Az elkĂśvetkezĹ Ăśt ĂŠvben emelkedĹ olajĂĄrakra, az olajfeldolgozĂł szektorban konszolidĂĄciĂłra, az eurĂłpai gĂĄzellĂĄtĂĄsban pedig a sajĂĄt nem hagyomĂĄnyos kitermelĂŠs emelkedĹ rĂŠszarĂĄnyĂĄra lehet szĂĄmĂtani – Ărja az Erste Csoport MTI-hez eljuttatott elemzĂŠse. Az olaj ĂĄra az elmĂşlt 12 hĂłnapban viszonylag szĂŠles sĂĄvban 64 ĂŠs 87
dollĂĄr kĂśzĂśtt mozgott. Az Erste Group elemzĹje Thomas Unger 2010 vĂŠgĂŠre
79,8 dollĂĄros, 2011 vĂŠgĂŠre 86,8 dollĂĄros, 2015 vĂŠgĂŠre pedig 102,6
dollĂĄros ĂĄtlagĂĄrra szĂĄmĂt. â¨Az olajĂĄrat leginkĂĄbb befolyĂĄsolĂł tĂŠnyezĹ az
OECD kĹolajkĂŠszlete a vĂĄrakozĂĄsok szerint magas szinten marad ĂŠs
csillapĂtja az esetleges ĂĄringadozĂĄsokat.
Az elkĂśvetkezendĹ kĂŠt-hĂĄrom ĂŠvben az olajkitermelĂŠs kĂŠnyelmesen lĂŠpĂŠst tud tartani a felhasznĂĄlĂĄs nĂśvekedĂŠsi ĂźtemĂŠvel. A fejlett orszĂĄgokban indĂtott energiahatĂŠkonysĂĄgi programokat bĹven ellensĂşlyozza a feltĂśrekvĹ piacokon (elsĹsorban is KĂnĂĄban) vĂĄrhatĂł erĹteljes keresletnĂśvekedĂŠs. A nĂŠpessĂŠgnĂśvekedĂŠs ĂŠs a makrogazdasĂĄgi felzĂĄrkĂłzĂĄs tovĂĄbbra is az olajfogyasztĂĄs hajtĂłerejekĂŠnt jelentkezik. A kitermelĂŠsi-, gyĂĄrtĂĄsi- ĂŠs fejlesztĂŠsi kĂśltsĂŠgek nĂśvekedĂŠse miatt vĂĄrhatĂłan emelkedni fog az olajĂĄr.
EurĂłpĂĄban az EU szigorĂş kĂśrnyezetvĂŠdelmi normĂĄi miatt az olajkereslet ĂŠvi 0,7 szĂĄzalĂŠkkal csĂśkken 2020-ig. CsĂśkkenti a keresletet az elektromos autĂłt terjedĂŠse is. ĂsszessĂŠgĂŠben 2020-ra ĂŠvi 4 milliĂł tonnĂĄval csĂśkken a kereslet az Erste elemzĹi szerint. â¨
Az elemzĂŠs megĂĄllapĂtja: a downstream (finomĂtĂĄs, feldolgozĂĄs, ĂŠrtĂŠkesĂtĂŠs) ĂĄgazat vĂĄllalatainak tĂśbbsĂŠge a vĂĄlsĂĄg idejĂŠn vesztesĂŠges volt ĂŠs jelenleg is alacsony nyeresĂŠggel dolgozik. A kilĂĄtĂĄsok az elkĂśvetkezĹ ĂŠvekre sem kedvezĹek. Az eurĂłpai finomĂtĂłi szegmens kapacitĂĄskihasznĂĄltsĂĄgĂĄt, ĂĄrrĂŠsĂŠt ĂŠs beruhĂĄzĂĄsi terveit szĂĄmos tĂŠnyezĹ, pĂŠldĂĄul a benzinrĹl a dĂzel Ăźzemanyagra valĂł fokozatos ĂĄtĂĄllĂĄs, az EU CO2-kibocsĂĄtĂĄsi korlĂĄtozĂĄsainak szigorĂtĂĄsa, az elektromos- ĂŠs hibrid jĂĄrmĹąvek terjedĂŠse, valamint az energiahatĂŠkonysĂĄg nĂśvelĹ technolĂłgiĂĄk tĂŠrnyerĂŠse befolyĂĄsolhatja. Ezek kĂśzĂźl a legjelentĹsebb az eurĂłpai preferencia a dĂzel Ăźzemanyag irĂĄnt. Az eurĂłpai olajtermĂŠk kereskedelmi mĂŠrleg most is passzĂvumot mutat a dĂzel ĂźzemanyagbĂłl ĂŠs aktĂvumot benzinbĹl. Az egyensĂşlytalansĂĄg a komplex, termĂŠkkĂnĂĄlatĂĄban kĂśzĂŠppĂĄrlatot nagy arĂĄnyban szerepeltetni kĂŠpes eurĂłpai finomĂtĂłknak kedvez – mint amilyen a Mol vagy az INA.â¨Â  Â
Az eurĂłpai gĂĄzszektort hosszĂş tĂĄvĂş beszĂĄllĂtĂłi szerzĹdĂŠsek ĂŠs sĹąrĹą vezetĂŠkhĂĄlĂłzat jellemzi. A kontinens ellĂĄtĂĄsĂĄt hĂĄrom fĹ rĂŠgiĂł biztosĂtja: az Ăszaki-tenger (NorvĂŠgia, Hollandia, EgyesĂźlt KirĂĄlysĂĄg), OroszorszĂĄg, valamint a KĂśzel-Kelet ĂŠs Afrika. Az orosz gĂĄz fĹleg Kelet- ĂŠs KĂśzĂŠp-EurĂłpĂĄba jut el, Nyugat-EurĂłpa pedig nagyobbrĂŠszt a kĂŠt mĂĄsik forrĂĄsra tĂĄmaszkodik. A British Petroleum szerint az EU 2009-ben az orosz gĂĄzszĂĄllĂtĂĄsoktĂłl valĂł tĂşlzott fĂźggĹsĂŠg hangozatĂĄsa mellett is sajĂĄt fogyasztĂĄsĂĄnak 58 szĂĄzalĂŠkĂĄt termelte ki (464 milliĂĄrd kĂśbmĂŠtert).
Az EU rĂŠszesedĂŠse a vilĂĄg fĂśldgĂĄztartalĂŠkaibĂłl elenyĂŠszĹ, de NorvĂŠgia tartalĂŠkai az uniĂł 10 ĂŠvnyi fogyasztĂĄsĂĄra elegendĹek. A jelenleg ismert kĂŠszletek zĂśme OroszorszĂĄgban (a FĂK orszĂĄgok terĂźletĂŠn), valamint a KĂśzel-Keleten talĂĄlhatĂłk. A helyzeten a nem hagyomĂĄnyos gĂĄztermelĂŠs nĂśvelĂŠsĂŠvel lehet vĂĄltoztatni. â¨Â    A hagyomĂĄnyos kĂŠszletek az Ăszaki-tengeren, SvĂŠdorszĂĄgban, az EgyesĂźlt KirĂĄlysĂĄgban, NĂŠmetorszĂĄgban, FranciaorszĂĄgban, LengyelorszĂĄgban ĂŠs a Balti-tĂŠrsĂŠgben, ĂŠs RomĂĄniĂĄban koncentrĂĄlĂłdnak.
Viszonylag nagy mennyisĂŠgĹą nem hagyomĂĄnyos mĂłdon kitermelhetĹ gĂĄz ĂĄll rendelkezĂŠsre meglehetĹsen egyenletes eloszlĂĄsban. A cseppfolyĂłsĂtott gĂĄza (LNG) nĂśvekvĹ piaci elĂŠrhetĹsĂŠge ĂĄrversenyt tĂĄmaszt, a CO2 kibocsĂĄtĂĄsi szabĂĄlyok szigorĂtĂĄsa viszont nĂśveli a gĂĄz irĂĄnti keresletet a szĂŠntĂźzelĂŠsĹą erĹmĹąvek kiszorĂtĂĄsĂĄval. A gĂĄzerĹmĹą szĂŠndioxid kibocsĂĄtĂĄsa csak fele a szĂŠntĂźzelĂŠsĹą erĹmĹąvĂŠnek azonos hĹĂŠrtĂŠkre vetĂtve. A gĂĄz irĂĄnti keresletet Ăzsia fokozĂłdĂł energiaigĂŠnye is nĂśveli. Az Erste kĂśzĂŠptĂĄvon ezer kĂśblĂĄbra 5,5-6,5 dollĂĄros gĂĄzĂĄrral szĂĄmol.
A fentiek alapjĂĄn az Erste megerĹsĂtette az OMV rĂŠszvĂŠnyre adott vĂŠteli ajĂĄnlĂĄsĂĄt. A papĂr cĂŠlĂĄrfolyama 36,5 eurĂł. A Petrom rĂŠszvĂŠny cĂŠlĂĄrfolyamĂĄt 0,38 lejre emelte az Erste a korĂĄbbi 0,32 lejrĹl. A papĂr ajĂĄnlĂĄsa vĂĄltozatlanul felhalmozĂĄs. Az INA rĂŠszvĂŠnye az elmĂşlt 12 hĂłnapban lemaradt szektortĂĄrsaitĂłl, de jĂł kilĂĄtĂĄsokkal rendelkezik. A cĂŠlĂĄrfolyam 2000 kuna, az ajĂĄnlĂĄs vĂŠtel. A Mol rĂŠszvĂŠny 12 havi cĂŠlĂĄrfolyamĂĄt 18.500 forintrĂłl 24,400 forintra emelte az Erste, portfoliĂł ajĂĄnlĂĄsa pedig felhalmozĂĄs. Az Unipetrol rĂŠszvĂŠnye egyike volt a legjobban teljesĂtĹ papĂroknak PrĂĄgĂĄban, Ăgy mĂĄs nem sok lehetĹsĂŠge van a javulĂĄsra. A cĂŠlĂĄrfolyamot 140 koronĂĄrĂłl 191 koronĂĄra emelte az Erste, de portfoliĂł ajĂĄnlĂĄsa csĂśkkentĂŠs.
Enelkedő olajárra és a finomítói szektor konszolidációjára számít az Erste
Az elkĂśvetkezĹ Ăśt ĂŠvben emelkedĹ olajĂĄrakra, az olajfeldolgozĂł szektorban konszolidĂĄciĂłra, az eurĂłpai gĂĄzellĂĄtĂĄsban pedig a sajĂĄt nem hagyomĂĄnyos kitermelĂŠs emelkedĹ rĂŠszarĂĄnyĂĄra lehet szĂĄmĂtani – Ărja az Erste Csoport MTI-hez eljuttatott elemzĂŠse. Az olaj ĂĄra az elmĂşlt 12 hĂłnapban viszonylag szĂŠles sĂĄvban 64 ĂŠs 87
dollĂĄr kĂśzĂśtt mozgott. Az Erste Group elemzĹje Thomas Unger 2010 vĂŠgĂŠre
79,8 dollĂĄros, 2011 vĂŠgĂŠre 86,8 dollĂĄros, 2015 vĂŠgĂŠre pedig 102,6
dollĂĄros ĂĄtlagĂĄrra szĂĄmĂt. â¨Az olajĂĄrat leginkĂĄbb befolyĂĄsolĂł tĂŠnyezĹ az
OECD kĹolajkĂŠszlete a vĂĄrakozĂĄsok szerint magas szinten marad ĂŠs
csillapĂtja az esetleges ĂĄringadozĂĄsokat.
Az elkĂśvetkezendĹ kĂŠt-hĂĄrom ĂŠvben az olajkitermelĂŠs kĂŠnyelmesen lĂŠpĂŠst tud tartani a felhasznĂĄlĂĄs nĂśvekedĂŠsi ĂźtemĂŠvel. A fejlett orszĂĄgokban indĂtott energiahatĂŠkonysĂĄgi programokat bĹven ellensĂşlyozza a feltĂśrekvĹ piacokon (elsĹsorban is KĂnĂĄban) vĂĄrhatĂł erĹteljes keresletnĂśvekedĂŠs. A nĂŠpessĂŠgnĂśvekedĂŠs ĂŠs a makrogazdasĂĄgi felzĂĄrkĂłzĂĄs tovĂĄbbra is az olajfogyasztĂĄs hajtĂłerejekĂŠnt jelentkezik. A kitermelĂŠsi-, gyĂĄrtĂĄsi- ĂŠs fejlesztĂŠsi kĂśltsĂŠgek nĂśvekedĂŠse miatt vĂĄrhatĂłan emelkedni fog az olajĂĄr.
EurĂłpĂĄban az EU szigorĂş kĂśrnyezetvĂŠdelmi normĂĄi miatt az olajkereslet ĂŠvi 0,7 szĂĄzalĂŠkkal csĂśkken 2020-ig. CsĂśkkenti a keresletet az elektromos autĂłt terjedĂŠse is. ĂsszessĂŠgĂŠben 2020-ra ĂŠvi 4 milliĂł tonnĂĄval csĂśkken a kereslet az Erste elemzĹi szerint. â¨
Az elemzĂŠs megĂĄllapĂtja: a downstream (finomĂtĂĄs, feldolgozĂĄs, ĂŠrtĂŠkesĂtĂŠs) ĂĄgazat vĂĄllalatainak tĂśbbsĂŠge a vĂĄlsĂĄg idejĂŠn vesztesĂŠges volt ĂŠs jelenleg is alacsony nyeresĂŠggel dolgozik. A kilĂĄtĂĄsok az elkĂśvetkezĹ ĂŠvekre sem kedvezĹek. Az eurĂłpai finomĂtĂłi szegmens kapacitĂĄskihasznĂĄltsĂĄgĂĄt, ĂĄrrĂŠsĂŠt ĂŠs beruhĂĄzĂĄsi terveit szĂĄmos tĂŠnyezĹ, pĂŠldĂĄul a benzinrĹl a dĂzel Ăźzemanyagra valĂł fokozatos ĂĄtĂĄllĂĄs, az EU CO2-kibocsĂĄtĂĄsi korlĂĄtozĂĄsainak szigorĂtĂĄsa, az elektromos- ĂŠs hibrid jĂĄrmĹąvek terjedĂŠse, valamint az energiahatĂŠkonysĂĄg nĂśvelĹ technolĂłgiĂĄk tĂŠrnyerĂŠse befolyĂĄsolhatja. Ezek kĂśzĂźl a legjelentĹsebb az eurĂłpai preferencia a dĂzel Ăźzemanyag irĂĄnt. Az eurĂłpai olajtermĂŠk kereskedelmi mĂŠrleg most is passzĂvumot mutat a dĂzel ĂźzemanyagbĂłl ĂŠs aktĂvumot benzinbĹl. Az egyensĂşlytalansĂĄg a komplex, termĂŠkkĂnĂĄlatĂĄban kĂśzĂŠppĂĄrlatot nagy arĂĄnyban szerepeltetni kĂŠpes eurĂłpai finomĂtĂłknak kedvez – mint amilyen a Mol vagy az INA.â¨Â  Â
Az eurĂłpai gĂĄzszektort hosszĂş tĂĄvĂş beszĂĄllĂtĂłi szerzĹdĂŠsek ĂŠs sĹąrĹą vezetĂŠkhĂĄlĂłzat jellemzi. A kontinens ellĂĄtĂĄsĂĄt hĂĄrom fĹ rĂŠgiĂł biztosĂtja: az Ăszaki-tenger (NorvĂŠgia, Hollandia, EgyesĂźlt KirĂĄlysĂĄg), OroszorszĂĄg, valamint a KĂśzel-Kelet ĂŠs Afrika. Az orosz gĂĄz fĹleg Kelet- ĂŠs KĂśzĂŠp-EurĂłpĂĄba jut el, Nyugat-EurĂłpa pedig nagyobbrĂŠszt a kĂŠt mĂĄsik forrĂĄsra tĂĄmaszkodik. A British Petroleum szerint az EU 2009-ben az orosz gĂĄzszĂĄllĂtĂĄsoktĂłl valĂł tĂşlzott fĂźggĹsĂŠg hangozatĂĄsa mellett is sajĂĄt fogyasztĂĄsĂĄnak 58 szĂĄzalĂŠkĂĄt termelte ki (464 milliĂĄrd kĂśbmĂŠtert).
Az EU rĂŠszesedĂŠse a vilĂĄg fĂśldgĂĄztartalĂŠkaibĂłl elenyĂŠszĹ, de NorvĂŠgia tartalĂŠkai az uniĂł 10 ĂŠvnyi fogyasztĂĄsĂĄra elegendĹek. A jelenleg ismert kĂŠszletek zĂśme OroszorszĂĄgban (a FĂK orszĂĄgok terĂźletĂŠn), valamint a KĂśzel-Keleten talĂĄlhatĂłk. A helyzeten a nem hagyomĂĄnyos gĂĄztermelĂŠs nĂśvelĂŠsĂŠvel lehet vĂĄltoztatni. â¨Â    A hagyomĂĄnyos kĂŠszletek az Ăszaki-tengeren, SvĂŠdorszĂĄgban, az EgyesĂźlt KirĂĄlysĂĄgban, NĂŠmetorszĂĄgban, FranciaorszĂĄgban, LengyelorszĂĄgban ĂŠs a Balti-tĂŠrsĂŠgben, ĂŠs RomĂĄniĂĄban koncentrĂĄlĂłdnak.
Viszonylag nagy mennyisĂŠgĹą nem hagyomĂĄnyos mĂłdon kitermelhetĹ gĂĄz ĂĄll rendelkezĂŠsre meglehetĹsen egyenletes eloszlĂĄsban. A cseppfolyĂłsĂtott gĂĄza (LNG) nĂśvekvĹ piaci elĂŠrhetĹsĂŠge ĂĄrversenyt tĂĄmaszt, a CO2 kibocsĂĄtĂĄsi szabĂĄlyok szigorĂtĂĄsa viszont nĂśveli a gĂĄz irĂĄnti keresletet a szĂŠntĂźzelĂŠsĹą erĹmĹąvek kiszorĂtĂĄsĂĄval. A gĂĄzerĹmĹą szĂŠndioxid kibocsĂĄtĂĄsa csak fele a szĂŠntĂźzelĂŠsĹą erĹmĹąvĂŠnek azonos hĹĂŠrtĂŠkre vetĂtve. A gĂĄz irĂĄnti keresletet Ăzsia fokozĂłdĂł energiaigĂŠnye is nĂśveli. Az Erste kĂśzĂŠptĂĄvon ezer kĂśblĂĄbra 5,5-6,5 dollĂĄros gĂĄzĂĄrral szĂĄmol.
A fentiek alapjĂĄn az Erste megerĹsĂtette az OMV rĂŠszvĂŠnyre adott vĂŠteli ajĂĄnlĂĄsĂĄt. A papĂr cĂŠlĂĄrfolyama 36,5 eurĂł. A Petrom rĂŠszvĂŠny cĂŠlĂĄrfolyamĂĄt 0,38 lejre emelte az Erste a korĂĄbbi 0,32 lejrĹl. A papĂr ajĂĄnlĂĄsa vĂĄltozatlanul felhalmozĂĄs. Az INA rĂŠszvĂŠnye az elmĂşlt 12 hĂłnapban lemaradt szektortĂĄrsaitĂłl, de jĂł kilĂĄtĂĄsokkal rendelkezik. A cĂŠlĂĄrfolyam 2000 kuna, az ajĂĄnlĂĄs vĂŠtel. A Mol rĂŠszvĂŠny 12 havi cĂŠlĂĄrfolyamĂĄt 18.500 forintrĂłl 24,400 forintra emelte az Erste, portfoliĂł ajĂĄnlĂĄsa pedig felhalmozĂĄs. Az Unipetrol rĂŠszvĂŠnye egyike volt a legjobban teljesĂtĹ papĂroknak PrĂĄgĂĄban, Ăgy mĂĄs nem sok lehetĹsĂŠge van a javulĂĄsra. A cĂŠlĂĄrfolyamot 140 koronĂĄrĂłl 191 koronĂĄra emelte az Erste, de portfoliĂł ajĂĄnlĂĄsa csĂśkkentĂŠs.