Ismét megvétózhatja Varsó a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének uniós tervét – írta hétvégi számában a Gazeta Wyborcza című lengyel napilap. Az Európai Bizottság szerint a tagállamok 2050-ig 80 százalékkal csökkentenék a szén-dioxid kibocsátását.
Lengyelország tavaly egyszer már megvétózta a tervezetet, és a lap értesülései szerint újabb vétót tervez a kormány. Ennek oka, hogy a kibocsátás-csökkentés érdekében az Európai Bizottság várhatóan meg akarja szüntetni a szén használatát. Az Európai Unió klímapolitikája nem kedvez Lengyelországnak, amely az áram 94 százalékát széntüzelésű erőművekben termeli. Lengyelország nyersanyagtartaléka várhatóan több mint tíz évre fedezné a szükségleteket.
Az EnergSys kutató-tanácsadó cég becslést készített a lengyel gazdasági kamara számára, és ebben az áll, hogy a jelenlegi irányelvek mentén a kibocsátás-csökkentés 2030-ig évente 3 milliárd euróba kerülne. Ha a kibocsátás-csökkentés meghaladná a 20 százalékot, a lengyel gazdaságnak 5,2 milliárd eurós kiadással kellene számolnia. A klímapolitika költségei elsősorban a lengyel kohászatot, a papíripart és a vegyipart érintenék.
Lengyelország 2013-tól hét évre átmeneti kedvezményeket alkudott ki: ezek szerint a régi és az új erőművek a szén-dioxid-kibocsátási engedélyek egy részét ingyen kapnák meg. A lap szerint azonban a vétó a kedvezmények megszűnését jelenthetné az új erőművek számára. Ez automatikusan növelné a lengyel szén-dioxid-kibocsátást, mivel várhatóan a régi erőművek lehetőségeit igyekeznének maximálisan kihasználni.
Emisszió-csökkentés: Varsó újra vétózhat
Ismét megvétózhatja Varsó a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének uniós tervét – írta hétvégi számában a Gazeta Wyborcza című lengyel napilap. Az Európai Bizottság szerint a tagállamok 2050-ig 80 százalékkal csökkentenék a szén-dioxid kibocsátását.
Lengyelország tavaly egyszer már megvétózta a tervezetet, és a lap értesülései szerint újabb vétót tervez a kormány. Ennek oka, hogy a kibocsátás-csökkentés érdekében az Európai Bizottság várhatóan meg akarja szüntetni a szén használatát. Az Európai Unió klímapolitikája nem kedvez Lengyelországnak, amely az áram 94 százalékát széntüzelésű erőművekben termeli. Lengyelország nyersanyagtartaléka várhatóan több mint tíz évre fedezné a szükségleteket.
Az EnergSys kutató-tanácsadó cég becslést készített a lengyel gazdasági kamara számára, és ebben az áll, hogy a jelenlegi irányelvek mentén a kibocsátás-csökkentés 2030-ig évente 3 milliárd euróba kerülne. Ha a kibocsátás-csökkentés meghaladná a 20 százalékot, a lengyel gazdaságnak 5,2 milliárd eurós kiadással kellene számolnia. A klímapolitika költségei elsősorban a lengyel kohászatot, a papíripart és a vegyipart érintenék.
Lengyelország 2013-tól hét évre átmeneti kedvezményeket alkudott ki: ezek szerint a régi és az új erőművek a szén-dioxid-kibocsátási engedélyek egy részét ingyen kapnák meg. A lap szerint azonban a vétó a kedvezmények megszűnését jelenthetné az új erőművek számára. Ez automatikusan növelné a lengyel szén-dioxid-kibocsátást, mivel várhatóan a régi erőművek lehetőségeit igyekeznének maximálisan kihasználni.
