close
Eseménydús lesz 2013 Magyarországon
Áram - Atom - Blog - Egyéb - Gáz - Megújuló - Olaj

Eseménydús lesz 2013 Magyarországon

A most induló év egészen más lesz a hazai energia ipar piacán, mint, amelyet magunk mögött hagyunk. Rövidtávon máris látszanak a változások nyertesei és vesztesei, az viszont még kérdés, hogy a kormány intézkedésdömpingje, illetve egyes, ígért intézkedéseinek elmaradása mit hoz hosszú távon.

Januártól átlagosan 10 százalékkal lesz alacsonyabb a hazai háztartások rezsiszámlája a december elején bejelentett, és az érintett társaságok számára néhány nap alatt elő is írt költségelszámolás módosítások révén. A döntésnek köszönhetően a rászorulók mellett az összes több hazai háztartás is jól jár. Eltérő nagyságú fogyasztásuk miatt ráadásul éppen a rászoruló háztartások takaríthatnak majd meg kisebb összegeket, az eleve nagy családi házat, sokféle energiafogyasztó eszközt üzemeltetők viszont sokkal nagyobbat.

Szociális megfontolásból tehát teljesen indokolatlan lépés volt a rezsicsökkentés általánossá tétele, politikailag viszont annál érthetőbb: minden háztartásban potenciális választópolgárok vannak. E következtetés mellett szól, hogy a döntéshozók is tudják, messze nem kell az egész lakosság hóna alá nyúlni. Éppen ezért jelezték tavaly több hivatalos fórumon is, hogy ettől az évtől sávosan, tehát jövedelmi szint szerint határozzák majd meg az egyetemes szolgáltatásban fizetendő tarifákat. Csakhogy, e tervről ma már nem hallani.

Hosszú távon már a lakosság sem jár jól a kisebb rezsiszámlákkal, mert az ő számláikban nem érvényesített költségelemeket -, ahogyan erről az Energiainfó december 28-i elemzése részletesen beszámolt – a versenyszféra cégei fizetik meg. Emiatt tehát a lakosság számára munkahelyként, vagy fogyasztási cikkeket, szolgáltatásokat kínáló vállalatokként megjelenő vállalatok versenyképessége fog romlani. Így szélső esetben munkahelyek kerülhetnek veszélybe, illetve megdrágulnak a hazai termékek és a szolgáltatások a csökkentett rezsijű szavazópolgárok számára. Ráadásul ez évtől terheli a vezetékeket tulajdonló vállalatokat a közműadó.

Január elején indul be a gáztőzsde. A CEEGEX startja szakmai várakozások szerint lassabb lesz, mint annak idején a HUPX áramtőzsdéé volt, és kevesebben fognak rajta kereskedni is. Igaz, az év végi rendeletkészítési hajrá besegített a CEEGEX-nek: az azt kérő (és arra jogosult) cégek korlátozott gázpiaci engedélyesi jogosultságot kaphatnak. Az ezzel rendelkező társaságok a magyarországi piacon nem szolgálhatnak ki fogyasztót, tevékenységük a gáztőzsdén való aktivitásra összpontosul. A CEEGEX-szel, ahogyan korábban a HUPX-szel is, s hazai villamos ipari csoport, az MVM erősödik.

Január végéig kell megszületnie annak a szerződésnek, amely révén az MVM ellenőrzése alá kerül a német E.On magyarországi földalatti gáztároló, és gáznagykereskedő cége. Előbbi vélhetőleg önálló üzletág, vagy leányvállalat marad az MVM csoporton belül, utóbbi viszont beleolvad a gázkereskedelmi piacon is aktív MVM Partnerbe. Ezzel azonban nincs vége a stratégiainak minősített energetikai tevékenységek idei koncentrációjának. Egy szintén december végi rendelet alapján hamarosan állami ellenőrzés alá kerül a biztonsági földgáztároló is, s bár konkrét bejelentés még nincs, várható a nagynyomású gázhálózat állami, azon belül jó eséllyel MVM-es ellenőrzés alá vétele is. (Az ország energiastratégiája szerint a jelenleg az FGSZ tulajdonában lévő eszközöknek állami kézben a helyük.)

Az MVM csoportnál maradva: az idén várhatóan elindul az állami társaság részvételével a Déli Áramlat gázvezeték magyarországi szakaszának építése. Ezzel összefüggésben szerencsés lenne, ha az idén eldőlne, megépül-e a rivális Nabucco, s ha igen, abban milyen szerepe lesz – lesz-e – Magyarországnak. A Déli Áramlat előkészületei fényben az eddiginél tisztábban kellene látni az MVM részvételű AGRI gázprojekt ügyében is. Az AGRI-ba és a Nabuccóba gázt ígérő azeriek 2013 első negyedére ígérték, hogy megmondják, mely gázvezeték juttathatja majd el a gázukat Európába. E változások – biztonsági tároló tulajdonosváltása, gázvezeték projektek sorsa, hazai gázvezeték hálózat sorsa – nagyban módosítják (csökkentik) a Mol pozícióit.
Az idén folytatódik a szintén MVM hátterű magyar-szlovák gázvezetéki összeköttetés létrehozása is, amire az észak-dél gázfolyosó kiépítése miatt, azaz gázimportunk diverzifikálása miatt van szükség. Ehhez kapcsolódóan már épül a folyosó északi végén egy LNG fogadó terminál, várhatóan az idén elkezdik a lengyel-szlovák interkonnektor építését is, ám a déli (horvátországi) LNG projekt még várat magára.

2013-ban az MVM leányvállalata, a Mavir folytatja a nagyfeszültségű hálózat bővítését, fejlesztését, és várhatóan okos mérési projektet is indít.

Az energetikai szakma már nagyon várja, hogy az MVM közgyűlésén megszülessen a beruházási döntés a paksi atomerőmű bővítéséről, és kiírják a kivitelezői tendereket. Utóbbiakat eredetileg 2012 nyarára remélték a potenciális kivitelezők a korábbi, nem egészen egyértelmű döntéshozói nyilatkozatok alapján. Orosz, amerikai, francia és dél-koreai cégek állnak ugrásra készen. Az MVM már jelezte, hogy talán nem kulcsrakész nukleáris blokk(ok)ra, hanem csak azok energetikai részére írnak majd ki pályázatot, a feladat többi részét pedig saját beruházásban végzik. A finanszírozásban számítanak a majdani kivitelező pénzére is, ezek 49 százalékig lehetnek tulajdonostársak a projektben. Utóbbiak közül az oroszok már jelezték is, hogy készek országuk exporthitel bankjuk segítségét megszervezni, de nyilván nyitottak hitelt szervezni a többiek is.

2013-ra várt változás a METÁR januárra ígért, de egyelőre elmaradt bevezetése is. A megújuló alapú energiatermelés új rendszere a meglévőt váltotta volna fel, új szempontok szerint differenciált volna az energiahordozó típusok között. A döntéshozók azonban nemcsak magával a rendelettel adósak, hanem azzal is, hogy közöljék a nyilvánossággal az újabb, immár negyedik csúszás okát, jelezzék az új határidőt, vagy jelentsék be, hogy a METÁR bevezetése lekerült a terítékről. A bizonytalanság ugyanis az egyik legnagyobb rossz, amit a befektetőkkel tenni lehet. (Hírek szerint egyébként már nem is akarják bevezetni a METÁR-t.)

2013-ban tovább bővül a Magyar Energia Hivatal feladatköre. A MEH eredetileg az áram- és a gázpiacot, kisebb mértékben pedig a távhőpiacot felügyelte. Tevékenységei tavalyelőtt a távhőpiac egészének ellenőrzésével, majd az elmúlt év derekán a víziközmű piac felügyelete egy részével „gazdagodott”. Ebben az évben ez utóbbi területen bővül a feladatköre, azaz erősödni fog multiutility hivatal jellege.

Üzemanyagpiacunkon viszont aligha lesz érdemi változás. Nincs jele annak, hogy az ipari termelés növekedésének köszönhetően fel akarna futni a közúti áruszállítás, ezen keresztül pedig a dízel használata. Annak sincs, hogy nőne a lakossági vásárlóerő. Ami a piaci szereplőket illeti, nem kizárt, hogy beleesünk újabb orosz cégek európai terjeszkedésének útvonalába. Ezzel egyidejűleg az sem lenne meglepő, ha az OMV kivonulna Magyarországról. Igaz, a másfél éve ezzel kapcsolatban felröppent híreket már cáfolták, ám az ausztriai társaság éppen downstream üzletága leépítésén dolgozik, s korábban már el- eladogadott európai benzinkút lá
ncaiból.
Nemigen remélhetünk a tavalyinál érdemben olcsóbb üzemanyagot a nemzetközi tendenciák alapján 2013-ban, mint ahogy abban sem nagyon bízhatunk, hogy a forint majd olyan mértékben erősödik, hogy lenyomja az olajimport árát.

A hazai erőműpark összetételében nem jeleztek előre változást 2013-ra, egyes öreg lokkok leállítása inkább 2014-2015-re várható. Semmi nem szól a viszonylag magas áramimportunk csökkenése mellett sem. Energiahordozó termelésünk sem ígér áttörést, bár egy ideje a levegőben van lignitvagyonunknak az eddiginél nagyobb mértékű hasznosítása, feketeszén– és urániumbányászatunk újraindítása, de a vízenergia szerény mértékű munkára fogása is.