A vilĂĄg energiaigĂŠnye hosszĂş tĂĄvon (is) szakadatlanul nő, dacĂĄra a rohamosan emelkedő ĂĄraknak. Az olajĂĄr kĂśzĂŠptĂĄvon enyhĂźl majd. Esetleg. LĂŠnyegĂŠben ez ĂĄll az USA EnergiaĂźgyi MinisztĂŠriumĂĄnak EnergiainformĂĄciĂłs Hivatal (EIA) tegnap kĂśzzĂŠtett előzetes ĂŠrtĂŠkelĂŠsĂŠben. Az EIA hosszĂştĂĄvĂş nemzetkĂśzi energia kitekintĂŠse (International Energy Outlook) a 2030-ig tartĂł horizonton prĂłbĂĄlja előrevetĂteni a tendenciĂĄkat. Az ĂŠves frissĂtĂŠsek alkalmĂĄval Ăşj inputok kerĂźlhetnek a kitekintĂŠs mĂśgĂśtti modellek tĂĄblĂĄzataiba, Ăgy kevĂŠsbĂŠ cĂĄfol rĂĄ a rohanĂł valĂłsĂĄg az olykor konzervatĂv prognĂłzisokra. A legĂşjabb frissĂtĂŠs (IEO-2008) teljes anyaga csak jĂşliusban lesz elĂŠrhető, de a fő Ăźzeneteket tartalmazĂł ĂśsszefoglalĂłt mĂĄr megjelentette az EIA.
KezdjĂźk a legizgalmasabb kĂŠrdĂŠssel. A kőolaj ĂĄra a vizsgĂĄlt referencia esetben – a jelenlegi jogi-politikai keretek mellett – kĂśzĂŠptĂĄvon enyhĂźlhet 70 dollĂĄrra hordĂłnkĂŠnt, amikor az Ăşjonnan termelĂŠsbe vont hagyomĂĄnyos ĂŠs nem-konvencionĂĄlis forrĂĄsok AzerbajdzsĂĄnbĂłl, BrazĂliĂĄbĂłl, KanadĂĄbĂłl, KazahsztĂĄnbĂłl ĂŠs az USA-bĂłl piacra jutnak 2015 tĂĄjĂĄn. Ezt kĂśvetően egyenletesen nőnek az ĂĄrak 113 dollĂĄrig, igaz, 2006-os ĂśsszehasonlĂtĂł ĂĄron ez csak 70 dollĂĄrt tesz majd ki. Ez nem is hangzik rosszul. TalĂĄn tĂşl szĂŠp is lenne, Ăşgyhogy az EIA gyĂĄrtott egy âmagas olajĂĄr” szcenĂĄriĂłt is.
Â
Â
Ez utĂłbbi szerint 2030-ra folyĂł ĂĄron 186 dollĂĄros ĂĄrat vĂĄrhatunk, ĂŠs ez az ĂĄrszint 13 milliĂł hordĂłval mĂŠrsĂŠkelnĂŠ az alapesetben vĂĄrt 112,3 milliĂł hordĂłs napi globĂĄlis keresletet. Az EIA finom megjegyzĂŠse szerint a jelenlegi helyzet arra utal, hogy az olajĂĄrak alakulĂĄsa kĂśzelebb lesz a âmagas ĂĄr” szcenĂĄriĂłhoz, mint a referencia forgatĂłkĂśnyvhĂśz.
Â
Â
A vilĂĄg energiaigĂŠnye tehĂĄt lankadatlanul nő, ĂŠs viszonylag kevĂŠssĂŠ fogja vissza a keresletet a vĂĄgtatĂł ĂĄr. 2030-ra vĂĄrhatĂłan 50%-al nő a globĂĄlis energiafelhasznĂĄlĂĄs, ĂŠs marad a fosszilis energiahordozĂłktĂłl. valĂł fĂźggősĂŠg. A fejlődő orszĂĄgok, ĂŠlĂźkĂśn KĂnĂĄval 85%-os felhasznĂĄlĂĄs nĂśvekedĂŠst produkĂĄlnak majd az IEO-2008 szerint.
Â
Â
Az energetikai szĂŠnfelhasznĂĄlĂĄs ĂŠvente 2%-os Ăźtemben nĂśvekszik, ĂŠs az ĂĄramtermelĂŠs legnagyobb tĂźzelőanyag bĂĄzisĂĄt adja, főleg KĂnĂĄban. Az erőművek szĂĄma egyharmadĂĄval nĂśvekedik a vizsgĂĄlt horizonton, vilĂĄgviszonylatban 124 Ăşj nukleĂĄris reaktorral bővĂźlve. A 2005-Ăśs 17 ezer terawattĂłra villamosenergia-termelĂŠs 2015-re 24400 terawattĂłrĂĄra, 2030-ra pedig 33300 terawattĂłrĂĄra emelkedik.
Â
Â
A dinamikus fejlődĂŠs ĂĄrnyoldala: a szĂŠndioxid kibocsĂĄtĂĄs ĂŠves mĂŠrtĂŠke 2030-ban előrelĂĄthatĂłlag 51%-al haladja meg a mai kibocsĂĄtĂĄst. TegyĂźk hozzĂĄ: a referencia eset szerint.
Â
Â
SzĂĄmos cĂŠg, kutatĂłintĂŠzet ĂŠs energiaĂźgynĂśksĂŠg kĂŠszĂt rĂśvidebb-hosszabb tĂĄvra szĂłlĂł előrejelzĂŠseket. Az OECD NemzetkĂśzi EnergiaĂźgynĂśksĂŠge ĂŠs az Eurostat mellett az EIA előrejelzĂŠsei Ăśrvendenek elismertsĂŠgnek piaci ĂŠs politikai kĂśrĂśkben. Ărdemes lesz visszatĂŠrni a rĂŠszletekre a teljes anyag publikĂĄlĂĄsa utĂĄn.
Energiahelyzet: növekvő igények emelkedő árakon
A vilĂĄg energiaigĂŠnye hosszĂş tĂĄvon (is) szakadatlanul nő, dacĂĄra a rohamosan emelkedő ĂĄraknak. Az olajĂĄr kĂśzĂŠptĂĄvon enyhĂźl majd. Esetleg. LĂŠnyegĂŠben ez ĂĄll az USA EnergiaĂźgyi MinisztĂŠriumĂĄnak EnergiainformĂĄciĂłs Hivatal (EIA) tegnap kĂśzzĂŠtett előzetes ĂŠrtĂŠkelĂŠsĂŠben. Az EIA hosszĂştĂĄvĂş nemzetkĂśzi energia kitekintĂŠse (International Energy Outlook) a 2030-ig tartĂł horizonton prĂłbĂĄlja előrevetĂteni a tendenciĂĄkat. Az ĂŠves frissĂtĂŠsek alkalmĂĄval Ăşj inputok kerĂźlhetnek a kitekintĂŠs mĂśgĂśtti modellek tĂĄblĂĄzataiba, Ăgy kevĂŠsbĂŠ cĂĄfol rĂĄ a rohanĂł valĂłsĂĄg az olykor konzervatĂv prognĂłzisokra. A legĂşjabb frissĂtĂŠs (IEO-2008) teljes anyaga csak jĂşliusban lesz elĂŠrhető, de a fő Ăźzeneteket tartalmazĂł ĂśsszefoglalĂłt mĂĄr megjelentette az EIA.
KezdjĂźk a legizgalmasabb kĂŠrdĂŠssel. A kőolaj ĂĄra a vizsgĂĄlt referencia esetben – a jelenlegi jogi-politikai keretek mellett – kĂśzĂŠptĂĄvon enyhĂźlhet 70 dollĂĄrra hordĂłnkĂŠnt, amikor az Ăşjonnan termelĂŠsbe vont hagyomĂĄnyos ĂŠs nem-konvencionĂĄlis forrĂĄsok AzerbajdzsĂĄnbĂłl, BrazĂliĂĄbĂłl, KanadĂĄbĂłl, KazahsztĂĄnbĂłl ĂŠs az USA-bĂłl piacra jutnak 2015 tĂĄjĂĄn. Ezt kĂśvetően egyenletesen nőnek az ĂĄrak 113 dollĂĄrig, igaz, 2006-os ĂśsszehasonlĂtĂł ĂĄron ez csak 70 dollĂĄrt tesz majd ki. Ez nem is hangzik rosszul. TalĂĄn tĂşl szĂŠp is lenne, Ăşgyhogy az EIA gyĂĄrtott egy âmagas olajĂĄr” szcenĂĄriĂłt is.
Â
Â
Ez utĂłbbi szerint 2030-ra folyĂł ĂĄron 186 dollĂĄros ĂĄrat vĂĄrhatunk, ĂŠs ez az ĂĄrszint 13 milliĂł hordĂłval mĂŠrsĂŠkelnĂŠ az alapesetben vĂĄrt 112,3 milliĂł hordĂłs napi globĂĄlis keresletet. Az EIA finom megjegyzĂŠse szerint a jelenlegi helyzet arra utal, hogy az olajĂĄrak alakulĂĄsa kĂśzelebb lesz a âmagas ĂĄr” szcenĂĄriĂłhoz, mint a referencia forgatĂłkĂśnyvhĂśz.
Â
Â
A vilĂĄg energiaigĂŠnye tehĂĄt lankadatlanul nő, ĂŠs viszonylag kevĂŠssĂŠ fogja vissza a keresletet a vĂĄgtatĂł ĂĄr. 2030-ra vĂĄrhatĂłan 50%-al nő a globĂĄlis energiafelhasznĂĄlĂĄs, ĂŠs marad a fosszilis energiahordozĂłktĂłl. valĂł fĂźggősĂŠg. A fejlődő orszĂĄgok, ĂŠlĂźkĂśn KĂnĂĄval 85%-os felhasznĂĄlĂĄs nĂśvekedĂŠst produkĂĄlnak majd az IEO-2008 szerint.
Â
Â
Az energetikai szĂŠnfelhasznĂĄlĂĄs ĂŠvente 2%-os Ăźtemben nĂśvekszik, ĂŠs az ĂĄramtermelĂŠs legnagyobb tĂźzelőanyag bĂĄzisĂĄt adja, főleg KĂnĂĄban. Az erőművek szĂĄma egyharmadĂĄval nĂśvekedik a vizsgĂĄlt horizonton, vilĂĄgviszonylatban 124 Ăşj nukleĂĄris reaktorral bővĂźlve. A 2005-Ăśs 17 ezer terawattĂłra villamosenergia-termelĂŠs 2015-re 24400 terawattĂłrĂĄra, 2030-ra pedig 33300 terawattĂłrĂĄra emelkedik.
Â
Â
A dinamikus fejlődĂŠs ĂĄrnyoldala: a szĂŠndioxid kibocsĂĄtĂĄs ĂŠves mĂŠrtĂŠke 2030-ban előrelĂĄthatĂłlag 51%-al haladja meg a mai kibocsĂĄtĂĄst. TegyĂźk hozzĂĄ: a referencia eset szerint.
Â
Â
SzĂĄmos cĂŠg, kutatĂłintĂŠzet ĂŠs energiaĂźgynĂśksĂŠg kĂŠszĂt rĂśvidebb-hosszabb tĂĄvra szĂłlĂł előrejelzĂŠseket. Az OECD NemzetkĂśzi EnergiaĂźgynĂśksĂŠge ĂŠs az Eurostat mellett az EIA előrejelzĂŠsei Ăśrvendenek elismertsĂŠgnek piaci ĂŠs politikai kĂśrĂśkben. Ărdemes lesz visszatĂŠrni a rĂŠszletekre a teljes anyag publikĂĄlĂĄsa utĂĄn.