close
Egységes gázpiac – közös orosz politika
Egyéb - Gáz

Egységes gázpiac – közös orosz politika

A huszonhetek mindaddig nem lesznek kĂŠpesek kĂśzĂśs kĂźlpolitikĂĄt kialakĂ­tani az orosz kapcsolatok alakĂ­tĂĄsĂĄra, amĂ­g lĂŠtre nem hozzĂĄk az egysĂŠges belső gĂĄzpiacot. Az orosz energiaimport megĂ­tĂŠlĂŠse megosztja az EU-t, amely nem tud hatĂŠkonyan fellĂŠpni MoszkvĂĄval szemben – vĂŠli az EurĂłpai KĂźlpolitikai TanĂĄcs Ăşj elemzĂŠse – Ă­rja a NĂŠpszabadsĂĄg.

A nemzeti hatĂĄrok mentĂŠn tagolt uniĂłs gĂĄzpiac akadĂĄlyozza meg az EurĂłpai UniĂł orszĂĄgait abban, hogy egysĂŠges kĂźlpolitikĂĄt alakĂ­tsanak ki OroszorszĂĄggal szemben, amely viszont abban ĂŠrdekelt, hogy politikai ĂźgykĂŠnt kezelje az energiaellĂĄtĂĄst, ĂŠs megossza a huszonheteket. A londoni szĂŠkhelyű EurĂłpai KĂźlpolitikai TanĂĄcs (European Council on Foreign Relations) szakĂŠrtője, Pierre NoĂŤl friss tanulmĂĄnyĂĄban azt Ă­rja: mikĂśzben az orosz gĂĄz az EU energiaigĂŠnyĂŠnek mindĂśssze 6,5 szĂĄzalĂŠkĂĄt fedezi, a MoszkvĂĄval alakĂ­tandĂł viszonynak tovĂĄbbra is talĂĄn a legfontosabb eleme az energia ĂŠs a nemzeti cĂŠgek egyĂźttműkĂśdĂŠse a Gazprommal.

OroszorszĂĄg ugyan vĂĄltozatlanul a legnagyobb gĂĄzszĂĄllĂ­tĂłja az EurĂłpai UniĂłnak, de rĂŠszesedĂŠse az uniĂł gĂĄzimportjĂĄbĂłl hĂşsz ĂŠv alatt nyolcvanrĂłl negyven szĂĄzalĂŠkra csĂśkkent. Az EU nĂŠhĂĄny nagy tagorszĂĄga a legfontosabb vevő, ĂĄm ezek az ĂĄllamok mĂĄr tĂśbb forrĂĄsbĂłl szerzik ezt az energiahordozĂłt, s egyĂĄltalĂĄn nincsenek kiszolgĂĄltatva MoszkvĂĄnak. A kisebb kelet-eurĂłpai orszĂĄgok ugyan szinte csaknem teljes gĂĄzigĂŠnyĂźket OroszorszĂĄgbĂłl elĂŠgĂ­tik ki, de az a piac Moszkva szempontjĂĄbĂłl kicsi. Az Ăşj tagorszĂĄgok egy rĂŠsze ennek ellenĂŠre ĂŠlesen oroszellenes magatartĂĄst tanĂşsĂ­t, s nem ĂŠrt egyet a francia, nĂŠmet, olasz “oroszbarĂĄt” politikĂĄval, mikĂśzben Berlin, PĂĄrizs ĂŠs RĂłma viszont azt hangoztatja, hogy az energiabiztonsĂĄg erősĂ­tĂŠse ĂŠrdekĂŠben jĂł kapcsolatokat kell ĂĄpolni MoszkvĂĄval, s elutasĂ­tja a kelet-eurĂłpaiak megkĂśzelĂ­tĂŠsĂŠt.

Az EU valójåban szeretnÊ ßzleti ßgykÊnt kezelni a gåzimportot, de Moszkvånak ez nem Êrdeke. S diplomåciai eszkÜzÜkkel az unió nem is tudja råvenni Oroszorszågot, hogy pÊldåul olyan szerepet jåtszszon Európa energiaellåtåsåban, mint Kanada az Egyesßlt ÁllamokÊban.

Az EU nemrĂŠgiben nagy lĂŠpĂŠst tett előre az energiapiac kialakĂ­tĂĄsa felĂŠ: az illetĂŠkes miniszterek egyetĂŠrtĂŠsre jutottak, hogy a termelĂŠst elvĂĄlasztjĂĄk a kereskedelemtől, s ezĂĄltal serkentik a versenyt. Az EurĂłpai KĂźlpolitikai TanĂĄcs ĂŠppen erre a dĂśntĂŠsre, s a korĂĄbbi kezdemĂŠnyezĂŠsekre utalva azt sĂźrgeti, hogy az EU alakĂ­tsa az egysĂŠges energiapiacot, azaz tegye feleslegessĂŠ a kĂŠtoldalĂş kereskedelmi egyezmĂŠnyeket OroszorszĂĄggal. Maga az uniĂł lĂŠpjen fel vĂĄsĂĄrlĂłkĂŠnt MoszkvĂĄval szemben. Az ellĂĄtĂĄst eurĂłpai mĂŠretekben, vagyis a huszonhetek kĂśzĂśtt szervezze meg, kĂśsse Ăśssze a hĂĄlĂłzatokat, s versenyeztesse a vĂĄllalatokat. EkkĂŠnt csĂśkkenne a gĂĄz ĂĄra, mikĂśzben az esetleges ellĂĄtĂĄsi zavarokat a tagorszĂĄgok nem ĂŠreznĂŠk meg, mert szĂĄmĂ­thatnĂĄnak a tĂśbbiek szolidaritĂĄsĂĄra. Pierre NoĂŤl azzal ĂŠrvel, hogy mind ez ideig sem a megĂşjĂ­thatĂł energiaforrĂĄsok tĂĄmogatĂĄsa, sem az atomenergia alkalmazĂĄsa, sem az orosz gĂĄzfĂźggősĂŠg szĂĄmokkal alĂĄtĂĄmaszthatĂł nagymĂŠrvű mĂŠrsĂŠklĂŠse nem tompĂ­totta a kĂŠrdĂŠs politikai ĂŠlĂŠt, s nem jĂĄrult hozzĂĄ az uniĂł orosz politikĂĄjĂĄnak egysĂŠgesĂźlĂŠsĂŠhez. RĂśviden: a belső piac megteremtĂŠse lenne a leghatĂŠkonyabb diplomĂĄcia.