje nyomĂĄn milyen vĂĄltozĂĄsok vĂĄrhatĂłak sajĂĄtos hazai helyzetĂźnkben, kĂźlĂśnĂśsen az egyre ĂŠlesebb vilĂĄgpiaci kĂśrnyezetben.
SzabĂĄlyozĂĄs
Az EurĂłpai UniĂł BizottsĂĄga mĂĄr a harmadik liberalizĂĄciĂłs csomaggal kĂźszkĂśdik, idehaza viszont a jelenleg hatĂĄlyos 2003/55 EK irĂĄnyelv ĂĄtĂźltetĂŠsĂŠvel is gondjaink vannak. Az irĂĄnyelv ugyanis 2007. jĂşlius 1-jĂŠre irĂĄnyozta elő a teljes piacnyitĂĄst (ĂĄram ĂŠs fĂśldgĂĄz), ĂŠs mindkĂŠt oldalon kĂŠsĂŠsben vagyunk. A villamos energia piac ĂĄtalakĂtĂĄsa 2008. januĂĄr 1-jĂŠvel megtĂśrtĂŠnik, ennek tĂśrvĂŠnyi kerete megvan, jĂłllehet mĂŠg mindig szĂĄmos vĂŠgrehajtĂĄsi rĂŠszletszabĂĄly hiĂĄnya nehezĂti a szereplők dolgĂĄt. A fĂśldgĂĄzpiacot illetően tavasszal vilĂĄgossĂĄ vĂĄlt, hogy jĂśvő nyĂĄrra hĂşzĂłdik a modellvĂĄltĂĄs, ugyanakkor most mĂŠg az sem zĂĄrhatĂł ki, hogy tovĂĄbbi halasztĂĄst szenved a hadművelet, ĂŠs csak 2009 elejĂŠre sikerĂźl időzĂteni a tĂŠnyleges nyitĂĄst. (Ne feledjĂźk, hogy de iure mĂĄr ma is bĂĄrki vĂĄsĂĄrolhatna a szabadpiacon, de ha ilyen igĂŠny felmerĂźlne is, egyetlen piaci szereplő sem tudnĂĄ mĂŠg kezelni az ilyen igĂŠnyt.)
SzĂĄmos bizonytalansĂĄg terheli tehĂĄt a folyamatot, s Ăgy a jĂśvő megĂtĂŠlĂŠsĂŠt, de Ăşgy tűnik, hogy az ĂĄrampiaci fejlemĂŠnyek ismeretĂŠben analĂłgia kĂnĂĄlkozik a leendő gĂĄzpiac műkĂśdĂŠsĂŠnek nĂŠmi előrejelzĂŠsĂŠhez.
Az Ăşj struktĂşra lĂŠnyege az, hogy az eddig ismert kĂśzĂźzemi műkĂśdĂŠst egyelőre fenntartja az egyetemes szolgĂĄltatĂĄs intĂŠzmĂŠnye rĂŠvĂŠn. Megszűnik ugyan ebben a kĂśrben a tĂŠteles kĂśltsĂŠg-felĂźlvizsgĂĄlaton alapulĂł hatĂłsĂĄgi ĂĄrszabĂĄlyozĂĄs, ugyanakkor a szolgĂĄltatĂłi tarifĂĄk elfogadĂĄsa, illetve a kereskedői ĂĄrrĂŠsek meghatĂĄrozĂĄsa rĂŠvĂŠn a hatĂłsĂĄg (GKM, MEH) lĂŠnyegĂŠben tovĂĄbbra is alkalmazhat, illetve fenntarthat a piaci folyamatoktĂłl eltĂŠrĂtett ĂĄrakat a portĂŠka (ĂĄram, fĂśldgĂĄz) vonatkozĂĄsĂĄban. A fuvar, vagyis a rendszerek hasznĂĄlati dĂja vĂĄltozatlanul hatĂłsĂĄgi dĂjas marad.
Az ĂĄrampiacot lĂĄtva Ăşgy tűnik, hogy a hĂĄztartĂĄsi fogyasztĂłk ĂĄrai felett gyakorolt ĂĄrleszorĂtĂł politikai kontroll ĂĄrĂĄt azok a nem-hĂĄztartĂĄsi fogyasztĂłk fizetik meg, akik jĂśvőre mĂĄr nem lĂŠvĂŠn jogosultak az egyetemes szolgĂĄltatĂĄs igĂŠnybe vĂŠtelĂŠre, a szabadpiaci szegmens kereslet-kĂnĂĄlati tĂśrvĂŠnyeinek esnek ĂĄldozatul az Ăśnmaguk ĂĄltal gerjesztett keresleti versenyben.
A fĂśldgĂĄzpiacon jelenleg mintegy 300 fogyasztĂł 700 fogyasztĂĄsi helyen vĂĄsĂĄrol Ăśsszesen 4,5 milliĂĄrd kĂśbmĂŠter gĂĄzt a ma ismert, jĂśvő ĂŠvre bejelentett igĂŠnyek alapjĂĄn. Ez tekintĂŠlyes mennyisĂŠg ĂŠs arĂĄny eurĂłpai ĂśsszehasonlĂtĂĄsban is, hiszen a teljes ĂŠves felhasznĂĄlĂĄs (12-14 milliĂĄrd kĂśbmĂŠter) harmadĂĄt teszi ki. Ugyanakkor figyelembe vĂŠve a hĂĄztartĂĄsi fogyasztĂĄs egyharmados rĂŠszarĂĄnyĂĄt, a nem-hĂĄztartĂĄsi kĂśr fele mĂŠg kĂśzĂźzemben van. Ăgy nem mindegy, hogy milyen ĂźtemezĂŠsben kĂŠnyszerĂźlnek a szabadpiacra. A GET tervezet a kezdeti kĂźszĂśbĂŠrtĂŠket leszĂĄllĂtotta, ennek folytĂĄn elvileg az első kĂśrben az 500 m3/Ăłra teljesĂtmĂŠny feletti fogyasztĂłk mellett a 100 m3/Ăłra felettiek is kikerĂźlnek az egyetemes szolgĂĄltatĂĄsi kĂśrből. Az előbbiek szĂĄma mintegy 300-ra tehető, utĂłbbiak viszont legalĂĄbb 4000-en vannak. Ennek a kĂśrnek a szabadpiaci beszerzĂŠse termĂŠszetesen nem Ăşj gĂĄzigĂŠny, de a versenykĂŠpes forrĂĄs kimerĂźlĂŠsĂŠvel semmilyen ĂĄrelőnyre nem szĂĄmĂthatnak, ellenben ĂĄrfelhajtĂł tĂŠnyezővĂŠ vĂĄlik az a mechanizmus, amit az ĂĄrampiacon lĂĄthatunk.
ĂrtĂŠnyezők
Ismeretes, hogy fĂśldgĂĄzfogyasztĂĄsunk 80%-ĂĄt importĂĄljuk. Ez a fĂśldgĂĄz vĂŠgső soron alapvetően orosz, kisebb rĂŠszben tĂźrkmĂŠn forrĂĄsbĂłl szĂĄrmazik. A kĂśzĂźzemi szolgĂĄltatĂĄs kĂśrĂŠben lĂŠnyegĂŠben orosz eredetű gĂĄzzal van dolgunk, amely a GazpromtĂłl szĂĄrmazik, ĂŠs egyrĂŠszt a PanrusgĂĄz, mĂĄsrĂŠszt a Gaz de France, illetve az E.ON-Ruhrgas kereskedelmi csatornĂĄin ĂŠrkezik az orszĂĄgba BeregdarĂłcnĂĄl, valamint a HAG-vezetĂŠken Baumgarten felől, hosszĂş tĂĄvĂş szerződĂŠsek keretĂŠben.
A gĂĄziparban szokĂĄsos hosszĂştĂĄvĂş megĂĄllapodĂĄsok alapjĂĄn ennek a fĂśldgĂĄznak az aktuĂĄlis ĂĄrĂĄt meghatĂĄrozott helyettesĂtő termĂŠkek (nĂĄlunk a kĂśnnyű fűtőolaj ĂŠs gĂĄzolaj 50-50%-os arĂĄnyban) vilĂĄgpiaci ĂĄra hatĂĄrozza meg, bizonyos kĂŠsleltetĂŠssel ĂŠs kisimĂtĂĄssal (nĂĄlunk kilenc havi mozgĂł ĂĄtlagolĂĄssal). A mediterrĂĄn kikĂśtőbe leszĂĄllĂtott feldolgozott olajtermĂŠkek alapanyaga ugyan az Ural tĂpusĂş orosz nyersolaj, ennek ĂĄrvĂĄltozĂĄsa azonban elĂŠg szorosan kĂśveti a vezető vilĂĄgpiaci termĂŠkek (WTI, Brent) ĂĄrmozgĂĄsĂĄt, Ăgy ezek ismeretĂŠben bĂĄrki nyomon kĂśvetheti a vĂĄrhatĂł ĂĄrhatĂĄsokat.
Az utĂłbbi időszakban tĂśbb lĂŠpcsőben lezajlott ĂĄrsokkok nyomĂĄn – amikor az elmĂşlt hetekben stabilan a 90-100 dollĂĄros sĂĄvban tartĂłzkodik a hordĂłnkĂŠnti nyersolajĂĄr – mĂĄr szinte hihetetlen, hogy 2000-ben a harminc dollĂĄrt sem ĂŠrte el az ĂŠves ĂĄtlagos Brent ĂĄr (Ural 26,72), ami nĂŠmi hullĂĄmvĂślgy utĂĄn mĂŠg 2003-ban is alulrĂłl nĂŠzte ezt a szintet. EzutĂĄn viszont nekilĂłdult, ĂŠs rendre 38 dollĂĄr, 54 dollĂĄr, illetve 65 dollĂĄr felett zĂĄrta ĂŠvi ĂĄtlagĂĄt az elmĂşlt ĂŠvekben. Ennek nyomĂĄn alakultak ki vĂŠgeredmĂŠnyben az idei gĂĄzĂĄraink, igaz, a szabĂĄlyozĂł hatĂłsĂĄgok nem hasznĂĄltĂĄk ki a negyedĂŠves ĂĄrkorrekciĂłs rendszerben rejlő előnyĂśket a konkrĂŠt vilĂĄgpiaci mozgĂĄsok tĂźkrĂśztetĂŠsĂŠre, hanem a Mol ĂśrĂśkĂŠbe lĂŠpő E.On FĂśldgĂĄz Trade kizĂĄrĂłlagos kĂśzĂźzemi nagykereskedővel kĂśtĂśtt alku keretĂŠben a 2006-os nyomott belfĂśldi ĂĄrak importkĂśltsĂŠgeit jĂł ideig az E.On ĂĄllta, utĂłbb viszont ezt tĂśrlesztve lassan kiegyenlĂtődik a szĂĄmla. Ilyen mĂłdon gyakorlatilag idĂŠn vĂĄltozatlanok maradtak a vĂŠgfogyasztĂłi ĂĄrak, vagyis teljes orszĂĄgos ĂĄtlagban a 80 Ft/kĂśbmĂŠter kĂśrĂźli ĂĄrszint.
Az idei olajĂĄr rally nyomĂĄn viszont jĂśvőre komoly nyomĂĄs vĂĄrhatĂł a kĂśltsĂŠgekben. Pici augusztusi megingĂĄst leszĂĄmĂtva a havi ĂĄtlagĂĄrak rendĂźletlenĂźl kapaszkodtak fel az ĂŠv eleji 50 dollĂĄrrĂłl a novemberi 90 dollĂĄros hordĂłnkĂŠnti ĂĄrra. Ez nagyjĂĄbĂłl azt jelenti, hogy a tavalyi ĂŠves ĂĄtlag alĂĄ akkor kerĂźlhetnĂŠnk, ha decemberben vĂŠgig ingyen adnĂĄk a szĂĄllĂtĂłk a nyersolajat. Erre nem nagyon szĂĄmĂthatunk, 70 dollĂĄr kĂśrĂźl ĂŠves ĂĄtlagĂĄrra viszont igen. Ennek nyomĂĄn a januĂĄr 1-jei ĂĄrkorrekciĂłban mĂĄris legalĂĄbb 10%-os importnyomĂĄs jelentkezik, a kĂśvetkező ĂŠv hĂĄtralevő negyedĂŠveit mĂŠg valamelyest befolyĂĄsolhatjĂĄk a leendő vilĂĄgpiaci ĂĄrmozgĂĄsok. Elvileg lejjebb adhatjĂĄk a piacok, a kereslet csĂśkkenĂŠse, illetve a szĂĄllĂtĂĄsi kockĂĄzatok mĂŠrsĂŠklődĂŠsĂŠvel a 20-25 dollĂĄr/hordĂł mĂŠrtĂŠkűre becsĂźlt spekulatĂv tőke is elhagyhatja a szektort. Ugyanakkor az is előfordulhat, hogy a nem tĂşl tĂĄvoli jĂśvőben 120 dollĂĄros magassĂĄgbĂłl nĂŠzĂźnk vissza irigykedve a mai helyzetre. Ne feledjĂźk, hogy a kitermelĂŠs Ăźteme egyre kevĂŠsbĂŠ kĂŠpes lĂŠpĂŠst tartani a fogyasztĂĄs bővĂźlĂŠsĂŠvel (Ăzsia iparosodĂł terĂźletei), s minden jel szerint vĂŠget ĂŠrt az olcsĂł olaj korszaka.
Minthogy dollĂĄrban fizetnek kereskedőink a szĂĄllĂtĂłnak, nem lĂŠnyegtelen kĂŠrdĂŠs a belfĂśldi ĂĄrakat illetően a devizakurzus alakulĂĄsa. Az elmĂşlt esztendők 200, illetve tavaly 210 forintos dollĂĄrkurzusa utĂĄn idĂŠn a forint jelentős erősĂśdĂŠsĂŠt ĂŠs a dollĂĄr gyengĂźlĂŠsĂŠt egyszerre tapasztalhatjuk. Ennek ĂĄldĂĄsos hatĂĄsa segĂtett tompĂtani eleddig az olajĂĄrsokk legutĂłbbi hatĂĄsait. A reĂĄlĂĄrfolyamokat megbĂzhatĂłan tĂźkrĂśző Big Mac index szerint nyĂĄron nagyjĂĄbĂłl helyesen volt ĂĄrazva nemzeti valutĂĄnk, arra viszont nem szabad bizton szĂĄmĂtani, hogy jĂśvőre nem fog gyengĂźlni az idĂŠn vĂŠlhetően 185 forint kĂśrĂźl alakulĂł ĂŠves ĂĄrfolyam. Ez tehĂĄt tovĂĄbbi kockĂĄzati tĂŠnyező az ĂĄrnyomĂĄs tekintetĂŠben.
Az ĂĄrkorrekciĂł kĂŠrdĂŠsĂŠt nem ĂŠrinti a gĂĄzĂĄr kompenzĂĄciĂł rendszerĂŠnek mĂĄr bejelentett mĂłdosĂtĂĄsa, viszont az ĂŠrintett – eddig tĂĄmogatott – lakossĂĄgi fogyasztĂłk nyilvĂĄn megĂŠrzik a tĂĄmogatĂĄsi forrĂĄsok szűkĂźlĂŠsĂŠt. Viszont az emlĂtett ĂĄthĂşzĂłdĂł szabĂĄlyozĂĄsi tĂŠtel (E.On Ăźgylet) mĂŠg mintegy 30-35 milliĂĄrd forintos hĂĄtralĂŠkot mutat.
A fĂśldgĂĄz ĂŠrtĂŠkesĂtĂŠsĂŠnek ĂĄrrĂŠsĂŠre rĂŠszleteiben most nem tĂŠrĂźnk ki, mert az első fĂŠlĂŠvben semmilyen vĂĄltozĂĄs – leszĂĄmĂtva a vĂŠgfogyasztĂłkat nem ĂŠrintő, piaci szereplők kĂśzĂśtti ĂĄtrendezĂŠseket – nem vĂĄrhatĂł.
Ezzel nagyjĂĄbĂłl vĂŠgeztĂźnk is a gĂĄzmolekula kĂśltsĂŠgtĂŠnyezőinek ĂĄttekintĂŠsĂŠvel, lĂĄssuk a fuvardĂjakat. A rendszerhasznĂĄlati dĂjak (alapdĂj, szĂĄllĂtĂłvezetĂŠki, elosztĂłhĂĄlĂłzati ĂŠs tĂĄrolĂłi dĂjak) igen vĂĄltozatos formĂĄban vannak a kĂśzĂźzemi ĂĄrakba beĂŠpĂtve, nem is egyszerű kĂśvetni egyes elemeik vĂĄltozĂĄsĂĄnak hatĂĄsait. ĂsszessĂŠgĂŠben azonban viszonylag egyszerű a kĂŠplet, az infrastruktĂşrĂĄt Ăźzemeltető cĂŠgek tisztessĂŠgesnek mondhatĂł eszkĂśzarĂĄnyos megtĂŠrĂźlĂŠsben rĂŠszesĂźlnek, nagyvonalĂş kĂśltsĂŠg-felĂźlvizsgĂĄlat mellett. TalĂĄn ennek nyomĂĄn nevezhető nemzetkĂśzi ĂśsszehasonlĂtĂĄsban meglehetősen magasnak a rendszerhasznĂĄlati dĂjak arĂĄnya a vĂŠgszĂĄmlĂĄban. Az elosztĂłhĂĄlĂłzatra csatlakozĂł fogyasztĂłk kĂśzel 15 Ft/kĂśbmĂŠter dĂjat fizetnek ĂĄtlagosan, ennek tĂśbb mint fele az elosztĂłhĂĄlĂłzati dĂj, a fennmaradĂł rĂŠszt a szĂĄllĂtĂĄs ĂŠs tĂĄrolĂĄs dĂjai teszik ki. Ennek a dĂjnak a karbantartĂĄsa viszont rendszeres inflĂĄciĂł korrekciĂłt igĂŠnyel, amely – a villamosenergia-hĂĄlĂłzat hasznĂĄlathoz hasonlĂłan – rendszeres időkĂśzĂśnkĂŠnt megdobja a vĂŠgszĂĄmlĂĄkat.
VĂŠgezetĂźl ne feledjĂźk, hogy idĂĄig nettĂł ĂĄrakrĂłl beszĂŠltĂźnk, vagyis a nem-hĂĄztartĂĄsi fogyasztĂłkat energiaadĂł is terheli (56 Ft/gigajoule, vagyis 1,90 Ft/kĂśbmĂŠter), illetve a tavaly szeptemberben 20% mĂŠrtĂŠkűre emelkedő ĂĄfa a hĂĄztartĂĄsi fogyasztĂłk vĂŠgszĂĄmlĂĄjĂĄt dagasztja tovĂĄbb. Az energiaadĂł mĂŠrtĂŠkĂŠnek vĂĄltoztatĂĄsĂĄrĂłl nincs szĂł, az adĂł alĂłl mentesĂtett nem-Ăźzleti fogyasztĂłk adĂłztatĂĄsa sincs napirenden. MĂĄsfelől elvileg felmerĂźlhetne az ĂĄfa mĂŠrtĂŠkĂŠnek csĂśkkentĂŠse, ez az Ăśtlet viszont rendre a fiskĂĄlis tĂĄrca merev ellenĂĄllĂĄsĂĄba ĂźtkĂśzik. Ăgy az adĂłk terĂŠn nem vĂĄrhatĂłak vĂĄltozĂĄsok.
Ezek utĂĄn visszatĂŠrhetĂźnk az emlĂtett 80 Ft/kĂśbmĂŠter (nettĂł) ĂĄtlagĂĄrhoz, amely termĂŠszetesen eltĂŠrő fogyasztĂłi csoportok Ăśsszevont ĂĄtlaga. EgyrĂŠszt a hĂĄztartĂĄsi fogyasztĂłk kĂśzel 85 Ft/kĂśbmĂŠter ĂĄrĂĄt rejti, mĂĄsfelől a nem-hĂĄztartĂĄsi fogyasztĂłk szĂŠles kĂśrĂŠnek kĂźlĂśnbĂśző kategĂłriĂĄit. A 20-100 kĂśbmĂŠter/Ăłra kĂśzĂśtti kĂśr 89 Ft/kĂśbmĂŠter felett fizet, az 500 kĂśbmĂŠter/Ăłra felettiek ĂĄtlaga hajszĂĄl hĂjĂĄn 78 forint kĂśbmĂŠterenkĂŠnt, a kĂŠt csoport kĂśzĂśtt lĂŠvők pedig 82 Ft/kĂśbmĂŠter felett vannak. Mindez termĂŠszetesen a kĂśzĂźzemi kĂśrre vonatkozik, a mĂĄr szabadpiacon vĂĄsĂĄrlĂłk fajlagos ĂĄrai – vĂŠtelezĂŠsi sajĂĄtossĂĄgaik ĂŠs piacra lĂŠpĂŠsĂźk időpontjĂĄnak fĂźggvĂŠnyĂŠben – 3-15 %-al alacsonyabbak.
ĂrarĂĄnyok
Mindent egybevetve az – egyszerűsĂŠg kedvĂŠĂŠrt nevezzĂźk Ăgy – ipari fogyasztĂłk helyzete nem kĂśnnyű. MĂg ugyanis a lakossĂĄgi fogyasztĂłt nem igazĂĄn ĂŠrdekli, hogy a szomszĂŠd, vagy tĂĄvoli orszĂĄgokban mennyibe kerĂźl a gĂĄz, az exportőrĂśk pozĂciĂłjĂĄt alapvetően meghatĂĄrozza nemzetkĂśzi versenykĂŠpessĂŠgĂźk. Ezt pedig erősen rombolja, hogy az Eurostat 2007. mĂĄsodik fĂŠlĂŠvi előzetes adatai szerint a legkisebb ipari fogyasztĂłi kĂśrben (12 ezer kĂśbmĂŠter ĂŠve fogyasztĂĄs) mĂŠg a ranglista alsĂł kĂśzĂŠpmezőnyĂŠben, az uniĂłs ĂĄtlag alatt vagyunk, de az emelkedő fogyasztĂĄssal – ĂŠs jellemzően ezzel egyĂźtt emelkedő energia kĂśltsĂŠghĂĄnyaddal – egyre âelőkelőbb” helyezĂŠshez jutunk. A legnagyobb fogyasztĂłk kĂśrĂŠben mĂĄr csak a nĂŠmetek előznek meg bennĂźnket az ĂĄfa nĂŠlkĂźl szĂĄmĂtott fĂśldgĂĄzĂĄrak tekintetĂŠben.
Ezzel szemben a hĂĄztartĂĄsi fogyasztĂłk a lista vĂŠge felĂŠ talĂĄlhatĂłak, messze az EU-27 ĂĄtlaga alatti ĂĄrakkal. Ez a nyilvĂĄnvalĂł arĂĄnytalansĂĄg komoly ĂĄttĂŠteles keresztfinanszĂrozĂĄsra utal.
Mindezt Ăśsszefoglalva az adĂłdik, hogy amennyiben az ĂŠv eleji ĂĄrkorrekciĂł – az előzetes jelzĂŠsek szerint 5-10% – nem fedezi a hĂĄztartĂĄsi fogyasztĂłi kĂśr ellĂĄtĂĄsĂĄnak kĂśltsĂŠgeit, akkor a hiĂĄny Ăłhatatlanul rĂĄterhelődik az ipari fogyasztĂłi kĂśrre, kĂźlĂśnĂśsen arra a rĂŠszre, amely a modellvĂĄltĂĄskor szabadpiacra kĂŠnyszerĂźl. Ăvatos becslĂŠssel – a fenti feltevĂŠsek mentĂŠn – legalĂĄbb 10-20% mĂŠrtĂŠkű ĂĄremelĂŠs valĂłszĂnűsĂthető szĂĄmukra.
