Az Európai Bizottság rá kívánja bírni a tagországokat, hogy válságtervet dolgozzanak ki, gázválság esetére. Az errĂľl szóló javaslatot kedden fogadták el, bár a tervnek a 60 napos gázhiányra való felkészülésrĂľl szóló, eredeti passzusa helyére végül csak 30 napos került. Magyarországnak egyébként uniós összehasolításban is hatalmas gáztároló kapacitásai vannak, amely kisebb részben stratégiai, nagyobb részben kereskedelmi tárolókban tartható. Minden tárolónk magánkézben van.
Az Európai Unió csökkenteni kívánja egy esetleges újabb gázellátási zavar következményeit. A közelmúlt években már kétszer is megtörtént, hogy az orosz-ukrán gázár viták miatt az orosz fél leállította gázkivitelét, a második szállítás leállítás mintegy három hétig tartott. EgyelĂľre nem látni, mekkora kockázatot rejt, hogy az új, egyébként oroszbarát ukrán elnök felülvizsgáltatná a 2009 elején kötött, orosz-ukrán gázmegállapodást, és az sem tudható, hogy a lengyel importĂľr, a PGNiG megköti-e idĂľre az orosz Gazprommal a már elĂľkészített importszerzĂľdést. Utóbbira, mint beszámoltunk, azért van szüksége a lengyel társaságnak, mert nem kapja meg a korábban leszerzĂľdött, évi 2,3 milliárd köbméter gázt a kereskedelembĂľl politiki döntéssel kiszorított RosUkrEnergótól. (A céget azóta visszaengedték a piacra, de gyakorlatilag még nem tudott bekapcsolódni a gázüzletbe.) Grúzia 2008-as, orosz katonák általi megszállása idején is veszélyesen közel kerültek a harcok a gázvezetékekhez, e példát a Reuters hozta a kockázatot hordozó helyzetekre.
A további ellátási kockázatok tompítása érdekében az Európai Bizottság kedden elfogadott egy javaslatot, amely szerint az uniós tagországoknak gázválságtervet kell készíteniük. A tervezet megfogalmazása 14 hónapja indult, s akkor még 60 napnyi gázhiányra való felkészülésrĂľl esett szó. Ehhez azonban az országoknak hatalmas költségek árán kellene gáztárolókat kialakítaniuk, ezért az elmúlt idĂľszakban erodálódott az elképzelés, s végül kiegyeztek egy 30 napra szóló válságtervben az uniós vezetĂľk. A 60, de akár a 30 napos zavarra való felkészülés azért is nagyon költséges, mert a téli csúcsidĂľszakban sokkal több gázt használnak fel a fogyasztók, mint nyáron. Magyarországnak 1,2 milliárd köbméter biztonsági gázkészlete van és körülbelül ötmilliárd köbméter kereskedelmi tárolókapacitása. Létezik szabályozás arra is, hogy milyen ütemben és mely felhasználók körében kell csökkenteni a gázellátást, ha a szükségesnél kisebb mennyiségĂť import érkezne az országba.
Az Európai Bizottság által elfogadott javaslatot az uniós tagországoknak kell véglegesíteniük, írja a hírügyöség. Ez azért ígérkezik nehézkesnek, meg a liberalizált piacon a kormányok vonakodnak beleavatkozni a gázszállításba. A Reuters emlékeztet, hogy 2009-ben hasonló döntés született egy esetleges olajválság esetére is. Günther Oettinger, az Európaui Bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy a tervezet az uniós lakosság érdekeit védi. A javaslat szerint a válságintézkedéseket akkor kellene életbe léptetni, amikor az uniós gázellátás legalább 10 százaléka kiesik. A megbeszélések azonban abba az irányba haladnak, hogy az EU vezetése az uniós szintĂť, vagy a regionális válsághelyzet kimondására legyen csak jogosult, arról viszont, hogy az egyes országokban mikor van válsághelyzet, maguk a tagországok döntsenek. Ha viszont legalább két ország meghúzza a vészharangot, akkor a bizottságnak legalább térségi szintĂť krízishelyzetet kell kimondania, ekkor beindulnak a regionális kölcsönös segítségnyújtások. A tagországokban biztosítaniuk kellene, hogy még abban az esetben is el tudják látni az országot, ha a legnagyobb kapacitású vezetékük kiesik a használatból. A tervezet 601 támogató és 27 ellenzĂľ szavazat mellett fogadták el.
Elfogadásra vár az uniós gázválságterv
Az Európai Bizottság rá kívánja bírni a tagországokat, hogy válságtervet dolgozzanak ki, gázválság esetére. Az errĂľl szóló javaslatot kedden fogadták el, bár a tervnek a 60 napos gázhiányra való felkészülésrĂľl szóló, eredeti passzusa helyére végül csak 30 napos került. Magyarországnak egyébként uniós összehasolításban is hatalmas gáztároló kapacitásai vannak, amely kisebb részben stratégiai, nagyobb részben kereskedelmi tárolókban tartható. Minden tárolónk magánkézben van.
Az Európai Unió csökkenteni kívánja egy esetleges újabb gázellátási zavar következményeit. A közelmúlt években már kétszer is megtörtént, hogy az orosz-ukrán gázár viták miatt az orosz fél leállította gázkivitelét, a második szállítás leállítás mintegy három hétig tartott. EgyelĂľre nem látni, mekkora kockázatot rejt, hogy az új, egyébként oroszbarát ukrán elnök felülvizsgáltatná a 2009 elején kötött, orosz-ukrán gázmegállapodást, és az sem tudható, hogy a lengyel importĂľr, a PGNiG megköti-e idĂľre az orosz Gazprommal a már elĂľkészített importszerzĂľdést. Utóbbira, mint beszámoltunk, azért van szüksége a lengyel társaságnak, mert nem kapja meg a korábban leszerzĂľdött, évi 2,3 milliárd köbméter gázt a kereskedelembĂľl politiki döntéssel kiszorított RosUkrEnergótól. (A céget azóta visszaengedték a piacra, de gyakorlatilag még nem tudott bekapcsolódni a gázüzletbe.) Grúzia 2008-as, orosz katonák általi megszállása idején is veszélyesen közel kerültek a harcok a gázvezetékekhez, e példát a Reuters hozta a kockázatot hordozó helyzetekre.
A további ellátási kockázatok tompítása érdekében az Európai Bizottság kedden elfogadott egy javaslatot, amely szerint az uniós tagországoknak gázválságtervet kell készíteniük. A tervezet megfogalmazása 14 hónapja indult, s akkor még 60 napnyi gázhiányra való felkészülésrĂľl esett szó. Ehhez azonban az országoknak hatalmas költségek árán kellene gáztárolókat kialakítaniuk, ezért az elmúlt idĂľszakban erodálódott az elképzelés, s végül kiegyeztek egy 30 napra szóló válságtervben az uniós vezetĂľk. A 60, de akár a 30 napos zavarra való felkészülés azért is nagyon költséges, mert a téli csúcsidĂľszakban sokkal több gázt használnak fel a fogyasztók, mint nyáron. Magyarországnak 1,2 milliárd köbméter biztonsági gázkészlete van és körülbelül ötmilliárd köbméter kereskedelmi tárolókapacitása. Létezik szabályozás arra is, hogy milyen ütemben és mely felhasználók körében kell csökkenteni a gázellátást, ha a szükségesnél kisebb mennyiségĂť import érkezne az országba.
Az Európai Bizottság által elfogadott javaslatot az uniós tagországoknak kell véglegesíteniük, írja a hírügyöség. Ez azért ígérkezik nehézkesnek, meg a liberalizált piacon a kormányok vonakodnak beleavatkozni a gázszállításba. A Reuters emlékeztet, hogy 2009-ben hasonló döntés született egy esetleges olajválság esetére is. Günther Oettinger, az Európaui Bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy a tervezet az uniós lakosság érdekeit védi. A javaslat szerint a válságintézkedéseket akkor kellene életbe léptetni, amikor az uniós gázellátás legalább 10 százaléka kiesik. A megbeszélések azonban abba az irányba haladnak, hogy az EU vezetése az uniós szintĂť, vagy a regionális válsághelyzet kimondására legyen csak jogosult, arról viszont, hogy az egyes országokban mikor van válsághelyzet, maguk a tagországok döntsenek. Ha viszont legalább két ország meghúzza a vészharangot, akkor a bizottságnak legalább térségi szintĂť krízishelyzetet kell kimondania, ekkor beindulnak a regionális kölcsönös segítségnyújtások. A tagországokban biztosítaniuk kellene, hogy még abban az esetben is el tudják látni az országot, ha a legnagyobb kapacitású vezetékük kiesik a használatból. A tervezet 601 támogató és 27 ellenzĂľ szavazat mellett fogadták el.
