Élénk kereskedelem és csökkenő árfolyamok jellemzik a szén-dioxid-kvóta januárban indult azonnali piacát: a tőzsdék ugyan csak márciustól veszik át a terméket, a forgalom egyetlen hét alatt elérte az elmúlt másfél év teljesítményének 10 százalékát. Hat tőzsde készül a kvótakereskedelemre – írja a Világgazdaság.Hat héttel a tőzsdei forgalmazás kezdete előtt aktív kereskedés indult a szén-dioxid-kibocsátási jogok piacán, ezzel párhuzamosan meredeken esik a jogok ára is. Az év elején az egy tonna emissziónak megfelelő kibocsátási egység ára még 8,50 euró volt, jelenleg 25 százalékos viszszaeséssel 6,35 eurón áll az árfolyam. A csökkenés a határidős szegmensben is érzékelhető. A kibocsátási kvótákkal érintett vállalatoknak február 28-ig kell saját igényeiket véglegesíteniük, azt követően ugyanis több tőzsde is versenybe száll majd a feleslegek újraelosztásáért. Mivel a kibocsátási jog véges jószág annak felső plafonja a teljes engedélyezett kibocsátás , várhatóan az ügyben fantáziát látó befektetők komoly szeleteket igyekeznek majd megszerezni a piacból. A kereskedési jogokkal 2003 első negyedéve óta kereskednek, ez év januárig csak határidős termékekkel. 2005-től azonban az érintett vállalatoknak folyamatosan nyomon kell követniük és nyilván kell tartaniuk szén-dioxid-kibocsátásukat, kibocsátási többlet esetén ugyanis spot piacon vásárolhatnak újabb jogokat, felesleg esetén pedig értékesíthetik azokat. A piac élénkülésére utaló jelek már a tőzsdei kereskedést megelőzően, a szabadpiaci forgalomban is mutatkoznak: az első kereskedési héten összesen 885 ezer tonna kibocsátására vonatkozó jog cserélt gazdát, ez közel 10 százaléka a tőzsdén kívüli kereskedelem 2003. márciusi kezdete óta regisztrált összforgalomnak. A Handelsblatt információi szerint hat tőzsde áll készen a forgalmazásra: az Euronext az elsők között jelezte ilyen irányú terveit, de több szaktőzsde, így a lipcsei Európai Energiatőzsde (EEX) és a norvég áramtőzsde, a Nord Pool is az érdeklődők sorában van. A hosszú évekre visszatekintő amerikai tapasztalatok alapján a Chicago Climate Exchange most létesülő leánya, a European Climate Exchange jó eséllyel pályázik a piacvezető szerepre a kontinensen. Egyelőre bizonytalan, hogy az európai uniós emissziókereskedelmi rendszerben részt vevő magyarországi vállalkozások felesleges kibocsátási kvótái mely árutőzsdéken jelennek majd meg legnagyobb számban fejtette ki kérdésünkre több hazai szakértői. A kvótakereskedelem Magyarországon mintegy 170 céget érint, amelyek között a 2005 és 2007 közötti időszakra 93,7 millió kvótát osztanak szét.
Élénk szén-dioxid-kereskedelem
Élénk kereskedelem és csökkenő árfolyamok jellemzik a szén-dioxid-kvóta januárban indult azonnali piacát: a tőzsdék ugyan csak márciustól veszik át a terméket, a forgalom egyetlen hét alatt elérte az elmúlt másfél év teljesítményének 10 százalékát. Hat tőzsde készül a kvótakereskedelemre – írja a Világgazdaság.Hat héttel a tőzsdei forgalmazás kezdete előtt aktív kereskedés indult a szén-dioxid-kibocsátási jogok piacán, ezzel párhuzamosan meredeken esik a jogok ára is. Az év elején az egy tonna emissziónak megfelelő kibocsátási egység ára még 8,50 euró volt, jelenleg 25 százalékos viszszaeséssel 6,35 eurón áll az árfolyam. A csökkenés a határidős szegmensben is érzékelhető. A kibocsátási kvótákkal érintett vállalatoknak február 28-ig kell saját igényeiket véglegesíteniük, azt követően ugyanis több tőzsde is versenybe száll majd a feleslegek újraelosztásáért. Mivel a kibocsátási jog véges jószág annak felső plafonja a teljes engedélyezett kibocsátás , várhatóan az ügyben fantáziát látó befektetők komoly szeleteket igyekeznek majd megszerezni a piacból. A kereskedési jogokkal 2003 első negyedéve óta kereskednek, ez év januárig csak határidős termékekkel. 2005-től azonban az érintett vállalatoknak folyamatosan nyomon kell követniük és nyilván kell tartaniuk szén-dioxid-kibocsátásukat, kibocsátási többlet esetén ugyanis spot piacon vásárolhatnak újabb jogokat, felesleg esetén pedig értékesíthetik azokat. A piac élénkülésére utaló jelek már a tőzsdei kereskedést megelőzően, a szabadpiaci forgalomban is mutatkoznak: az első kereskedési héten összesen 885 ezer tonna kibocsátására vonatkozó jog cserélt gazdát, ez közel 10 százaléka a tőzsdén kívüli kereskedelem 2003. márciusi kezdete óta regisztrált összforgalomnak. A Handelsblatt információi szerint hat tőzsde áll készen a forgalmazásra: az Euronext az elsők között jelezte ilyen irányú terveit, de több szaktőzsde, így a lipcsei Európai Energiatőzsde (EEX) és a norvég áramtőzsde, a Nord Pool is az érdeklődők sorában van. A hosszú évekre visszatekintő amerikai tapasztalatok alapján a Chicago Climate Exchange most létesülő leánya, a European Climate Exchange jó eséllyel pályázik a piacvezető szerepre a kontinensen. Egyelőre bizonytalan, hogy az európai uniós emissziókereskedelmi rendszerben részt vevő magyarországi vállalkozások felesleges kibocsátási kvótái mely árutőzsdéken jelennek majd meg legnagyobb számban fejtette ki kérdésünkre több hazai szakértői. A kvótakereskedelem Magyarországon mintegy 170 céget érint, amelyek között a 2005 és 2007 közötti időszakra 93,7 millió kvótát osztanak szét.