A digitális technológia és a smart megoldások térnyerésével alapjaiban változik meg a villamos energiaellátás hálózata. A 19. században kialakult és a huszadik században fennmaradt centralizált termelésre épülő, sugaras topológiájú, alapvetően emberi erőforrásra támaszkodó rendszereket a 21. században várhatóan felváltja a decentralizált termelésű, hálózatos topológiájú félautomata âokosâ hálózat â hangzott el az Energiainfo által szervezett sajtóbeszélgetésen Budapesten.
A változások fő hajtóereje az energiaellátási biztonságának biztosítása, valamint az energiahatékonyság növelése. A hálózati fejlődés elsősorban az észak-amerikai térségben és az Európai Unióban ölt látványos méreteket, ugyanakkor a fejlesztések hajtóereje a két területen alapvetően különbözik. Az Egyesült Államokban és Kanadában egyre sürgetőbbé válnak a régóta halasztgatott beruházások: az okos rendszerekkel és a modern hálózatok kiépítésével nem csak az energiaellátás biztonságát növelhetik, (ami a terrorizmus elleni háború idején lényeges szempont) hanem a költségcsökkentési kényszernek is megfelelhetnek az ellátók, becslések szerint az okos hálózatok kiépítésével a költségek 5-10 százalékkal csökkenthetőek. Az Európai Unióban az új hálózatok kiépítését elsősorban környezetvédelmi szempontok motiválják (bár a piaci érvek sem jelentéktelenek) az energiahatékonyság növelésével és a decentralizáltan termelő megújuló erőforrásokba fektetéssel ugyanis jelentősen csökkenthető a környezet terhelése.
Szemléletváltás kellene
Az okosmérés és az okoshálózati megoldások számos aktuális problémára megoldást jelenthetnének, ehhez azonban szakértők szerint enm elég csupán szorgalmazni ezeknek a megoldásoknak az elterjedését, szükség volna a szabályozáson keresztül ösztönzést adni a piaci szereplőknek, a termelőktől, a foygasztókig. Ugyanakkor szükség volna a jelenlegi energiaellátási rendszer változására is, a centralizált, nagy egységteljesítményű termelő megoldások mellett, a decentralizált kierőművek elterjedésére is.
“Magyarországon jelenleg az okos mérő-hálózatok bevezetésének vizsgálata zajlik” – jelentette ki Veisz Imre, az E.ON hálózati stratégiai vezetője az Energiainfo által rendezett sajtóbeszélgetésen. Kiemelte, hogy a pilot-projektek során – mikor a szolgáltató kis fogyasztói szegmensekben okos mérőkre cseréli a hagyományos fogyasztásmérőket – a törvény külön rendelkezik arról, hogy a fogyasztó költségei nem emelkedhetnek. A villamossági elosztók több pilotprojektet indítottak az elmúlt időszakban hazánkban, különböző mérő- informatikai megoldásokat, valamint fogyasztói köröket tesztelnek.
“Statisztikusok választottak ki egy olyan fogyasztói kört, amelyben a magyar társadalom minden szegmense képviselteti magát. Ebben a körben egy évig tesztelnénk az okos mérőket és ezután elemeznénk az eredményeket. Viszont azt kell mondanom, hogy az már most látszik, hogy a fogyasztók jelentős részénél egyszerűen gazdaságilag nem indokolt. Jelenleg az E.ON hárommillió fogyasztójából mintegy 16 ezer fogyasztónál realizálódik a fogyasztás 57 százaléka, a fennmaradó 43 százaléknyi fogyasztás oroszlánrésze (80 százaléka) pedig a fogyasztók mindössze negyven százalékánál realizálódik. A fennmaradó hányad – az E.ON szintjén ez mintegy 600 ezer fogyasztó – fogyasztása olyan csekély, hogy nem lenne gazdaságos az okos mérőhálózat kiépítése” – mondta Veisz Imre.
“A Magyar Telekomnál négy évvel ezelőtt kezdtük el vizsgálni annak a lehetőségét, hogy mérhetnénk fel – mint az ország egyik legnagyobb elektromos energiafogyasztója – saját fogyasztásunkat” – mondta Szász Lajos, a Magyar Telekom Innovációs és Üzletfejlesztési Igazgatóságának projektmenedzsere. “Egy év alatt építettük ki nagyfogyasztói végpontjainkon a fogyasztásmérő-hálózatot és ekkor kezdtük el felmérni az előttünk álló kihívásokat” – tette hozzá.
“Az eddig elvégzett tesztjeink alapján rá kellett jönnünk, hogy új infokommunikációs rendszert kell kidolgoznunk az okos mérők üzemeltetéséhez, mert más, nyugat-európai országok megoldásai nem biztos, hogy alkalmazhatóak a magyar piaci viszonyok között. Lényegesen olcsóbb rendszert kell kiépítenünk és olyat, amely minden szereplő számára tartogat előnyöket. Ám mindennek a neuralgikus pontja a törvényi szabályozás: amíg nincs megfelelő jogszabályi környezet addig az összes kísérletezés csak egy drága játék” emelte ki Szász Lajos, aki szerint ez fordítva is igaz, hiába létezik megfelelő jogszabályi környezet, ha nincs olyan infokommunikációs műszaki rendszer, amely képes lenne megfelelni az elvárásoknak. “A rendszernek és a szabályozásnak összhangban kell lennie” – jelentette ki.
EI Sajtóklub: Hol tart a hazai okosodás?
A digitális technológia és a smart megoldások térnyerésével alapjaiban változik meg a villamos energiaellátás hálózata. A 19. században kialakult és a huszadik században fennmaradt centralizált termelésre épülő, sugaras topológiájú, alapvetően emberi erőforrásra támaszkodó rendszereket a 21. században várhatóan felváltja a decentralizált termelésű, hálózatos topológiájú félautomata âokosâ hálózat â hangzott el az Energiainfo által szervezett sajtóbeszélgetésen Budapesten.
A változások fő hajtóereje az energiaellátási biztonságának biztosítása, valamint az energiahatékonyság növelése. A hálózati fejlődés elsősorban az észak-amerikai térségben és az Európai Unióban ölt látványos méreteket, ugyanakkor a fejlesztések hajtóereje a két területen alapvetően különbözik. Az Egyesült Államokban és Kanadában egyre sürgetőbbé válnak a régóta halasztgatott beruházások: az okos rendszerekkel és a modern hálózatok kiépítésével nem csak az energiaellátás biztonságát növelhetik, (ami a terrorizmus elleni háború idején lényeges szempont) hanem a költségcsökkentési kényszernek is megfelelhetnek az ellátók, becslések szerint az okos hálózatok kiépítésével a költségek 5-10 százalékkal csökkenthetőek. Az Európai Unióban az új hálózatok kiépítését elsősorban környezetvédelmi szempontok motiválják (bár a piaci érvek sem jelentéktelenek) az energiahatékonyság növelésével és a decentralizáltan termelő megújuló erőforrásokba fektetéssel ugyanis jelentősen csökkenthető a környezet terhelése.
Szemléletváltás kellene
Az okosmérés és az okoshálózati megoldások számos aktuális problémára megoldást jelenthetnének, ehhez azonban szakértők szerint enm elég csupán szorgalmazni ezeknek a megoldásoknak az elterjedését, szükség volna a szabályozáson keresztül ösztönzést adni a piaci szereplőknek, a termelőktől, a foygasztókig. Ugyanakkor szükség volna a jelenlegi energiaellátási rendszer változására is, a centralizált, nagy egységteljesítményű termelő megoldások mellett, a decentralizált kierőművek elterjedésére is.
“Magyarországon jelenleg az okos mérő-hálózatok bevezetésének vizsgálata zajlik” – jelentette ki Veisz Imre, az E.ON hálózati stratégiai vezetője az Energiainfo által rendezett sajtóbeszélgetésen. Kiemelte, hogy a pilot-projektek során – mikor a szolgáltató kis fogyasztói szegmensekben okos mérőkre cseréli a hagyományos fogyasztásmérőket – a törvény külön rendelkezik arról, hogy a fogyasztó költségei nem emelkedhetnek. A villamossági elosztók több pilotprojektet indítottak az elmúlt időszakban hazánkban, különböző mérő- informatikai megoldásokat, valamint fogyasztói köröket tesztelnek.
“Statisztikusok választottak ki egy olyan fogyasztói kört, amelyben a magyar társadalom minden szegmense képviselteti magát. Ebben a körben egy évig tesztelnénk az okos mérőket és ezután elemeznénk az eredményeket. Viszont azt kell mondanom, hogy az már most látszik, hogy a fogyasztók jelentős részénél egyszerűen gazdaságilag nem indokolt. Jelenleg az E.ON hárommillió fogyasztójából mintegy 16 ezer fogyasztónál realizálódik a fogyasztás 57 százaléka, a fennmaradó 43 százaléknyi fogyasztás oroszlánrésze (80 százaléka) pedig a fogyasztók mindössze negyven százalékánál realizálódik. A fennmaradó hányad – az E.ON szintjén ez mintegy 600 ezer fogyasztó – fogyasztása olyan csekély, hogy nem lenne gazdaságos az okos mérőhálózat kiépítése” – mondta Veisz Imre.
“A Magyar Telekomnál négy évvel ezelőtt kezdtük el vizsgálni annak a lehetőségét, hogy mérhetnénk fel – mint az ország egyik legnagyobb elektromos energiafogyasztója – saját fogyasztásunkat” – mondta Szász Lajos, a Magyar Telekom Innovációs és Üzletfejlesztési Igazgatóságának projektmenedzsere. “Egy év alatt építettük ki nagyfogyasztói végpontjainkon a fogyasztásmérő-hálózatot és ekkor kezdtük el felmérni az előttünk álló kihívásokat” – tette hozzá.
“Az eddig elvégzett tesztjeink alapján rá kellett jönnünk, hogy új infokommunikációs rendszert kell kidolgoznunk az okos mérők üzemeltetéséhez, mert más, nyugat-európai országok megoldásai nem biztos, hogy alkalmazhatóak a magyar piaci viszonyok között. Lényegesen olcsóbb rendszert kell kiépítenünk és olyat, amely minden szereplő számára tartogat előnyöket. Ám mindennek a neuralgikus pontja a törvényi szabályozás: amíg nincs megfelelő jogszabályi környezet addig az összes kísérletezés csak egy drága játék” emelte ki Szász Lajos, aki szerint ez fordítva is igaz, hiába létezik megfelelő jogszabályi környezet, ha nincs olyan infokommunikációs műszaki rendszer, amely képes lenne megfelelni az elvárásoknak. “A rendszernek és a szabályozásnak összhangban kell lennie” – jelentette ki.
