Az áram- és gázszolgáltató cégek egyelőre elzárkóztak attól, hogy véleményt nyilvánítsanak a lakossági energiaár-csökkentésre vonatkozó kormánydöntésről, amely többletterhet jelent majd számukra. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár csütörtökön jelentette be a kormány döntését, amely szerint jövő év január 1-jén tíz százalékkal csökken a lakossági gáz és villamos energia ára. Hegedűs Miklós a GKI Energiakutató Kft. ügyvezetője szerint a döntés a lakosságnak ajándék, de nincs valós gazdasági alapja.
Az MTI több szolgáltatót is megkeresett, azonban többségük elzárkózott attól, hogy állást foglaljon a döntésről, jelezve, hogy részint a konkrétumok megismerésére várnak, részint azt mérlegelik, hogy ezzel az ellátás fenntarthatósága mennyire kerül veszélybe. Csupán Boross Norbert, az Elmű kommunikációs igazgatója és Száraz Gábor, a Tigáz szóvivője nyilatkozott nevét vállalva, mindössze annyit, hogy a döntés részletei még nem ismeretesek előttük, ezért a jogszabály konkrét szövege alapján tudnak érdemben reagálni. A lakossági gáz- és áramár csökkentése 3,7 millió áramfogyasztó és 3,3 millió gázfogyasztó háztartást érint majd.
A bejelentés részleteit itt olvashatja!
A Mavir adatai szerint a nettó magyarországi villamosenergia-fogyasztás 2011-ben 36 358 gigawattóra volt, ebből az áramszolgáltatók értékesítése 12 888 gigawattóra. A háztartások villamosenergia-fogyasztása tavaly 10 879 gigawattórát tett ki. Magyarországon a lakossági villamos energia átlagára 2011-ben adókkal együtt 0,168 euró volt kilowattóránként. Ezzel az EU-tagországok között a középmezőnybe tartozik, hiszen például Dániában 0,294 euró volt, Németországban 0,253 euró. Ugyanekkor Bulgáriában 0,085, Észtországban 0,101 euró.
A magyarországi villamosenergia-iparban jelenleg kilenc elosztói engedélyes társaság tevékenykedik. A piacon a jelentős európai energiaipari befektetők jelen vannak, így például a német RWE érdekeltsége az Elmű-Émász cégcsoport, a német E.ON-é a Dél-dunántúli, a Tiszántúli és az Észak-dunántúli Áramszolgáltató, a francia EDF-é a Dél-magyarországi Áramszolgáltató.
A költségvetésnek mintegy 20 milliárd forintos áfa-bevétel kiesést okoz a csütörtökön bejelentett 10 százalékos gáz és villamosenergia ár csökkentés, míg a lakosságnak 100 milliárd forintos “ajándék” – mondta Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezető igazgatója. Hegedűs Miklós szerint a lépésnek nincs meg a gazdasági alapja, és idegen egy modern, 21. századi piacgazdaságtól. Kifejtette, hogy van egy jóváhagyott árképlet, amelyet a Magyar Energia Hivatal megvizsgál, és ezen mérlegelés alapján alakul ki a hatósági energiaár. A csütörtökön bejelentett árcsökkentés a GKI Energiakutató Kft. ügyvezető igazgatója szerint egy 100 milliárd forintos “mikuláscsomag” a lakosságnak, azonban a költségvetésnek számításai szerint mintegy 20 milliárd forintos áfa-bevétel kiesést jelent, a gáz- és villanyszolgáltatóknak pedig közel 100 milliárd forintos mínuszt.
Az, hogy melyik szolgáltatónak mekkora lesz a vesztesége az árcsökkentés miatt, attól függ, milyen arányban látnak el lakossági és nagyfogyasztókat, valamint közületeket; a cégek többsége azonban e nélkül is veszteséges – hívta fel a figyelmet Hegedűs Miklós. Szerinte a szolgáltatók elsősorban nem a terhek lakosságra hárításával, hanem fejlesztéseik, beruházásaik visszafogásával, költségcsökkentéssel, elbocsátásokkal, illetve beszállítói körük megvizsgálásával próbálják majd csökkenteni veszteségüket. Utóbbi kapcsán a szakértő megjegyezte, hogy ezzel szűkülhetnek a kis- és közepes vállalkozások piaci lehetőségei.
Hegedűs Miklós elmondta: a gáz- és villamosenergia szektort ugyan nem “öli meg” a csütörtökön bejelentett intézkedés, vagyis ha átmeneti ez a lépés, akkor nem vonulnak ki Magyarországról, de vannak olyan áttételes hatásai, amelyek miatt más gazdasági szereplők szenvednek károkat, illetve rontja az ország megítélését is a külföldi befektetők szemében.
agyarországon európai összehasonlításban nem számítanak magasnak az energiaárak, ellenben a nettó keresetek rendkívül alacsonyak, ennek következtében a munkaidő ráfordításban mérhető összehasonlítás lehangoló képet mutat – derül ki az energiainfo.hu elemzéséből.
Rezsistopp: korábban nem jött össze
A kormány annak érdekében, hogy csökkentse a lakosságra terhelő nyomást, a 2011 tavaszán elfogadott Széll Kálmán Tervben bejelentette, hogy âkülönböző eszközökkel â hatósági árképzéssel, az extraprofit visszaszorításával â befagyasztja a legfontosabb rezsiköltségeket, ezzel hozzájárul ahhoz, hogy kiszámíthatóbb legyen a családok gazdálkodásaâ. Ennek érdekében vállalták, hogy 2011. július 1-ig kidolgozzák a rezsiköltségek befagyasztását lehetővé tevő szabályozást. A Policy Agenda korábbi elemzésében felhívta a figyelmet, hogy nehéz lesz a Széll Kálmán Tervben szereplő rezsiköltségekre vonatkozó politikai vállalásait teljesítenie a kormánynak. Ennek oka, hogy a villany, gáz és a távhő esetében erős szabályozó jogköre van az államnak, ugyanakkor több tételben, amely ugyancsak a rezsihez tartozik nincsen beleszólási lehetősége. Ilyen a közös költség (társasházak esetében), a víz- és csatornadíjak, illetve a gáz és távfűtésen kívüli fűtési módok.
Energiaárak: ajándék a lakosságnak – Összefoglaló
Az áram- és gázszolgáltató cégek egyelőre elzárkóztak attól, hogy véleményt nyilvánítsanak a lakossági energiaár-csökkentésre vonatkozó kormánydöntésről, amely többletterhet jelent majd számukra. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár csütörtökön jelentette be a kormány döntését, amely szerint jövő év január 1-jén tíz százalékkal csökken a lakossági gáz és villamos energia ára. Hegedűs Miklós a GKI Energiakutató Kft. ügyvezetője szerint a döntés a lakosságnak ajándék, de nincs valós gazdasági alapja.
Az MTI több szolgáltatót is megkeresett, azonban többségük elzárkózott attól, hogy állást foglaljon a döntésről, jelezve, hogy részint a konkrétumok megismerésére várnak, részint azt mérlegelik, hogy ezzel az ellátás fenntarthatósága mennyire kerül veszélybe. Csupán Boross Norbert, az Elmű kommunikációs igazgatója és Száraz Gábor, a Tigáz szóvivője nyilatkozott nevét vállalva, mindössze annyit, hogy a döntés részletei még nem ismeretesek előttük, ezért a jogszabály konkrét szövege alapján tudnak érdemben reagálni. A lakossági gáz- és áramár csökkentése 3,7 millió áramfogyasztó és 3,3 millió gázfogyasztó háztartást érint majd.
A bejelentés részleteit itt olvashatja!
A Mavir adatai szerint a nettó magyarországi villamosenergia-fogyasztás 2011-ben 36 358 gigawattóra volt, ebből az áramszolgáltatók értékesítése 12 888 gigawattóra. A háztartások villamosenergia-fogyasztása tavaly 10 879 gigawattórát tett ki. Magyarországon a lakossági villamos energia átlagára 2011-ben adókkal együtt 0,168 euró volt kilowattóránként. Ezzel az EU-tagországok között a középmezőnybe tartozik, hiszen például Dániában 0,294 euró volt, Németországban 0,253 euró. Ugyanekkor Bulgáriában 0,085, Észtországban 0,101 euró.
A magyarországi villamosenergia-iparban jelenleg kilenc elosztói engedélyes társaság tevékenykedik. A piacon a jelentős európai energiaipari befektetők jelen vannak, így például a német RWE érdekeltsége az Elmű-Émász cégcsoport, a német E.ON-é a Dél-dunántúli, a Tiszántúli és az Észak-dunántúli Áramszolgáltató, a francia EDF-é a Dél-magyarországi Áramszolgáltató.
A költségvetésnek mintegy 20 milliárd forintos áfa-bevétel kiesést okoz a csütörtökön bejelentett 10 százalékos gáz és villamosenergia ár csökkentés, míg a lakosságnak 100 milliárd forintos “ajándék” – mondta Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezető igazgatója. Hegedűs Miklós szerint a lépésnek nincs meg a gazdasági alapja, és idegen egy modern, 21. századi piacgazdaságtól. Kifejtette, hogy van egy jóváhagyott árképlet, amelyet a Magyar Energia Hivatal megvizsgál, és ezen mérlegelés alapján alakul ki a hatósági energiaár. A csütörtökön bejelentett árcsökkentés a GKI Energiakutató Kft. ügyvezető igazgatója szerint egy 100 milliárd forintos “mikuláscsomag” a lakosságnak, azonban a költségvetésnek számításai szerint mintegy 20 milliárd forintos áfa-bevétel kiesést jelent, a gáz- és villanyszolgáltatóknak pedig közel 100 milliárd forintos mínuszt.
Az, hogy melyik szolgáltatónak mekkora lesz a vesztesége az árcsökkentés miatt, attól függ, milyen arányban látnak el lakossági és nagyfogyasztókat, valamint közületeket; a cégek többsége azonban e nélkül is veszteséges – hívta fel a figyelmet Hegedűs Miklós. Szerinte a szolgáltatók elsősorban nem a terhek lakosságra hárításával, hanem fejlesztéseik, beruházásaik visszafogásával, költségcsökkentéssel, elbocsátásokkal, illetve beszállítói körük megvizsgálásával próbálják majd csökkenteni veszteségüket. Utóbbi kapcsán a szakértő megjegyezte, hogy ezzel szűkülhetnek a kis- és közepes vállalkozások piaci lehetőségei.
Hegedűs Miklós elmondta: a gáz- és villamosenergia szektort ugyan nem “öli meg” a csütörtökön bejelentett intézkedés, vagyis ha átmeneti ez a lépés, akkor nem vonulnak ki Magyarországról, de vannak olyan áttételes hatásai, amelyek miatt más gazdasági szereplők szenvednek károkat, illetve rontja az ország megítélését is a külföldi befektetők szemében.
agyarországon európai összehasonlításban nem számítanak magasnak az energiaárak, ellenben a nettó keresetek rendkívül alacsonyak, ennek következtében a munkaidő ráfordításban mérhető összehasonlítás lehangoló képet mutat – derül ki az energiainfo.hu elemzéséből.
Rezsistopp: korábban nem jött össze
A kormány annak érdekében, hogy csökkentse a lakosságra terhelő nyomást, a 2011 tavaszán elfogadott Széll Kálmán Tervben bejelentette, hogy âkülönböző eszközökkel â hatósági árképzéssel, az extraprofit visszaszorításával â befagyasztja a legfontosabb rezsiköltségeket, ezzel hozzájárul ahhoz, hogy kiszámíthatóbb legyen a családok gazdálkodásaâ. Ennek érdekében vállalták, hogy 2011. július 1-ig kidolgozzák a rezsiköltségek befagyasztását lehetővé tevő szabályozást. A Policy Agenda korábbi elemzésében felhívta a figyelmet, hogy nehéz lesz a Széll Kálmán Tervben szereplő rezsiköltségekre vonatkozó politikai vállalásait teljesítenie a kormánynak. Ennek oka, hogy a villany, gáz és a távhő esetében erős szabályozó jogköre van az államnak, ugyanakkor több tételben, amely ugyancsak a rezsihez tartozik nincsen beleszólási lehetősége. Ilyen a közös költség (társasházak esetében), a víz- és csatornadíjak, illetve a gáz és távfűtésen kívüli fűtési módok.
