Volodimir Hrojszman ukrán miniszterelnök a nemzeti érdekek elárulásának nevezte csütörtökön azt a megállapodást, amelyet egykori elődje, Julija Timosenko kötött meg 2009-ben Moszkvában az Ukrajnának szállított orosz gáz áráról.
A 2009-es orosz-ukrán megállapodásban az Ukrajnának szállított orosz gáz árát Moszkva ezer köbméterenként 450 dollárban határozta meg, ami Hrojszman szavai szerint rendkívül nagy forrásokat vont el az országtól. Egy kijevi energetikai fórumon újságíróknak nyilatkozva kiemelte, hogy a két ország a szerződés miatt több tíz milliárd dollárért pereskedik jelenleg is nemzetközi bíróságokon.
Timosenkót éppen ennek a gázmegállapodásnak az aláírásáért ítélték az oroszbarát Viktor Janukovics elnöksége idejében hét év börtönbüntetésre, hivatali visszaélés vádjával. Az akkori politikai vezetés is őt tette felelőssé azért, mert Ukrajnának “igazságtalanul” magas árat kellett fizetnie az Oroszországból érkező gázért, miközben nemcsak a Moszkvával jó kapcsolatokat ápoló volt szovjet köztársaságok, de még az európai uniós országok is jóval alacsonyabb áron kapták az orosz gázt.
Timosenko bebörtönzését a Nyugat és az akkori ukrán ellenzék – amelyhez a mostani vezetés tagjai is tartoztak – egyaránt politikailag motiváltnak nevezték, és a volt kormányfő szabadon bocsátás követelték.
Timosenko 2014. február 22-én, az európai integrációt és hatalomváltást követelő Majdan-tüntetések nyomán – több mint két évi elzárást követően – végül kiszabadult. Pártja, a Haza frakciója a 2014-es parlamenti választások után csatlakozott a kormánykoalícióhoz, de idén februárban kilépett, és ellenzékbe vonult. Timosenko azóta folyamatosan ostorozza a kormányt a drasztikus rezsiemelés, azon belül a lakossági gázár jelentős megemelése miatt. Míg az ő népszerűsége ennek köszönhetően az utóbbi időben emelkedett, a két kormányban maradt párt, Petro Porosenko elnök blokkja és Arszenyij Jacenyuk volt miniszterelnök Népi Frontja a megszorító intézkedések miatt jelentősen veszített népszerűségéből.
A minden szinten rendkívül népszerűtlenné vált Jacenyuk lemondása után áprilisban az államfő pártjához tartozó Hrojszman lett a miniszterelnök. Kabinetje első intézkedései között május elsejével felemelte a lakossági gáz árát piaci szintre, azaz nagyjából az addigi duplájára, amit elődje, Jacenyuk nem volt hajlandó megtenni. A gáz ára egységesen – a különböző tarifákkal és áfával együtt – ezer köbméterenként 6879 hrivnyára (több mint 75 ezer forint) nőtt a lakossági fogyasztók számára.
Hrojszman a csütörtöki fórumon a döntést azzal indokolta, hogy az egységessé tett gázárral kívánja a kormányzat megfékezni a korrupciót az energetikai szférában. Szavai szerint a gázár állami dotációja révén dollár milliárdok tűntek el a költségvetésből. A szociális rászorultság alapján nyújtott árkedvezménnyel történt visszaélések miatt a miniszterelnök számításai alapján évi egymilliárd dollár, a független ukrán állam fennállása alatt pedig összesen mintegy 53 milliárd dollár veszteséget szenvedett az állam.
Egységes gázár a korrupció ellen Ukrajnában
Volodimir Hrojszman ukrán miniszterelnök a nemzeti érdekek elárulásának nevezte csütörtökön azt a megállapodást, amelyet egykori elődje, Julija Timosenko kötött meg 2009-ben Moszkvában az Ukrajnának szállított orosz gáz áráról.
A 2009-es orosz-ukrán megállapodásban az Ukrajnának szállított orosz gáz árát Moszkva ezer köbméterenként 450 dollárban határozta meg, ami Hrojszman szavai szerint rendkívül nagy forrásokat vont el az országtól. Egy kijevi energetikai fórumon újságíróknak nyilatkozva kiemelte, hogy a két ország a szerződés miatt több tíz milliárd dollárért pereskedik jelenleg is nemzetközi bíróságokon.
Timosenkót éppen ennek a gázmegállapodásnak az aláírásáért ítélték az oroszbarát Viktor Janukovics elnöksége idejében hét év börtönbüntetésre, hivatali visszaélés vádjával. Az akkori politikai vezetés is őt tette felelőssé azért, mert Ukrajnának “igazságtalanul” magas árat kellett fizetnie az Oroszországból érkező gázért, miközben nemcsak a Moszkvával jó kapcsolatokat ápoló volt szovjet köztársaságok, de még az európai uniós országok is jóval alacsonyabb áron kapták az orosz gázt.
Timosenko bebörtönzését a Nyugat és az akkori ukrán ellenzék – amelyhez a mostani vezetés tagjai is tartoztak – egyaránt politikailag motiváltnak nevezték, és a volt kormányfő szabadon bocsátás követelték.
Timosenko 2014. február 22-én, az európai integrációt és hatalomváltást követelő Majdan-tüntetések nyomán – több mint két évi elzárást követően – végül kiszabadult. Pártja, a Haza frakciója a 2014-es parlamenti választások után csatlakozott a kormánykoalícióhoz, de idén februárban kilépett, és ellenzékbe vonult. Timosenko azóta folyamatosan ostorozza a kormányt a drasztikus rezsiemelés, azon belül a lakossági gázár jelentős megemelése miatt. Míg az ő népszerűsége ennek köszönhetően az utóbbi időben emelkedett, a két kormányban maradt párt, Petro Porosenko elnök blokkja és Arszenyij Jacenyuk volt miniszterelnök Népi Frontja a megszorító intézkedések miatt jelentősen veszített népszerűségéből.
A minden szinten rendkívül népszerűtlenné vált Jacenyuk lemondása után áprilisban az államfő pártjához tartozó Hrojszman lett a miniszterelnök. Kabinetje első intézkedései között május elsejével felemelte a lakossági gáz árát piaci szintre, azaz nagyjából az addigi duplájára, amit elődje, Jacenyuk nem volt hajlandó megtenni. A gáz ára egységesen – a különböző tarifákkal és áfával együtt – ezer köbméterenként 6879 hrivnyára (több mint 75 ezer forint) nőtt a lakossági fogyasztók számára.
Hrojszman a csütörtöki fórumon a döntést azzal indokolta, hogy az egységessé tett gázárral kívánja a kormányzat megfékezni a korrupciót az energetikai szférában. Szavai szerint a gázár állami dotációja révén dollár milliárdok tűntek el a költségvetésből. A szociális rászorultság alapján nyújtott árkedvezménnyel történt visszaélések miatt a miniszterelnök számításai alapján évi egymilliárd dollár, a független ukrán állam fennállása alatt pedig összesen mintegy 53 milliárd dollár veszteséget szenvedett az állam.
